Mi is az a „ Know How ”

1. Mi is az a „KnowHow”

2. Jelentés + Jogeset • A know-how angol kifejezés, magyar fordításban nem használják. • A kifejezés magyarul annyit jelent: tudni hogyan. • Mentori segítség és referencia szerzés • Business modell elkészítése igen sokrétű ismeretet igénylő, nehéz feladat. • Emiatt okkal gondolhatják az érintettek, hogy olyan alkotással állunk szemben, amit védeni kell. • Milyen jogi védelmet élvezhetnek az oldalak tervezői? • A kérdést nem tudjuk megválaszolni anélkül, hogy a szerzői mű fogalmát ne határoznánk meg. • A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) ad ugyan ehhez pozitív és negatív kritériumokat, a mű fogalmának meghatározását azonban kerüli, éppen annak érdekében, nehogy kirekesszen a védelem köréből olyan alkotásokat, amelyek a fejlődés eredményeként a törvény megalkotásakor még nem ismert formában, illetve tartalommal jönnek létre.

3. Szerzői művek vs nem szerzői művek • Szerzői mű-e az üzleti modell? • E meghatározások adják meg tehát azokat a kereteket, amelyek között az üzleti modell tervezőjének művét el kell helyeznünk. • Ha ezek után választ akarunk adni arra a kérdésre, hogy megilleti-e szerzői jogi védelem az üzleti modell tervezőjét, a válasz úgy kezdődik, hogy attól függ... • A mű megjelenése, elrendezése, terjedelme, a használt képi, grafikai, esetleg más megoldásai ugyanis nagyon széles skálán mozoghatnak. • A szerzői mű színvonalát el nem érő alkotások • Ha az alkalmazott eszközök, formák nem térnek el a szokásostól, semmilyen eredeti tartalmat vagy formát nem hordoznak, a mű nem részesülhet a szerzői jog védelmében. • Ebben az esetben az alkotó és a megrendelő kapcsolatát a közöttük egyébként fennálló jogviszony alapján kell megítélni. Ha az munkaviszony, úgy a munkajog, és speciálisan az egyedi munkaszerződés, ha pedig vállalkozói vagy megbízási jogviszonnyal van dolgunk, úgy az alapul szolgáló szerződés rendelkezései lesznek irányadók a tevékenységre, illetve a teljesítményre. • A szerzői mű színvonalát elérő alkotások • Ha az alkotás eléri a szerzői mű színvonalát, vagyis felismerhető rajta a szerző szellemi tevékenységéből eredő egyéni, eredeti jelleg, az üzleti modell szerzői műnek minősül, és megilleti a szerzői jogi törvény által e művek részére biztosított védelem.

4. Példa • Nagyon gyakran a know-how egy vállalkozás alapja • azaz a tagok nem pénzbeli hozzájárulásként is nyújthatják. • Coca-Cola gyártási folyamata: • szigorúan bizalmasan kezelendő és csak nagyon kevesen ismerik. • a know-how-t a vállalkozás működési könyvében rögzítik, de üzleti titok és szigorúan bizalmas információként kezelik • a tag az apportként átadni vállalt know-how-t tárgyiasult formában - például írásos dokumentumban, video szalagon, CD-n, vagy bármely más elektronikus formában - köteles a társaság rendelkezésére bocsátani, ezt a bejegyzéskor a cégbíróságnak vizsgálnia kell.

5. A fogalom tartalma • Aknow-how szellemi alkotás, azon belül is a szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. • Olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret, tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, hozzáférése korlátozott. • A know-how-t az oltalom, jogi védelem addig illeti meg, amíg közkinccsé nem válik, tehát amíg relatíve új. • Ez a tulajdonsága biztosítja, hogy vagyoni értékkel bíró dolog legyen, • tehát értékesíthető, átruházható • Rögzítettség. • A szerzői jogi oltalom lényege, hogy mindenfajta felhasználás csak a szerző engedélyével történhet. A jogosulatlan felhasználókkal szemben a szerző a törvény által biztosított különböző igényeit érvényesítheti, így például • kérheti a jogosulatlan felhasználástól való eltiltást, • vagy/és követelheti az elért gazdagodás visszatérítését, illetve • vétkes jogsértés esetén kárának megtérítését.

6. Jogosult • A know-how azt illeti meg, aki kidolgozta, vagy aki jogszerűen megszerezte. • A know-how szerződéssel ruházható át. • Hasznosítását speciális szerződések keretében szokták rögzíteni.

7. Elterjedés • A szabadalmazás szigorú követelményei, időbeli elhúzódása miatt, a kis- és középvállalkozások és a multinacionális cégek is egyre gyakrabban használják az oltalomnak ezt a lehetőségét. • Nemcsak egyszerű ismeretről lehet itt szó, hanem • kutatás-fejlesztési eredményekről, • technikai alkotásokról, • melyeknek igen jelentős anyagi vonzata lehet egy-egy cég életében.

8. Jellemzők • Üzleti, kereskedelmi értéke van. • Rögzítettség • Vagyoni jelleg: • nem általánosan hozzáférhető, • a köz számára nem elérhető, azaz titkos, csak korlátozott körben ismerik. • Relatívitás: • ami egy fejlődő országban például know-how szerződés tárgya lehet, az egy iparilag fejlett országban közkincs, nem titkos ismeret; • megvásárlása, megismerése, megtanulása sokkal olcsóbb és gyorsabb eljárás, mint azt önállóan kifejleszteni, • működő dologról van szó, hiszen már alkalmazták és bevált, tehát a gyakorlatban felhasználható.

9. A védelem létrejötte • A know-how-ra vonatkozó védelem annak létrejöttével keletkezik, nincs szükség hozzá semmiféle hivatalos eljárásra. • Ezen szerzői jogi védelem mellett a know-how jogosultját, birtokosát megilleti a titokvédelem is. • Mivel a know-how lényege, hogy titkos, ezért a titokban maradásához jogos érdek fűződik. • A jogtalan nyilvánosságra hozatal esetén pedig a jogosultat védik a tisztességtelen verseny elleni törvény és a Polgári törvénykönyv üzleti titokvédelemre vonatkozó szabályai.

10. Felhasználási kérdések • A szerző és a felhasználó viszonyában némileg eltérő szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha közöttük jogviszony áll fenn, és a mű elkészítése a szerző valamilyenfajta kötelessége. Ebben az esetben ugyanis a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató/megbízó/megrendelő szerzi meg, és a szerző személyhez fűződő jogai is némileg korlátozottan érvényesülnek. • A felek, vagyis a felhasználó és az alkotó jogviszonyára a felhasználási szerződés rendelkezései lesznek irányadók, amelyre a törvény kötelező írásbeliséget ír elő. • Az alkotó és a megrendelő jogviszonyára a fentebb már írtak szerint nem a szerzői jog, hanem a közöttük fennálló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályozás lesz irányadó, kiegészülve a Ptk. fent idézett rendelkezésével, és amennyiben készült ilyen, a know-how hasznosítási szerződésben foglalt szerződéses kikötésekkel.