A vadászkutya kiképzése

1. A vadászkutya kiképzése A vizsla kiképzése Ujhelyi Tamás

2. A vadászkutya… „Sok vadász úgy képzeli, hogy a vadászkutya már úgy van teremtve – csak ki kell vele menni vadászni és az embernek még a gondolatait is eltalálja. Ezért ér azután sok vadászt keserű csalódás és ezért megy el a kedve a vadászkutyától. Bizony a vadászkutyához érteni kell! A vadászkutyával való bánás is egy külön tudomány, amelyet el kell sajátítani. A vadászkutya csak akkor szolgálhat segítségével, ha ismerjük képességeit, tulajdonságait, hajlamait, ha tudjuk hogyan bánjunk vele, ha tudjuk azt, miképpen vadásszunk vele különféle terepeken, különböző vadra.” (Felix Endre 1948) Ujhelyi Tamás

3. A kiképzés elméleti alapjai • Az inger a külső vagy belső környezet valamilyen változása, amely az ingerlékeny szövetben kialakítja az ingerületi folyamatot. Az inger hatásossága függ az erősségétől, a behatás gyorsaságától, valamint az időtartamtól, amelyen keresztül az inger kifejti a hatását az ingerlékeny szövetre. • Az ingerek lehetnek fény, hő, hang, elektromos, vegyi, mechanikai tulajdonságúak. Ahhoz, hogy bármelyik típus ingerhatást váltson ki, vagy valamilyen érzetet keltsen, el kell érnie egy bizonyos erősséget. Minél erősebb az inger, annál rövidebb ideig kell hatnia, hogy az érzet kialakuljon. Azt a csekély erősségű ingert, amely megfelelő időtartamú behatás esetén ingerületi folyamatot vált ki, ingerküszöbnek nevezzük. Ujhelyi Tamás

4. A kiképzés elméleti alapjai • Az ingerlékenység a szervezetnek az a tulajdonsága, hogy – mint külső és belső ingereket – képes felfogni a külső környezet hatásait, valamint saját belső állapotának megváltozását, s ezekre életfolyamatok megváltoztatásával válaszol. Az ingerlékenység valamennyi élő sejt tulajdonsága, az érzéksejtek pedig egyenesen az ingerek felfogására, ingerületképzésre és ingerületvezetésre specializálódtak. Az ingerület az inger hatására az ingerelt szövetben létrejövő folyamat. Bármilyen természetű az inger, az általa kiváltott ingerület természete az ingerelt szövettől függ. Így az idegben ingerületvezetés, a mirigyben váladékképződés, az izomban összehúzódás, stb. jelentkezik. Ujhelyi Tamás

5. A kiképzés elméleti alapjai Reflex és a reflexív • Az idegrendszer működésének az alapja a reflex, amely törvényszerű kapcsolat a külső vagy a belső környezetből származó inger és a szervezet meghatározott tevékenysége között. A reflexnek, mint alapvető működési egységnek, illetve az egész idegműködés építőkövének a fogalma a kutya nevelése és kiképzése szempontjából igen nagy jelentőségű. • Reflexnek nevezzük az ingerületnek azt az útját, amely felfogó készülékből idegi úton vezet a végrehajtó szervhez. A reflex az idegrendszer működésének egysége. • Reflexív az a pálya, amelyen az egész reflexfolyamat végbemegy. A reflexív az idegrendszer anatómia egysége. Ujhelyi Tamás

6. A kiképzés elméleti alapjai Reflex és a reflexív Részei: • - az ingerfelvevő készülék (receptor); • - az érzőideg, amely a központi idegrendszerbe vezeti az ingerületet; • - a központi idegrendszer elemző része; • - a kifelé vezető ideg, amelyen a válasz halad; • - a végrehajtó szerv, például az izom. Ujhelyi Tamás

