1 / 28

Alkímia

Alkímia. Kínai és Arab. Mi is az alkímia?. Al kímia, vagyis arabul kémia. A kémia szó eredete homályos, feketéből származik, ami utalhat egyiptomra (fekete ország a földje miatt) vagy a görög alkimisták fekete készítményeire.

webb
Download Presentation

Alkímia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Alkímia Kínai és Arab

  2. Mi is az alkímia? • Al kímia, vagyis arabul kémia. A kémia szó eredete homályos, feketéből származik, ami utalhat egyiptomra (fekete ország a földje miatt) vagy a görög alkimisták fekete készítményeire. • Aranycsinálás: aurefaction amikor a készítő is úgy gondolja, hogy aranyat csinál, szemben az aurifiction-nel, amikor hamisításról van szó. • Makrobiotika, vagyis alapvetően kémiai alapú készítménnyel az élet meghosszabbítása.

  3. Arany jelentősége • Arany a tökéletes fém, mert nem korrodálódik. Szinte mindenhol az istenek színe, anyaga. A hosszú élet és az aranykészítés tehát összekapcsolódik, legelőször kínában. (A görög alkimistáknál csupán aranykészítésről van szó). • Kínában a közép színe, a túlvilági ősök színe, és a császári hatalom jelképe (és egyben megtestesülése, manája). • Mi is az arany? Bizonyos tulajdonságai definiálják, az alkimista arany más tulajdonságaiban eltérhet. A legfontosabb a színe: „A csillogás az arany”

  4. Arany próba • Kupelláció próbát régóta ismerték Mezopotámiában és Kínában is. • Porózus edénybe helyezett nemesfém ötvözet felett hevített levegőt vezetnek el, a fémek oxidálódnak, csak az arany és ezüst marad. (az ezüst is elválasztható egy másik próbával). • Aranyolvasztáshoz szükséges, kis méretben arany-próbáként is működik. • Az alkimista aranyat le tudták leplezni.

  5. Hogy alakult ki az alkímia olyan közegben, ahol ismerték a próbát? • A fémművesek, akik ismerték a próbát és a filozófusok akik alkímiával foglalkoztak nem feltétlenül érintkeztek. • Annak ellenére aranynak tekintették, hogy bizonyos tulajdonságai mások. Sőt, időnként jobbnak tekintették a természetes aranynál. • Középkori vitákban például az igazi arany meghatározó tulajdonsága az gyógyhatása.

  6. Nem meghalás útja • Ásványi gyógyszereknek nagy hagyománya van. • Örök élet keresése a kínai misztika fontos eleme. • Wansui (japán Banzai) köszöntés jelentése „Tízezer év[ig élj]!”. • Vitatott, hogy a kora bronzkorban hogy viszonyultak ehhez a kérdéshez, volt-e sámánizmus (a sámánizmusban az emberi és az isteni világ átjárható). • Viszont a -4. századra már megjelennek a megistenülés tanok. A beavatott szellemé válik, uralkodik a természet felett, repül (a repülés erősen sámánista transzra utal), látja a jövőt jóslás nélkül, és így tovább.

  7. Például egy elterjedt nézet szerint minden qi-ből (csí) van, amely kétféle: finom, könnyű égi qi, és durvább, nehezebb földi qi. Az emberben vegyesen található ez. Ha az ember a qijét megtisztítja, az égi qit gyűjti, a földi qitől pedig megszabadul, akkor istenivé válik, és olyan könnyű lesz, hogy felrepül az Égbe. • A qi eredetileg párát, lélegzetet jelent, és ez a gondolat végig megmarad. Ezért például légző-gyakorlatokkal lehet megvalósítani ezt. • A halhatatlanság füvét is keresték. Lehet, hogy indiai hatás, és a szóma kultusza terjedt át Kínába. Gombának írják le többször, ami egybevág azzal, hogy a szóma valószínűleg légyölő galóca.

  8. A -4 századtól kezdve terjed az istenné válás kutatása, több fejedelem és császár nagyon érdeklődik. • Yan fejedelmének története a Hanfeizi-ből. • A +4. században készült könyv a halhatatlanok életrajzait gyűjti össze, még „interjúk” is vannak benne. • Vannak halhatatlanok, akik egyszerűen az Égbe emelkedtek, vannak, akik előbb egy magas hegyre felmásztak, mert onnan könnyebb. Végül vannak a halálon keresztül a halhatatlanságba távozók.

