7. A „normalizáció”

1. 7. A „normalizáció” Csehszlovákia története 1948–1992

2. Husák és a normalizáció • A normalizáció fogalma • a kifejezés szovjet találmány a moszkvai tárgyalások idejéről • a szovjet szemmel nézve „normális állapothoz” (1968 januárja előtthöz) való visszatérést jelent, azaz neosztálinista restaurációt • gyakran a Dubček visszahelyezése utáni 1968–69-es eseményeket is így nevezzük, de ekkor kifejezett cél volt a reformok részleges megmentése, a normalizáció szabotálása • Husák személyisége, célkitűzései és változása • 1968-ban sokak által reformernek tartott politikus, aki azonban ravasz intrikus volt, valós szándékait leplezte és fő célja a hatalom megkaparintása • első beszédeiben 1969 tavaszán a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt (továbbra is bírálják Novotnýt; az Akcióprogram számos helyes lépést tartalmazott, de túl sietve vezették be, ezért inkább az 1968. nov.-i KB-határozatot kell követni) • új cél volt viszont „a szocialista állam funkcióinak megerősítése” • az 1956–57-es Kádárhoz hasonlóan egyidejűleg a balos dogmatizmus ellen is fellép (bár „a fő veszély a jobboldali revizionizmus”) • 1969–71 folyamán a szélsőbaloldal nyomására folyamatosan balra tolódik, állandó engedményeket tesz a dogmatikusoknak (s e nézeteket aztán határozottan képviseli, saját meggyőződésévé váltja őket)

3. Az 1968-as főszereplők további sorsa • Reformerek (az eltávolítás sorrendjében) • Šik: nem tért haza külföldről, távollétében kizárták a pártból • Kriegel: már 1969. ápr.-ban kizárták a KB-ből, később a pártból is • Císař: a KB apparátusában 1969 szept.-ig dolgozott, képviselő 1970-ig • Smrkovský: 1969. ápr.-ban kizárták az Eln.-ből, szept.-ben a KB-ből, 1970-ben a pártból. 1974-ben meghalt, StB-felügyelet mellett temették el • Pavel és Hájek: min.-i posztról 1968. aug.-ban, KB-ból 1969. szept.-ben táv. • Mlynář: önként lemondott Eln.-i tagságáról 1968 nov.-ben; a KB-ból 1969. szept.-ben, a pártból újabb fél év múlva zárták ki • Dubček: a Szöv.Gyűlés élén szept.-ig áll, 1970 első felében török nagykövet. 1969. szept.-ben zárták ki az Eln.-ből, 1970 jún.-ban a pártból is, segédmunkás lett, majd egy szlovák erdészeti bizottságban középvezető • Černík: 1970 jan.-ban zárták ki az Eln.-ből és váltották le a kormány éléről; megtagadta a reformokat, mégis kizárták a pártból is (1970. ápr.) • Konzervatívok • Biľak: folyamatosan az Eln. tagja, nov.-től titkár is, tk. Husák helyettese • Indra: titkári posztján túl 1971. febr.-tól Eln.-i tag is, a Szöv. Gyűlés elnöke • Kapek: elveszti póttagságát az Eln.-ben, de 1970 jan.-tól rendes tag lett • Kolder: kikerült a vezetésből, bár a KB-apparátus és a kormány tagja • Švestka: csak 1971-ben lett a Titk. tagja és került vissza a pártlap élére