7. A kiképzés elméleti alapjai A feltétlen reflex • A reflexek egy része öröklött, ezeket feltétlen reflexnek nevezzük. Ilyen például a táplálék látványának hatására meginduló nyálképződés vagy a pupillareflex. Az ingert feltétlenül követi a megfelelő reakció. A feltétlen reflexek az idegrendszer alacsonyabb régiói működésének eredményeképpen keletkeznek, s lehetővé teszik a szervezet környezethez való merev és ösztönös alkalmazkodását. • A feltétlen reflex a receptor által felfogott inger idegingerületté való átalakítása az idegsejtben, majd az ingerület átvezetése a reflexközponton keresztül a végrehajtó szervre, amely megindítja a válaszműködést. Ezek a reflexek mindig törvényszerűen azonos módon játszódnak le. • Ezek a reflexek mindig gépiesen, azonos módon mennek végbe, és az állattal vele születnek, tehát az elődöktől öröklöttek. Ujhelyi Tamás

8. A kiképzés elméleti alapjai A feltétlen reflex • A feltétlen reflexek a kutya születésétől a haláláig, a megfelelő inger hatására azonos módon mennek végbe. Nem függenek semmilyen külső feltételtől azon az ingeren kívül, amely minden esetben gépies pontossággal kiváltja azokat. • Feltétlen reflex a nyálelválasztási reflex is, amely akkor keletkezik, amikor a kutya szájába táplálék kerül. Ez ingerli a nyelven lévő ízlelőbimbókat. Ezekben az érzékelő készülékekben ingerületek keletkeznek, amelyek a központi idegrendszerbe jutnak, ott visszatevődnek a centrifugális pályákra, itt áthaladva eljutnak a szájüregben lévő nyálmirigyekbe. A nyálmirigyek ennek hatására megkezdik a nyálelválasztást. Ez a reflex is öröklött, és mindenkor kiváltható, ha a kutya szájába táplálék jut. • Az ösztönök összetett, bonyolult feltétlen reflexek. Az ösztön a kutya lét- és fajfenntartását célzó, veleszületett feltétlen reflexek szövevényes kombinációja. Ujhelyi Tamás

9. A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex Hajtsuk végre az alábbi kísérletet: • Megfújunk egy sípot, s közvetlenül utána adjunk a kutyának egy darab húst. (Behívás, jutalomfalat) Mintegy harmincszor megismételjük ezt az eljárást. Később csak sípolunk, de a kutya nem kap húst. Ekkor megfigyelhetünk egy érdekes jelenséget. A kutya nyugtalan lesz, várja, hogy mikor adjuk már oda a húst, és a nyálképződés megindul. • Kialakítottunk egy új reflexet: bármikor megfújjuk a sípot, a kutya nyálelválasztása megindul, és magatartásával elárulja, hogy várja a táplálékot. Ezzel a reflexszel nem rendelkezik minden kutya, azaz nem veleszületett. • Ez az új reflex nem tartós! Ha ugyanis a kutyának ismét sípolunk, anélkül, hogy utána minden esetben húst adnánk, ahogyan már megszokta azt, akkor a kiépített reflex bizonyos idő múlva eltűnik. A kutya a sípszóra nem termel nyálat, és újból úgy viselkedik, mintha a sípszó teljesen közömbös inger lenne a számára. Ujhelyi Tamás

10. A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex • Ez az új reflex tehát csak meghatározott körülmények között, és csakis bizonyos feltételek mellett marad meg. Ezt nevezzük feltételes reflexnek. Amennyiben ezek a bizonyos feltételek nem állandósulnak, akkor a reflex megszűnik, kialszik. • A feltételes reflex kialakításakor olyan zavartalan körülményeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az új reflexek keletkezését. Ez azt jelenti, hogy a reflex kialakítása zajmentes helyiségben történjen, csak így lehet kizárni a külső, zavaró körülményeket. • Az agykéregben létrejövő feltételes reflexek hihetetlenül bonyolult halmaza alkotja a kutya viselkedésének alapját. Feltételes reflex esetén, a feltétlen és feltételes inger közötti tér- és időbeli kapcsolat alapján a közömbös feltételes inger váltja ki a reakciót. A semleges inger a legtöbb esetben megelőzi a feltétlen ingert. Ujhelyi Tamás