  9. Kínai aranycsinálás • -4. század Zou Yen könyve „Sárga és Fehér Művészete” az aranycsinálásról. • Ezután megjelenik az a nézet, hogy alkímiai arany tányérból és kupából kell inni a halhatatlanság füvét • -144 rendelet amely tiltja a zug-pénzverést és a „hamis sárga arany” előállítását. • -133 Li Jun császári támogatást kér kutatásaihoz. • -124 Liu An-hoz kapcsolódó Huai Nan Zi könyvben már az aranykészítés és a hosszú élet elixírje összekapcsolódik.

  10. Megjelenik a „Bölcsek Köve” koncepciója, az, hogy egy kis adag „katalizátor” képes nagy adag fémet átváltoztatni. -95-ben már szerepel. • -160 Cinóber evéstől beteg lett egy „alkimista”, tudjuk meg egy orvosi jelentésből. (Cinóberből lehet higanyt előállítani) • -80 alkimista arany fogyasztása, hosszú élet megszerzésének módja. • +1 sz. kezdve népszerű a higany alapú elixírek fogyasztása.

  11. A lassú higany mérgezés hatása, hogy a holttest tartósítva lesz, nem rothad el. Ez lehet az alapja a „halálon keresztül a halhatatlanságba távozásnak”. Taoista idea a nem-cselekvés, ezért is tekinthették a halottat úgy, hogy szent emberré (sheng ren) vált. • Legendákban gyakran a mester és a legjobb tanítványa megissza az elixírt, a rossz tanítvány elfut. Az is gyakori, hogy mikor egy idő múlva megnézik a mester holttestét, koporsóját, stb, ott holtteste helyett egy jogart találnak.

  12. Kínában alakul ki az az elmélet, hogy a higanyosság és a kénesség két fő tulajdonság az anyagtudományban. • Yin és Yang párhuzam. A higanyosság formálható, olvasztható, a fémes tulajdonságokért felelős. A kénesség pedig a nem-fémes anyagok tulajdonságainak lényege: törékenység, stb.

  13. Go Hong • Az egyik leghíresebb kínai alkimista. Pontos létezése nem ismert, lehet, hogy nem egyetlen személy volt. • Mestere magyarázza neki, hogy alkimista aranyat használ, mert a taoisták túl szegények ahhoz, hogy igazit használjanak. • Ráadásul a mesterséges arany jobb, mert előállítása nehéz, fáradságos munkát, remete életet, megtisztításai rítusokat, stb. igényel. • Növénnyel keverve arany lekvárt, illetve bort állítanak elő, hogy elfogyaszthassák. Erre az igazi arany nem alkalmas. • Valószínűleg ónszulfid volt az alkimista arany.

  14. Belső alkímia • Taoista ideál: visszatérés az újszülött állapotba. Visszatérés, visszafordítás, felfrissítés módjának keresése. • A belső alkímia egyre fontosabb lesz, majd elkezdi kiszorítani a külsőt. • San yuan a három eredeti, avagy a három életerő. • Yuan jing, eredeti esszencia. Spermává változva vész el. • Yuan qi, eredeti lehelet, amely kilégzéssel fogy el. • Yuan shen, mentális erő, amely idegességgel és aggodalommal vész el.

  15. A belső alkímiai különféle módjai • Meg kell őrizni és táplálni ezt a hármat, a végletek elkerülésével. Ez bárhol megvalósítható, de egy taoista kolostorban a legjobb. • Légző gyakorlatok, a qi harmonizálása. • Qi keringetése a testben, regenerálása belső átalakítással. • Testmozgás (erre alapoz a kung fu és a taiqi, neikung) illetve masszázs. • Testnedvek megőrzése, például a nyál lenyelése. • Szexuális praktikák (szex, mint a yin és a yang interakciója fontos a taoista felfogás szerint). Ejakuláció elfolytása, a spermával az agy frissítése.

  16. XI. Századi szöveg • Lao-ce szerint a Föld és Ég nehezen felfogható. Két féle qi van: • A yang, ami sárkány, a fa elem jelképezi és a testnedvek. • A yin, ami tigris, fém elem, és az esszenciák. • Mikor a kettő érintkezik és reagál egymásra az eredmény a külső elixír. • De a testnedvek megőrzése és harmonizálása; belsőségekben való átalakítása, az elhasznált qi kilégzése és az új belézgése, az elmébe feljuttatása, majd a tan tianbe aláhullatása, a végnélküli ciklusok visszaállítása, a belsőségek öt qijének összegyűjtése, hogy a test életerejét tápláljuk: ez a belső elixír.