4. Káderkörforgó, 1968–71 • 1968. ápr. 4. az 1966-os Elnökség 10+5 tagjából 7+3 főt váltottak le • 1968. aug. 22. a vysočany-i kongresszuson az ápr.-i Eln. 8+4 tagjából 5+3 maradt ki az új, 28 fős testületből • 1968. aug. 31. a vysočany-i KB-t és Eln.-t Moszkva megvétózza, ezért az aug. előtti KB-t 80 fővel kiegészítik, új 20+3 fős Eln.-t választanak, amibe 8 áprilisi és 12 vysočany-i tag került be (e két csoport közt négy fős átfedés van) • 1968. nov. 17. az eddigi póttagok kimaradnak, az új 20 fős Eln.-en belül szűk, hét fős VB alakul; ekkor csak 1 személycsere (Mlynář helyett Štrougal) • 1969. ápr. az új Eln.-be bekerül a régi VB minden tagja, két korábbi nem VB-tag és két új tag, pl. Colotka (11 addigi nem VB-tag, köztük Smrkovský kimarad); Husák az új első titkár. A KB-ból kizárnak 19 főt, új tagként felvesznek 6-ot. • 1969. szept. Dubček távozik az Eln.-ből. 19 fő esik ki a KB-ból, 8 érkezik. Az utolsó ülés, ahol az eltérő vélemények még vitázhattak • 1970. jan. két fő távozik az Eln.-ből, köztük Černík, helyettük két 1966-os Eln.-i tag kerül vissza (Lenárt és Kapek). A KB-ból 20 fő távozik, 8 érkezik • 1970. jún. a KB-ból ismét 12 főt kizárnak, 7 főt kooptálnak • 1971. febr. egy személycsere az Elnökségben (Piller helyett Indra) • 1971. máj. a párt XIV. kongr. 115 fős KB-t választ, benne 54 (!) új taggal, az Eln.-ben csak két főt cserélnek le • 1966–71 közt folyamatosan alig 2 fő volt KB-tag, végig Eln. és Titk. tag pedig senki; 1968–71 között is egyedül Biľak (Eln.) és Indra (Titk.) volt ilyen

5. További tisztogatások • Egyéb személycserék a vezetésben (részben már Dubček idején) • 1969. ápr.-tól a CSKP regionális szerveiben: elsőként a reformer prágai pártbizottságban; Szlovákiában viszont kevésbé élesen • a fegyveres erőkben (ld. később) • 3–6 alkalommal tisztogattak a Szöv. Gyűlésben, a két Nemzeti Tanácsban, a minisztériumokban (belügy, külügy, honvédelem), állami szerveknél (pl. Jiří Pelikán tv-elnök, egyben a Nemzetgy. honvédelmi bizottságának elnöke leváltása), tömegszervezetekben (pl. Kriegel leváltása a Nemzeti Front éléről) • számos „fertőzött” intézményt egyszerűbb volt felszámolni, mint tisztogatást végezni benne (egyetemi pártbizottságok, Marxizmus–Leninizmus Tanszékek, a prágai Katonai Politikai Akadémia, a Tud. Akad. több intézete, Emberi Jogi Társ., a Diákszövetség, több újságíró-szervezet stb. • A tisztogatások menete mindenütt: • 1. azonosítják a szervezet keményvonalas tagjait • 2. a pártból kiküldött normalizáló bizottság taggyűlést hív össze • 3. a keményvonalasok megbírálják a reformereket • 4. ahol a helyi erők gyengék, fentről delegált elvtársak segítenek • 5. szavazásra bocsátják a Husák-vezetés támogatását, ill. a reformok elítélését (az országos és helyi változásokat is) • 6. visszavonják a korábbi reformer határozatokat • 7. a reformereket „engedik” lemondani, vagy leváltják őket

6. A társadalom zömének átvilágítása • Párttagság • a vizsgálatok 1970 elején indultak, eleinte mérsékeltebbek, de ápr.-tól szigorították. 70e átvilágító-bizottság 235e taggal 1,5m párttagot hallgatott ki • az alsóbb szintű biz.-ok tagjait a felsőbbek hallgatták ki, az eljárás átlagosan egy órás volt (14 kérdésből álló kérdőív alapján teljes életút-interjút csináltak 1968 jan.-tól s a jövőbeli tervekről. Pl.: miként segítette valaki a norm.-t) • 150e párttag a vizsgálat előtt kilépett, az átvilágítás során 67e főt kizártak és 260e főt töröltek a tagnyilvántartásból (össz. 473e fővel csökkent a tagság) • Indra és Biľak a párttagságot felére, sőt akár negyedére akarta csökkenteni • Tömegszervezetek, közigazgatás, munkahelyek vizsgálata • a nemzeti bizottságok, szakszervetek, ifjúsági szövetség vizsgálata is több (3-6) alkalommal végbement • vállalatok, hivatalok: írásos kérdőív 9 kérdéssel • ha valaki párt-, NB- és szaksz. tag volt, mindegyik helyen + munkahelyén is átvilágították (aki a pártvizsgálaton átment, az jó eséllyel a többin is) • aki nem jelent meg a vizsgálaton, kizárták, elbocsátották; ők csak kisebb fizetést, kétkezi (fizikai) munkát kaptak, sőt gyerekeiket is büntetik a tovább-tanulás korlátozásával • a felnőtt lakosság felét, kb. 5 millió főt világítottak át!