11. A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex • A feltételes reflex élettani alapja az azonos időben ingerelt feltétlen és feltételes ingerközpontok között kialakult időleges idegkapcsolat. Tehát, ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor nem alakul ki a reakció, azaz kialszik a feltételes reflex. • A feltételes reflex kialakulásának vannak törvényszerűségei. Bármely inger, vagy annak kioltása megfelelő körülmények között feltételes ingerré alakítható, más szóval minden ingerváltozás kiválthat feltételes ingert. A feltételes reflex akkor jön létre, ha a feltételes ingert azonnal követi a feltétlen inger, s bizonyos ideig együtt hatnak. Fordított sorrendben a feltételes reflex kialakítása lehetetlen. • Ha egy hosszan tartó feltételes inger megszűnését nyomban feltétlen inger követi, akkor kialakul a feltételes reflex, de késve nyilvánul meg. Minél erősebb a külső inger, annál erősebb a reflex, sőt, csökken az időkülönbség is. Ujhelyi Tamás

12. A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex • A feltételes reflex eltűnhet, ha többször egymásután nem kapcsolódik ahhoz a feltétlen reflexhez, amelynek alapján kialakult, vagyis, ha nem erősíti meg az alapját képező feltétlen reflex. (Következetesség fontossága a kiképzés során!) Állandóan erősíteni, szilárdítani kell a feltételes reflexet, ha azt akarjuk, hogy az fennmaradjon, azaz ki ne aludjék. A feltételes reflex kialvására akkor kerül sor, ha nem kap elegendő és rendszeres erősítést, ha nem rögzítődik újra és újra. Minden tanítás állandó ismétlést, gyakorlást igényel. Amint abbahagyunk egy engedelmességi gyakorlatot, észrevehetjük, hogy kutyánk fegyelme lazul, egyre inkább engedetlenné válik. Az ismétlés a tudás anyja! Ujhelyi Tamás

13. A kiképzés elméleti alapjai A reflexlánc • Ha hosszabb időn keresztül ugyanabban a sorrendben ismételjük a reflexek kiváltását, akkor megfigyelhetjük, hogy azok megerősödnek, egyúttal igen nagy pontossággal és szabályossággal jelennek meg. Amennyiben megváltoztatjuk a reflexek sorrendjét, azt tapasztaljuk, hogy a reflexek meggyengülnek, majdnem eltűnnek. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy kutya szűköl, nyugtalanná válik. Ha újra eredeti sorrendben működtetjük a reflexeket, akkor helyreáll a rend. • Az így kialakított feltételes reflexek között valamiféle új kapcsolat jött létre. Ezt nevezzük reflexláncnak. A reflexlánc nem más, mint a reflexek olyan egymás utáni kapcsolódása, amelyiknél az egyik reflextevékenység ingerként kiváltja a következő reflexet. Egy ilyen feltétel nélküli reflexlánc a kutya evése, mozgása, ürítése, stb. Ujhelyi Tamás

14. A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex és a nevelés-kiképzés • A kiképzés célja, hogy felhasználjuk a kutya természetes adottságait, az éberséget, az őrző-védő hajlamot, a kiváló szaglóképességet a feltételes reflexeinek kialakítása, a különböző feladatok eredményesebb végrehajtása érdekében. A kiképzés alapvetően nem más, mint az egyszerű és bonyolult reflexek kialakítása, azok rögzítése, valamint kialvásuk megakadályozása. • A tanulás lényegében alkalmazkodás, öröklött feltétlen reflexekre épülő, a változékony környezeti hatásokhoz igazodó feltételes reflexek kialakítása és szükség szerinti gátlása révén. • A tanulékonyság a kutya alapvető tulajdonsága, de ebben jelentős különbségek lehetnek a fajták, sőt az egyes egyedek között is. Ujhelyi Tamás

15. A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex és a nevelés-kiképzés • A kiképzés alapja a feltételes reflexek kiépítése. Amit a kutya tanulása, nevelése, kiképzése, szoktatása névvel jelölünk, nem más, mint meghatározott külső ingerek és választevékenységek közötti kapcsolat. A kiképzés során a kutyára feltétlen és feltételes ingerekkel hatunk. Elsősorban a kutyával veleszületett feltétlen ingerek közül – védekezési, tájékozódási reflexek – kell alkalmazni, amelyekre alapozzuk a kiképzést, mivel ezek segítségével egyéb reflexek könnyen kialakíthatóak. Természetesen feltétlen ingerként alkalmazzuk egyes cselekvések tanításakor a bőrre, az izmokra ható mechanikai ingereket, például a pórázrántást, a far lenyomását az ülés tanításakor, stb. Ujhelyi Tamás

