A foglalkoztatási célú civil és nonprofit szervezetek jelene és jövője

1. A foglalkoztatási célú civil és nonprofit szervezetek jelene és jövője Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Nyitórendezvény

2. A háromosztatú gazdaság piaci (magán, üzleti) szektor kormányzati (közösségi, állami/önkormányzati) szektor nonprofit (civil, harmadik) szektor Új foglalkoztatási szereplőként az egyházak

3. A civil, nonprofit szervezetek szerepe Nonprofit (civil) szervezet: olyan intézmény, ami nem vállalkozás, tehát nem profitszerzési célok vezérlik, és amely szervezeti és működési szempontból nem része az állami intézményrendszernek. Ebből következően nonprofit tevékenység: olyan társadalmi, közösségi mozgás, amit nem gazdasági célok vezérelnek, ami teljes vagy legalább részleges távolságot tart az államtól, a kormányzattól, ami legtöbbször szervezeti, intézményi keretek között történik.

4. Hol tehet a civil, nonprofit szervezet a foglalkoztathatóság javításáért? A foglalkoztatást elősegítő támogatások alanyainak megszólítása, családok mentorálása, munkáltatók figyelmének a felhívása az esélyegyenlőségi szempontokra Munkaerő piaci szolgáltatások A közfoglalkoztatás rendszerébe történő csatlakozás A szociális gazdaságban való részvétel (ha a jogi feltételek adottak) A siker kulcsa a három(négy) szereplő együttműködése lehet.

5. Mi is a foglalkoztatáspolitika Fogalma: a foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerő-piacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen annak működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók. A társadalmi funkciók az összekapcsoló láncszem a különféle aktorok között.

6. A foglalkoztatáspolitika Célja:minden munkaképes és munkát vállalni szándékozó személy számára, a hajlandóságának és képességének megfelelő foglalkoztatást, a lehető legjobb feltételekkel biztosítani. Kérdés: Tud- e mindenki munkát vállalni? Képessé, alkalmassá tehetők-e akik pillanatnyilag nem azok? Kik tudnak ebben közreműködni?

7. Szinergikus modellek Az EU felismerte az együttműködésben rejlő hozzáadott értékeket: például: EQUAL, Leader, Foglalkoztatási Paktumok. Mindezeknél kötelező volt biztosítani a civil partnerséget – sok-sok zászlóshajója lett a jó gyakorlatoknak. Itthon a szavak szintjén is elismert és kívánatos a civil szervezetek bevonása, egyenlőséget jelentő partnerség biztosítása a programok lebonyolításánál

8. Ehhez képest mi a helyzet? Az Alaptörvény meg sem említi a szektort (az a szó, hogy civil, nincs leírva, kezdeményeztük a változtatást) Stratégiai megállapodások – a szaktárca (NGM Foglalkoztatáspolitikai Államtitkárság) pillanatnyilag nem kér a civilekből (véletlen? az államtitkár kirendeltség-vezető volt) A kiszámítható finanszírozás teljes hiánya A pályázati rendszer működésképtelensége A jól működő szervezetek ellehetetlenülése, és a jó, kipróbált, működő gyakorlatok elsorvadása A helyi szintű együttműködések beszűkülése (harc a szerveztek között, kiszorítósdi, kiszolgáltatottság)

9. Néhány konkrétum TÁMOP 1.4.3. - 193 beérkezett pályázat 30-35 támogatott (itt kezdeményeztük a források kiszélesítését, +300 mFt) TÁMOP 1.4.1. - 78 beérkezett pályázat 15 támogatott TÁMOP 2.6.1. és 2.6.2. szolgáltatások akkreditációja - kidobott pénz (pillanatnyilag)! SZTR központi programok (2.6.2., szociális gazdaság, FSZK programjai, etc.), a szektor a biztosított források töredékéből képes volna elvégezni ezeket a feladatokat

10. A szektor bevonásának előnyei Innováció (jó gyakorlatok: KID, Tranzit programok, stb.) finanszírozása az 143 mintájára (lám, az is az Equal gyermeke) Erőforrás hatékonyság: a felhasznált támogatások lényegesen (!) jobban hasznosulnak a harmadik szektorban, nem véletlen nincsenek nyilvános adatok a munkaügyi szervezet fajlagos mutatóiról Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. A civilek környezettudatosabban működnek, mint a másik két szektor Demográfiai változások / aktív, egészséges öregkor: az önkéntesség az idős kor számára is lehetőséget terem az aktív időskorban, de a pályakezdőknél is Inkluzív társadalom: a civil szektor – empátiája, érzékenysége miatt - meg tudja szólítani a kirekesztés, hátrányos megkülönböztetés áldozatait Szociális vállalkozások (és nem csak „szövetkezetek”) – a civileket szinte teljesen kizárják Közfoglalkoztatás – nincs tényleges, országos léptékű civil partnerség a tárcával (BM), pedig az állampolgári jogok biztosa többször leírta Transznacionális és határmenti együttműködés – a szektornak erős nemzetközi kapcsolati hálózata létezik, pl. brüsszeli civil lobbi szervezetek, de szinte minden ilyen kiírás mellé tud tényleges partnerséget biztosítani

11. Javaslat Az itt elinduló program eredményei jussanak el a döntéshozók és a politika végrehajtóinak a fülébe! A Nonprofit Szövetség – ahogy eddig – készséggel tolmácsolja az eredményeket, érdekeket =a Civil Foglalkoztatási Műhely 9. éve létezik)

12. Köszönöm a figyelmet Dr. Bényei Andrásné Nonprofit Szövetség 1136 Budapest, Balzac utca 21. www.humszolg.hu nonprofit@chello.hu