7. Az új vezetés főbb intézkedései • Sajtópolitika • Husák kezdettől fogva személycseréket és változást követelt a sajtóban • az Újságíró-szövetség 4000 tagjának felét elbocsátották, számos lapot betiltottak, néhány újságírót le is tartóztattak; óriási agitációs és propaganda (agymosás) indult meg, új („normalizált”) fogalmak jelentek meg • a cenzúrát azonnal bevezették, de 1969 szept.-től működött az öncenzúra is • új emberekre volt szükség az elbocsátottak helyett, ezt anyagi ösztönzőkkel próbálták biztosítani. Három hónapos gyorstalpalón képeztek ki új kádereket, de „munkás-levelezőket” is alkalmaztak • rágalmazó–lejárató cikkek jelennek meg a reformerekről • Hájek eszerint Gestapo-ügynök volt, egy szovjet lap szerint viszont zsidó származású. Hájek cáfolt, de a TASSZ nem korrigált • Pelikán „Nyugatbarát és antikommunista állításokat tett” egy (nem is létező…!) libanoni újságban. Egy bolgár lap szerint Hitler-mellszobrot és pornót találtak az irodájában, egy morva lap őt is Gestapósnak nevezte • Gazdaság • a gazdasági reform eleinte tovább folyhatott, de önigazgató jelleg nélkül: a vállalati tanácsokat 1969-ben feloszlatták • később a gazdasági reform alapjait is megrendítik a változások: visszatértek a tervgazd.-hoz, bár nem olyan részletes tervutasítással, mint az 50-es években • az árak szabályozása újra szigorodik; az 1970-es terv mérsékelt növ.-t írt elő • elindult az új ötéves terv kidolgozása 1971–75-re. • a gazdaság telj.-e nem romlott sem a reform idején, sem annak leáll.-a után

8. Az erőszakszervek megerősítése • A fegyveres erők kádercseréje, tisztogatások • a Pavel-féle reformer BM és StB-vezetők teljes cseréje • hadsereg megtisztítása: a tisztek 20%-t szerelték le és zárták ki a pártból • a népi milícia is átesett egy tisztogatáson 1970-ig • a fegyveres erőkbe új és lojális embereket kerestek, ami nem ment könnyen a „jobboldali ellenpropaganda” miatt. Még a hadsereg szükségességét is megkérdőjelezték néhányan. Ezen anyagi motivációval próbáltak változtatni (lakáshoz jutás stb.) és gyorstalpaló tanfolyamokon is képeztek tiszteket. • Az állambiztonság (StB) jogköreinek bővítése • a Pavel-féle belügyi reformoknak ellenálló vezetőket kitüntették • az 50-es években az előzetes megfigyelésre minden személy esetében max. 10×24 óra volt felhasználható, ettől kezdve 4 hónap • kiválasztott postahivatalokban lehallgató-központokat alakítottak ki, poloskákat telepítettek (igen változatos tárgyakba) • átfogó levélellenőrzés is volt, egy részét szándékosan úgy bontották fel, hogy a címzett ezt észre is vegye, másokat titkosan. 1969 máj.-ban naponta 170e levelet ellenőriztek • egyedül a lakások átkutatásának száma csökkent 205-ről 53-ra (1966–70), bár több, mint 1100 megfigyelt lakáshoz volt illegálisan másolt kulcsuk