16. A kiképzés segédeszközei A kiképzéshez különböző segédeszközök használata nagy jelentőségű. • Póráz – a legfontosabb eszköz. • Az alapkiképzésnél minden feladatnál nélkülözhetetlen, mert már a kezdetén tudatosítani kell a kutyával, hogy megszökni nem lehet, a gazda hatása alól nem vonhatja ki magát. A kiképzés során kell egy rövid – 1,5-2 m -, és egy hosszú – 8-10m – póráz. • Szöges nyakörv – nem annyira a fájdalom okozása, mint inkább az ősi ösztönök – falkavezér harapása – a jelentősége. • Síp – különösen a szaruból készült, dupla hangú síp ajánlható, mely az egyik oldalán sima, éles hangot ad, a másik végén pedig a sípban lévő kis golyócska segítségével trillázó hangot ad. Beszerzésénél nagyon vigyázzunk arra, hogy a síp kis és nagy erővel fújva is egyaránt éles tiszta hangot adjon. Ujhelyi Tamás

17. A kiképzés segédeszközei • Könnyű apportfa – az első elhozási gyakorlatoknál használjuk. Ez általában puhafából készül, melynek a középső hengeres részét kender madzaggal tekerjük be. Az is jó, ha fácántollakkal, vagy nyúlszőrrel vonjuk be a fogásra szánt részt. • Nehéz apportfa – nagyobb kutyák számára nélkülözhetetlen. Ez is fából készüljön, s lehetőleg tárcsákkal változtatható tömegű legyen. (2-8 kg). • Vérebvezeték – az alapkiképzéshez még nem szükséges, de hozzátartozik a kiképző felszereléséhez. Jó, ha egy darabból van, nem összevarrott, s legalább 8-10 m hosszú legyen. • Csúzli – a kutya váratlan megbüntetéséhez a hatótávolsága miatt is kitűnő eszköz. Kitűnően alkalmazható a helytelen cselekedetkor, feltéve ha sikerül eltalálnunk a helytelenkedőt. Ujhelyi Tamás

18. A kiképzés segédeszközei • Kitömött bőrök – nyúl-, rókabőrök kitömésével változatossá tehetjük az elhozási gyakorlatokat. Ezzel rászoktathatjuk a változatos tárgyak elhozására is. Helyes, ha a kitömött gerezna nagyságához mérten különböző tömegűre készítjük el. • Teletakt – elektromos nyakörv, mely a távoli kiképzésben nyújthat segítséget. Csak végső esetben használjuk, ameddig lehet, a hagyományos eszközöket használjuk. Használatában nagy veszély van, mert nincs tényleges, fizikailag érezhető visszajelzés a kiképző számára. Meglehetősen drága. • Lépésszámláló – vonszalékok, csapák készítésekor nyújthat segítséget. Későbbiekben, utánkereséskor is nagy hasznot hajt. Információ! Ujhelyi Tamás

19. Kiképzési terv vizslák részére • Vadászni csak kiképzett vizslával szabad. A kiképzetlen vizsla zavarja a vadászatot. • Jó vizslánk csak tervszerű kiképzéssel lehet. • A kiképzést csak a kiképzésre érett vizslával kezdjük el (1 éves kor körül, általában a születést követő év tavaszán). • A kiképzés megkezdése előtti időszakot használjuk fel a fiatal vizsla előkészítésére. Ujhelyi Tamás

