1.61k likes | 1.92k Views
A számítógép felépítése. Számítógépek típusai 1. Mikroszámítógépek: Személyi számítógépek (Personal Computer – PC) Kis méret Könnyű kezelhetőség Felhasználóbarát szoftverek Asztali számítógépek (desktop) Apple: Machintosh Számos IBM számítógép. Számítógépek típusai 2. Laptop
E N D
Számítógépek típusai 1 Mikroszámítógépek: Személyi számítógépek (Personal Computer – PC) • Kis méret • Könnyű kezelhetőség • Felhasználóbarát szoftverek • Asztali számítógépek (desktop) • Apple: Machintosh • Számos IBM számítógép Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek típusai 2 • Laptop • Hordozható számítógép • Hálózatról vagy elemről működtethető • Notebook • A laptopnál kisebb méretű hordozható számítógép, általában kényelmesen elfér egy aktatáskában • Pocket PC (palmtop) • Egészen kis méretű • Elfér akár egy zsebben is • Egyszerű feladatokra, kevés adat tárolására alkalmas Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek típusai 3 Munkaállomások (workstation) • Szintén kis méret • Nagy tudás • Hatékony szoftverek • Tervezők, kutatók használják • Széles körűen használatosak: SUN, Apollo, Hewlet-Packard és az IBM munkaállomások Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek típusai 4 Miniszámítógépek • Kis méret (kb. asztal nagyságú) • Általános célú számítógép • Sokszor használják őket mikroszámítógépekből álló hálózat központi gépeként • Legelterjedtebbek: a DEC cég VAX gépei Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek típusai 5 Nagyszámítógépek (mainframe) • Nagy méret (egységei akár egy szobát is megtöltenek) • Általános külön gépteremben helyezik el, ahova csak a kezelőszemélyzet léphet be • Nagymennyiségű adat tárolására, feldolgozására, illetve bonyolult számításigényes programok futtatására szolgálnak (több millió utasítás/s) • Mamutvállalatok, nagy bankok adatfeldolgozására • Kb. ¾ részét: IBM cég készítette Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek típusai 6 Szuperszámítógépek (supercomputers) • Legnagyobb méret • Nagyon nagy mennyiségű adatot kéépesek rövid idő alatt feldolgozni • Általában számos processzor (akár 1 000 db!) található bennük, melyek párhuzamosan működnek • Kormányzati, állami intézmények • Világ időjárásának előrejelzése • Katonai célok, modellezések, szimulációk • CRAY számíítógépek Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek adatábrázolása 1 • Az információ alapegysége a bit(binarydigit), ami 1 vagy 0 (igaz vagy hamis, magasabb vagy alacsonyabb elektromos feszültségi szint) értéket vehet fel. • Az információfeldolgozás alapegysége a bájt (Byte, B), a legkisebb címezhető egység, 8 bitből áll. Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek adatábrázolása 2 • Egy bájton a bitek sorozata 28=256-féleképpen alakítható ki. • Nagyobb egységek:8 bit = 1 B (bájt)1024 B =1 KB (Kilobájt)1024 KB= 1 MB (Megabájt)1024 MB= 1 GB (Gigabájt)1024 GB = 1 TB (Terabájt)1024 TB = 1 PB (Petabájt)1024 PB = 1 EB (Exabájt) Készítette: Kőrössy Ildikó
Számítógépek adatábrázolása 3 • Adattípusok • szöveges • numerikus • logikai • utasítás • képi/hang • A tárolt, egybetartozó információkat állományoknak, fájloknak (file) nevezzük Készítette: Kőrössy Ildikó