9. További tömegtüntetések és hatásaik • Plzeň, 1969. máj. 5. • a város amerikaiak általi felszabadításának 24. évfordulóján, T. G. Masaryk képével és amerikai zászlókkal vonultak fel, köveket dobálva a rendőrökre • Az intervenció első évfordulója (1969. aug. 21.) • Husák demonstrálni akarta, hogy képes saját erővel leverni a tüntetéseket (ennek érdekében provokálták is az embereket, hogy majd lesújthassanak) • jelentős előkészületek voltak: mozgósították a népi milíciát, határőröket, sőt két páncélos hadosztályt is Prágába vittek + vízágyúk, könnygáz • csak a legmegbízhatóbb újságírók dolgozhattak, de így is minden rádió és tv-műsort 3 szalagra rögzítettek előre; kalózrádiók jelentkezésétől is féltek • felkészültek a szabotázsokra a sajtó mellett az üzemekben is. • Prága és Brno csatatérré vált, de 31 másik városban volt tüntetés. • A hadsereg és rendőrség legénysége nem kapott éles lőszert, de a tisztek igen: Prágában 2, Brnoban 3 tüntető halt meg. Szlk.-ban inkább nyugalom volt • A büntető jogszabályok szigorítása • a „közrend megerősítésére” 1969. aug. 22-én sürgősséggel fogadtak el tv.-eket, amelyek eredetileg dec. 31-ig voltak hatályosak • kitiltás, nyomtatott anyagok kiviteli és behozatali tilalma, a munka törvény-könyve szigorítása is volt emellett

10. Koncepciós perek • Vita a perek szükségességéről és reformer vezetők ügyéről • Husák állítólag ellenezte Dubčekék perbe fogását • de kijelentette, hogy a törvények megsértőivel szemben fellépnek • a szoc. országok vagy vezetőik rágalmazásáért pl. két év járt, s a „baráti segítségnyújtást” megszállásnak nevezni ennek számított • hogy mi számít felforgatásnak, rágalomnak, szintén értelmezés kérdése volt • az első titkár ígéretet tett, hogy a régi módszereket nem vezetik be újra • a CSKP Eln. 1969 végén döntött: lesznek perek, de nem a kulcsemberek ellen • Ellenzéki csoportok, a normalizáció akadályozóinak perei • Forr.-i Ifj.-i Mozg. (vagy Forr.-i Szoc. Párt) 19 fiatal tagja elleni perre 1971. márc.-ban került sor (1-4 évi börtönt kaptak) • Vladimír Škutina tv-s újságírót 1969 szept.-ben tart. le, 1971-ben előbb két évre, majd még egy plusz évre ítélték • Bohumír Kuba gimn.-i tanárt 1971 jún.-ban 3 évre ítélték, mivel egyoldalúan állította be a szoc. fejlődést, általánosítva bizonyos hibákat, támadta a SzU-t • Luděk Pachman újságírót, sakknagymestert többször vették őrizetbe és 1972-ben ítélték el két évre. • Václav Prchlík tbk.-t 1971-ben 3 évre (jogerősen 22 hónapra) ítélték, mert 1968. júl.-ban (tehát a megszállás előtt!!) „megengedhetetlen módon” bírált egyes szerveket • számos kémkedési vád is, amiért súlyosabb, 10 év körüli ítéleteket adtak • Petr Uhl Új Baloldal csoportja a szoc. társ. renddel szembeni szamizdatokért

11. Hétköznapok, közhangulat • Emigráció • 1971-ig 170e fő hagyta el az országot (1971–89 közt további 70e fő) • ismertebb távozók: Kundera és Forman, Navratilova és Lendl • otthon maradt rokonaikat zaklatták (nem perekkel, hanem pl. rosszabb lakásba kellett költözniük, lefokozták őket). Az emigránsok ezért többnyire nem is nyilatkoztak a hazai ügyekről • néhány emigráns író viszont világsikert ért el a rsz.-t bemutató műveivel • A „belső emigráció” • a hatalom korrumpálni akarta a népet, ezért a boltok tele voltak, az élelmi-szerek pedig olcsók –» komoly probléma lett az elhízás • a vezetés elnézte, hogy tömegesen épüljenek vidéki hétvégi házak (chata), akár az állami vállalatoktól kilopkodott építőanyagokból • hétvégeken a városok kiürültek, a chaták megteltek, az emberek kiengedték a feszültséget, söröztek és szidták a korrupt, hazug vezetőket, viccekben gúnyolták ki a rendszert • hogy hétfőtől újra elviselhessék az elvtársak uralmát a városokban… • mindez különösen Csehországra igaz, amely szembefordult a létező szoc.-sal • névleg milliók vettek részt a tömegszervezetekben, felvonulásokon, de lelkesedés nélkül; hivatalos helyeken mindenki befogta a száját • főleg ifjúsági körökben lázadó ellenkultúrák (rockzene–farmer–hosszú haj)