20. Kölyök kiválasztása… Melyiket válasszam?? Ujhelyi Tamás

21. Kölyök kiválasztása… Ujhelyi Tamás

22. Kiképzési terv vizslák részére Nevelés a kiképzési korig • A választástól kezdődően gondoskodjunk a helyes táplálásról. Mennyiségileg és minőségileg a fejlődő szervezet kielégítő táplálékról kell gondoskodni. A hiányos táplálás fejlődési elégtelenséget eredményez, és ez később a kutya teljesítőképességét erősen befolyásolja. • Mindig bánjunk kedvesen a fiatal vizslával, hogy kifejlődjön a feltétlen szükséges bizalom a kiképzővel szemben. • Tartsuk tisztán, távolítsuk el a fiatal vizslából a külső és belső élősködőket. A szükséges védőoltásokat adassuk be. • Dicsérjük sokat a fiatal vizslát. A dicséretet mindig érezze jutalomnak (jutalomfalat). Nagy hasznát vesszük ennek később. Ujhelyi Tamás

23. Kiképzési terv vizslák részére Nevelés a kiképzési korig • Ha csak mód van rá, vigyük ki területre. Keressünk vadat, és a vad fekvőhelyén, csapásán ismertessük meg a vad szimatát a kutyával. Ne engedjük a vadat űzni! • Szoktassuk pórázra, és kezdettől fogva szoktassuk ahhoz, hogy a bal láb mellett nyugodtan kövesse gazdáját. • Szoktassuk a helyére. Parancsra menjen a helyére és feküdjön le. A helyén soha ne büntessük. • Parancsot csak akkor adjunk, ha a kutya már tudja, hogy mit kell tennie, mit várunk el tőle. Ujhelyi Tamás

24. Kiképzési terv vizslák részére Nevelés a kiképzési korig • Az előkészítő szakaszban lehetőleg minden büntetést mellőzzünk, mert ez esetleg bizalmatlanságot kelthet a fiatal vizslában. • Biztosítsuk a napi mozgást. Ahogy fejlődik, mindig többet mozogjon a kutya. Csak a sok mozgás biztosítja a belső szervek megfelelő fejlődését és azt az edzettséget, amelyre a kutyának a későbbi munka során feltétlenül szüksége van. Eleinte gyalog vigyük. Jó, ha van játszópajtás, mert azzal jól kifuthatja magát. Ahogy erősödik, futtassuk kerékpár után. Vigyázzunk, hogy a futással ne erőltessük túl, tartsuk be a fokozatosság elvét. Tavasszal kezdjük meg a fiatal vizsla előkészítését a kiképzéshez. Ujhelyi Tamás

25. Adottságok - vizsgálatuk Az első időszakban a kiképzőnek a vizsla adottságaira kell különös tekintettel figyelnie, ezek a következők: • Orrjóság • Keresési hajlam • Vadmegállási hajlam • Idegállapot • Engedelmesség vizsgálata. Ujhelyi Tamás

26. Adottságok - vizsgálatuk Orrjóság Biztosítsunk vizslánknak minél több alkalmat, hogy a kutya használja az orrát. Sűrűségekben, gazosokban rejtsünk el olyan tárgyakat (pl: csontot, labdát), amelyet a kutya szeret. Figyeljük a kutyát, hogy jelzi e a tárgyat, és ha igen, akkor azt hogyan teszi. A legjobb, ha vadszimaton is gyakorolhat a kutya. Ujhelyi Tamás

27. Adottságok - vizsgálatuk Keresési hajlam • A keresési hajlam vizsgálatakor azt vizsgáljuk, hogy a van e hajlama a terep átkutatására, és azt hogyan végzi. Van e kitartása. • Tavasz kezdetén már szoktassuk hozzá, hogy keresgéljen. Ne engedjük túl messze, figyeljen ránk, és lehetőleg jobbra is és balra is keresgéljen. Ha hívjuk, jöjjön hozzánk. Az orrát használja, hagyjuk keresni. Ezt a gyakorlatozást már mindig csak egyedül végezheti a kutya, a játszótárs már zavarja, nem figyel a feladatra. Ujhelyi Tamás

28. Adottságok - vizsgálatuk Vadmegállási hajlam A vadmegállás örökölt hajlam. Nem minden kutyánál jelentkezik ugyanabban a korban. Van, amelyiknél egészen fiatalon, van amelyiknél csak később. Vadmegálláshoz a kutyának alkalmat kell biztosítani. Ha valamit meglát, megállja, lassan menjünk mellé, és nagyon dicsérjük meg. Ha beleszalad a vadba megállás nélkül, pórázon vezessük a vad felé és nyugtatgassuk. A legcsekélyebb állás jelére nagyon dicsérjük meg. Ujhelyi Tamás