  17. Taot követőnek a belső elixír meghosszabbítja életét, de a külső elixírrel az égi halhatatlanok köze emelkedik. • Ha belső elixírt eléri, a külsőnek is reagálnia kell (annak is sikerülnie kell). Ezzel a belső megerősödik. De önmagában a belső elixír nem elég az Égi halhatatlanná váláshoz.

  18. Arab alkímia • Az arabok az alkímia terén is a különféle hagyományok olvasztótégelye voltak. • Hellenisztikus források: görög alkímia, egyiptomi alkímia, gnoszticizmus, hermetizmus, kereszténység • Kínai és indiai hatások keletről. • Alkímiában görögöknél aranykészítésen volt a hangsúly, kínaiaktól jött az orvosi dimenzió.

  19. Híres arab alkimisták • A könyveket szerették egy-egy híres ember nevében írni (legendás alakok mint Hermész, vagy csak tekintélyesek, mint Arisztotelész). Az alkímiában sincs ez máshogy. • Legendás alkimista a 7. század végéről Khalid ibn Yazid ibn Mu’awiya herceg. Történet szerint tudását egy könyvből vette, amelyet nagyapja kapott a kínai császártól. • A hatodik imám, Ja’far al-Saqid, nevén különféle okkult könyveket írtak, köztük alkímiaiakat is.

  20. Jabir ibn Hayyan • A korábbi szerzők korában valószínűleg még nem volt alkímia, utólag került a nevük összefüggésbe az alkímiával. • A 9. századtól azonban már könyvek is rendelkezésünkre állnak, és ezek legtöbbje Jabir ibn Hayyan neve alatt futott. (aki 772-806 között élt, a hatodik imám barátja volt, tanítójának tekintette). • 850-930 között állították össze a corpust. Legkorábbi könyv a Kitab al-Rahma al-Kabir (a sajnálat nagyobb könyve).

  21. Jabiri alkímia • Görög elméleti alapok, de kínai hatás is érződik. Higany-kén elmélet megjelenik. • Arisztotelészi négy tulajdonság (hideg, meleg, nedves, száraz). A négy elem ezekből áll elő (a víz hideg és nedves, stb). • A fémekben kettő külső és kettő belső. Az ólom például kívül hideg és száraz, belül meleg és nedves. Az arany kívül meleg és nedves, belül hideg és száraz. • Ezeket a tulajdonságokat a fémet alkotó higany és kén okozzák. A higany és kén két hipotetikus alkotóelem. A konkrét higany és kén áll legközelebb hozzájuk.

  22. A föld mélyén a bolygók hatására születnek a fémek kénből és higanyból. A teljesen tiszta és egyensúlyban levő higanyból és kénből lesz az arany. • A változást az elixír (al-iksir) hozza el, és a végső elixír (al-iksir al-a’zam) az ami semlegesít mindent amiből túl sok van, kipótol mindent, amiből kevés.

  23. Mivel az összetevők megfelelő arányának elérése volt a cél, ezért megpróbálták meghatározni azokat. Ez az „Egyensúly tudománya”, a világ minden létezőjének összetevőit megpróbálták megállapítani. • Azonban ezt nem kísérletezéssel tették, hanem az arab abc betűi és szótagjai alapján próbálták meghatározni.

  24. A négy elemi tulajdonságnak hét fokozata van (összesen 28, mint az arab betűk száma), de a fokozatok alfokozatokra bonthatók, 1,3,5,8-ra. Ez összesen 17. • A világot a 17-es szám irányítja. • Honnan jöttek ezek a számok?

  25. Kínából • A bűvös négyzet számaiból állíthatóak ezek elő.

  26. Kategorizálás • A gyúlékony anyagoknak öt szelleme (spirit) van. A görögök által felsorolt kén, higany és arzén mellé felvették az ammóniát és a sal ammoniac-ot. • Hét féle fém. Olvaszható és képlékeny, Higanyból és kénből állnak. • Számtalan féle törhető anyag.

  27. Ásványi anyagok mellett megjelennek növényi és állati eredetűek is. Desztillációval vagy gyenge savakkal kezelve állítják őket elő.

  28. Al-Razi • A híres orvos is foglalkozik alkímiával. • Kísérletezés nála fontos helyet tölt be. Részletes leírását adja az eszközeinek, eljárásainak, stb. • Részletes kategorizálás. • Avicenna és ibn Khaldun már a mellett érvel, hogy az alkímia nem lehetséges.

More Related