12. A párton belüli harcok 1970–71-ben • Kísérlet Husák félreállítására • Husák 1970 szept.-ben bejelentette a „humánus” tisztogatások végét • a Biľak–Kapek vezette balos szárny Brezsnyev és Husák bukására is számí-tott, terve az volt, hogy előbb Pozsonyban jutnak hatalomra • 1970. dec.-ben a KB-ben éles vita, vádolják Husákot 1968-as szerepe miatt; határozat születik a CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalom-ban kialakult válság tanulságai címmel • de Biľak ismét megrettent és máj.-ban a SzlKP kongr.-n nem mert támadni • maradt Brezsnyev is, s ő Husákot támogatta, aki a VSZ és a KGST legelszán-tabb támogatója volt, 1970-ben a lengyel válság idején is keményen lépett fel • A CSKP hivatalos XIV. kongresszusa, 1971. máj. 25–29. • az Ötök vezetőinek jelenlétében (Br., Kádár, Zsivkov, Gierek, Honecker) • Husák őszinte köszönetet mondott a VSZ-nek és Brezsnyevnek • a küldöttek Husák érdemének tekintették a súlyos válság belső megoldását • az ország helyzete normalizálódott, a párttal szembeni nyílt fellépés és az izgatások száma jelentősen csökkent • a tisztogatások szükségesek voltak, a jobboldali revizionizmus a fő veszély • Husákot első titkár helyett főtitkárrá választják • a „tervezés tökéletesítése” és a demokratikus centralizmus fejlesztése kiemelt cél, a szocialista állam és a munkásosztály vezető szerepének megszilárdítása és az ideológiai nevelés mellett

13. A CSKP az 1970-es években • Visszafelé nézve: az ideológiai harc • 1972-ben Husák készült egy politikai enyhülésre, de ez meghiúsult (a tervezett ún. „kis amnesztia” lehetővé tette volna a szellemi pályára való visszatérést) • terjedő passzivitás: egyre kevesebb párttag vesz részt a gyűléseken és aki igen, az is alig vállal pártmunkát; a fiatalok egyre inkább kerülik az újjászervezett Szocialista Ifjúság Szövetségét (SSM) • kampányok a passzivitás ellen, ill. a tagság szociális összetételének javítására • mégis egyre nő a párt átlagéletkora és csökken a munkások aránya • a fiatalok és munkások közt végzett toborzóakció (1971–76) 330e új tagot jelentett, a párttagság 1,2m-ról közel 1,4m-ra nőtt • A pártvezetés stabilizálódása és felszín alatti harcai • 1970 végén alkotmánymódosítások korlátozták a tagköztársaságok jogait • a KB ülések egyre ritkábbak és rövidebbek (ekkor már ált. egynaposak) • a személycserék 1971 után teljesen megszűntek, szinte csak halál esetén (kivéve 1975. máj.-ban, amikor a beteg Svobodát lemondatták – ehhez az alkotmányt is módosítani kellett; utóda szintén Husák lett) • 1977-ben került be a Titkárságba és az Elnökség póttagja is lett Miloš Jakeš • 1977-ben Husák „lemondott”, ezt csak elvtársai hűségesküje után vonta vissza • a főtitkár puccstól tartott, ezért szigorúan korlátozta a vezetők vidéki útjait • számos lobbicsoport alakult, a balos–jobbos fő törésvonaltól függetlenül is