29. Adottságok - vizsgálatuk Idegállapot Az idegállapotot munka (keresés) közben kell elbírálni. A kutya nem lehet lövésfélő. Szoktassuk hozzá a lövéshez. Minden lövésnél kezdetben vegyük pórázra, ha nem mutat félelmet, engedjük szabadon, de minden lövés után dicsérjük meg. Ujhelyi Tamás

30. Adottságok - vizsgálatuk Engedelmesség A fiatal vizslát keresés vagy csak egy egyszerű séta közben is hívjuk magunkhoz időnként. Nem rossz, ha ilyenkor – alkalmanként egyszer- egyszer – jutalomfalattal erősítjük meg a feladat végrehajtását. Ha a behívásra a fiatal vizsla örömmel jön, hívjuk be akkor is, amikor valami leköti a figyelmét. Ujhelyi Tamás

31. Alapkiképzés • A kiképzés alatt a fokozatosságot be kell tartani! Csak akkor térjünk át az új feladatra, ha az előbbi már tökéletesen megy. Lehetőleg naponta foglalkozzunk a kutyával, ha csak 5-10 percet is. Ennyi időt viszont minden nap szánjunk rá! • A kutya csak állandó ismétléssel tanul. Az ismétlés nagyon fontos! Ha gyengébb a kutya teljesítménye, intenzívebben kell gyakorolni. A sietség felszínes eredményt hoz. A kiképző legfőbb erénye a TÜRELEM! • A kiképzés előrehaladtával kombináljuk a gyakorlatokat, így tegyük változatossá a gyakorlást a kutya számára. Ujhelyi Tamás

32. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok A kiképzés eredményessége, a szorgalmas gyakorlás mellett szinte kizárólag attól függ, hogy a kiképző mennyire tudja magát beleélni a növendék „lelkivilágába”. (Dr. Carl Tabel) Ujhelyi Tamás

33. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Miért szükséges a kényszer? A csoportokban kialakuló rangsorviszonyok kényszer útján jönnek létre. A csoportban a rangsor szerint elfoglalt helyet harc árán szerzik meg a csoport tagjai. Ez felel meg a kutya természetének. A kényszer a kiképzés alapfeltétele! Ujhelyi Tamás

34. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Mit értünk kényszer alatt? • A kényszer nem botot, korbácsot, éheztetést, verést jelent! Már a póráz használata is kényszerítés! A póráz megakadályozza a kutyát a gazdától való eltávolodásban, és arra kényszeríti, hogy gazdájával maradjon. A kemény tiltó parancs „Fuj!” a következő fokozat. A szöges nyakörv, mint kényszerítő eszköz szinte minden kutyánál nélkülözhetetlen, természetesen a kutya érzékenységéhez mérten. • Csak kényszerítéssel, kényszerítő eszközökkel tudjuk abszolút következetességgel akaratunkat a kutyára kényszeríteni. A verés nem tartoznak az eszközök közé! Ujhelyi Tamás

35. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Mit értünk kényszer alatt? • A kiképzésnél alapvetően két, klasszikusnak nevezhető módszerről beszélhetünk. Az egyik a játékos módszer, ahol nem a fájdalomérzet felkeltésével, hanem enyhébb, a szükséghez mért erő kifejtésével kényszerítjük a kutyát, s a parancs teljesítését dicsérettel, jutalomfalattal erősítjük. A jutalom a kényszeridomítás során sem maradhat el, azonban a parancs végrehajtását – általában szöges nyakörv által okozott – fájdalomérzettel erőszakoljuk ki a kutyából. De ennek mértékét a kutya alaptermészete határozza meg. Ujhelyi Tamás

36. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Pórázon vezetés, követés • A pórázon nem vezethető kutya nemcsak rossz benyomást kelt, hanem zavarja gazdáját számtalan alkalommal, nem utolsó sorban a vadászaton is. A tanítás folyamán nagyon gondosan kell eljárni, mert az első fegyelmi gyakorlattal a gazda és a kutya közötti magatartás alapjait rakjuk le. • Eszközei: nyakörv, szöges nyakörv (erősebb idegrendszerű kutyákhoz), póráz, vékony vessző. Ujhelyi Tamás

37. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Pórázon vezetés, követés A gyakorlás fokozatai: • 1. az udvaron a kutya a vezető mellett megy, a kutya másik oldalán kerítés fal legyen. • 2. megfordítva, a vezető megy a kerítés mellett, a kutya kívül halad. • 3. szabadban akadály (kerítés, árok, fák, bokrok, stb) • 4. szabadban akadályok nélkül. • 5. gyors és változó tempóban. • 6. mint az 5. pontban, csak jobbra- balra fordulással. Ujhelyi Tamás

38. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Pórázon vezetés, követés • Gyakorlás időtartama: 10 perc, utána játék! • Parancs: Lábhoz! • Lényeg: a kutyával tapasztaltatni mi az előnyös számára. A kutyát kényszeríteni kell arra, hogy gazdájára koncentráljon. A kutya a fegyelem első fokozatát tanulja, felismeri, hogy a gazda akaratát teljesíteni számára előnyös. De sohase követeljünk a kutyától olyat, amit nem tud végrehajtani. Ujhelyi Tamás

39. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Ültetés • A gyakorlat már a pórázon követés tanulásával indulhat, a kettő kombinálható. • Eszközök: ugyanazok, mint a pórázon követésnél és hosszú póráz. A gyakorlás fokozatai: • 1. Póráz a jobb kézben, a bal kézzel a kutya farát lenyomjuk, miközben az „Ül!” parancsot kiadjuk. • 2. mint az 1. pontban, de már legalább egy percig ülve hagyjuk. A pórázt magasan tartani és körbejárni a kutyát. • 3. mint a 2. pontban, behívással. Ujhelyi Tamás

40. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Ültetés 4. Ismétlés! 5. Ül, majd pórázt elengedjük. Kiképző eltávolodik, majd behívás. 6. A gyakorlat elvégzése hosszú pórázzal 7. A gyakorlat elvégzése szabadban • A gyakorlás időtartama: 10 perc, majd dicséret és szabadon keresés. Ujhelyi Tamás

41. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Elhozás • A kiképzők nagy része elhiszi, hogy az elhozás játékos módszerrel is megtaníthatják kutyáiknak. Tévhit!! • Ezer kutya közül alig akad egy megbízható, minden vadat elhozó, ha az elhozás tanítása során nem kényszert alkalmaztunk. Kényszer nélkül itt nem megy, sok-sok gyakorlás mellett sem. Bizonyára vannak kutyák, amelyek játékos kiképzéssel is elhozzák a szárnyas és szőrmés vadat is egyaránt, de zavarás esetén már hibázik, ha egy szárnyas vagy szőrmés vad felkel, vagy egy lövés esik elhozás közben. Rendszeresen nem veszi fel, ha szokatlan vadat kell hoznia (szalonka, róka, varjak, apró ragadozók). Ujhelyi Tamás

42. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Elhozás Eszközei: Rövid és hosszú póráz, szöges nyakörv, könnyű és nehéz apportfa, kitömött gereznák (nyúl, róka), kihűlt vad. A gyakorlás fokozatai: 1. Fogások a tárgyak megfogatásánál (ajak szorítása, fülcsípés, hátsó mancsokra lépés, stb) 2. A kutya tűri a szájában a kesztyűs kezet. 3. A kutya tűri a szájában a könnyű tárgyat és a nyúlszőrt. 4. A kutya tartja a szájában a könnyű tárgyat és a nyúlszőrt. 5. Viszi a könnyű tárgyat és a nyúlszőrt. 6. Ugyanezek a gyakorlatok nehezebb apportfával. Ujhelyi Tamás

43. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Elhozás 7. A kutya maga fogja meg a könnyű tárgyat. 8. A kutya a rövid távolságról a szája elé tartott tárgyat megfogja. A távolságot fokozatosan növelni. Fokozatosan lefelé tartjuk a tárgyat. A tégla, mint segítő eszköz. 9. Gyakorlás különböző tárgyakkal. A gyors felvételhez erősíteni a kényszert. Ne hagyjunk időt a meggondolásra. 10. Hasalásból felvenni a tárgyat. 11. Kihűlt vad és dúvad elhozása. 12. Elhozás gyors tempóban (sűrűségből is!) 13. Nehezebb tárgyak elhozása. 14. Elhozás akadályon át (árok, farönk, stb) A következő fázisra csak akkor térünk át, ha az előző hibátlanul megy! Ujhelyi Tamás

44. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Hasalás • Az egész kiképzés alfája és ómegája! A hasalás a kiképzés legfontosabb eleme! • Ha egy kutya minden helyzetben biztosan hasal, fokmérője az engedelmességének. A hasaltatással uralja a vezető a kutyáját, és megóvhatja a szevedélyességében elkövetett hibáktól. A hasaltatással a vezető hiánytalanul kézben tarthatja kutyáját. Amennyiben a kutya bármely helyzetben hasal, elértük a legfontosabb célt a kiképzésben: a kutya megtanult gazdája akaratának engedelmeskedni. A vezető személyiségét elismerte a kutya. Ujhelyi Tamás

45. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Hasalás • A kutya, ha hasal, fejét tegye a földre vagy a mellső lábaira. Ez a helyzet már a legyőzöttség érzetét kelti, és elveszi minden ellenkezésnek az alapját. Ezért az alapkiképzésnél a legnagyobb szigorral, következetességgel kell a hasalást megtanítani. Ebben a gyorsaságra és a korrekt végrehajtásra kell kínosan ügyelni. • A legnagyobb hangsúlyt a gyakorlatnál a fejtartásra kell fordítani. A kutyának meg kell tanulnia, hogy ennél a hasalást nemcsak gyorsan kell végrehajtania, hanem a fejét szorosan a földre vagy a mellső lábaira kell szorítania. Sokan nem is hiszik el, hogy ennek az apróságnak milyen jelentősége van az engedelmesség szempontjából. A vezető következetlensége, a játékos kiképzés, felületesség sehol sem bosszulja meg magát ennyire, mint a hasalásnál. Ujhelyi Tamás

46. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Hasalás A gyakorlat fokozatai: 1. Hasalás erős, fájdalmas kényszerítés nélkül (lenyomni a kutyát, a fejemelésnél vesszővel könnyű ütés). 2. Hasalás szöges nyakörvvel pórázon. 3. Hasalás vesszővel (fő célja a gyakorlatnak a gyors végrehajtás) 4. Hasalás karjelzésre, sípszóra (golyós síppal, a 3. és 4. gyakorlatot ülésből, majd állásból és járás közben). 5. Hasalás távolról (sípszóval behívni). 6. Hasalás zavartatással (horgászbot, játszótárs, stb). Ujhelyi Tamás

47. Hasalás… Ujhelyi Tamás

48. Hasalás… Ujhelyi Tamás

49. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Láb mellett követés szabadon • Ez a feladat a gyakorlati vadászat szempontjából nagyon fontos, a kutyát arra neveli, hogy bármilyen zavarás ellenére is a vezetőjére koncentráljon. • Ezzel a feladattal akkor kezdünk el foglalkozni, amikor a hasalás már pontosan és gyorsan megy, mert a kutya minden figyelmetlenségét leggyorsabban a hasalással lehet megszüntetni és figyelmét a vezetőre irányítani. Ujhelyi Tamás

50. Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Láb mellett követés szabadon A gyakorlat fokozatai: 1. Zárt helyen, pórázon követés, a hibázás provokálása fordulókkal, tempóváltással. Minden hibát azonnali hasalás kövessen. 2. Pórázon követés a szabadban, ugyanúgy, mint zárt helyen. 3. Ha pórázon már jól megy a feladat, póráz nélkül folytassuk 100-200 méteren. Utána feloldani, játék. 4. Minél többet gyakorolni, egészen 1-2 km-ig. Gyakori tempóváltás. Ujhelyi Tamás