Karakterek ábrázolása a számítógépben 1 • Az angol ABC betűinek száma (26), nagybetűk, számjegyek, írásjelek, egyéb speciális jelek, kb. százféle jel. • Tekintetbe véve az egyéb megkívánt jeleket is, egy ilyen jel, karakter tárolására 8 bitet szükséges. • Így 28=256 különféle jel tárolható. • Egy hozzárendelési szabály, egy táblázat szerint, minden egyes bitsorozat egy karaktert, jelet jelképez, mely szabály nemzetközileg elfogadott, egységes, szabványos kódrendszer (ASCII). Készítette: Kőrössy Ildikó
Karakterek ábrázolása a számítógépben 2 • ASCII = American Standard Code for Information Interchange, általában: mini és mikroszámítógépeken. • Az ASCII kódrendszerben a: • 0 és 127 között a rögzített (azaz mindenhol a világon ugyanazon) jelek helyezkednek el, • 128 és 255 között a nemzetfüggő átdefiniálható jelek vannak (pl. a magyar ékezetes betűk). • A Microsoft cég Magyarország (és Közép-Európa) számára a 852-es jelű, Latin II. kódlapot adta. • Általában az EBCDIC kódrendszert használják a nagyszámítógépeken. Készítette: Kőrössy Ildikó
Számábrázolás • A számítástechnikában a 2-es és a könnyebb olvashatóság érdekében a 16-os (régebben a 8-as) számrendszer terjedt el. • A gépben az adatábrázolás kettes számrendszerben történik. • A számítógép eltérően tárolja az egész és a valós (tört) számokat. Készítette: Kőrössy Ildikó
Fixpontos vagy egész ábrázolás 1 • Az előjeles egész számok ábrázolására a ketteskomplemens képzés módszerét alkalmazzuk: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. • A szám ellentettjét úgy kapjuk, hogy a komplemenshez hozzáadunk 1-et. Készítette: Kőrössy Ildikó
Fixpontos vagy egész ábrázolás 2 • Az 1 byte-on (8 bit) történő ábrázolás természetesen csak 8 számjegyet jelent, melyből az első bit az előjelbit: • 0 : pozitív előjel • 1 : negatív előjel • 1 byte: -128 … 127 (27-1) (256 lehetőség) • 2 byte: -32 768 … 32 767 (215-1) (65 536 lehetőség) Készítette: Kőrössy Ildikó
Fixpontos vagy egész ábrázolás 3 • Pl: Számítsuk ki: -12(10) = ?(2) 12 (1 byte-on): 0000 1100 12 komplemense: 1111 0011 + 1 12 ellentettje: 1111 0100 Tehát: -12(10) = 1111 0100(2) Ellenőrzés: 12+(-12): 1 0000 0000 (Túlcsordulás!) Készítette: Kőrössy Ildikó
Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 1 • Ehhez a számot ún. kettes normálalakra kell hozni: szám=mantissza*bszrkarakterisztika Pl.: 154=1,54*102 (számrendszer: 10) 11,01=0,1101*210 (számrendszer: 2) • A mantissza 0 és 1 közé esik. • A karakterisztika a hatvány. Készítette: Kőrössy Ildikó
Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 2 • Megegyezés szerint az egyszerespontosságú lebegőpontos számábrázolás 4 byte-on történik, • 1 byte: karakterisztika • 3 byte: mantissza Ebben az esetben az ábrázolt szám nagysága: 2-128 és 2127 között lehet. • Ha 4 byte nem elegendő, 8 byte-on dolgozhatunk,ekkor a szám kétszerespontosságú lebegőpontos ábrázolásáról beszélünk, • 2 byte: karakterisztika • 6 byte: mantissza Az első bit ezekben az esetekben az előjeleknek van fenntartva. Készítette: Kőrössy Ildikó
Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 3 • A kettes számrendszer tört helyi értékei: 0,5 =1/2 =0,1 0,25 =1/4 =0,01 0,125 =1/8 =0,001 0,0625 =1/16 =0,0001 stb. Készítette: Kőrössy Ildikó
Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 4 • Pl: Számítsuk ki: -45,875(10) = ?(2) 45(10)=101101(2) ,875(10)=,111(2) Tehát normál alak (2)-ben: 0,101101111*26=0,101101111*2110 - Előjel: 1 (mert: negatív) 45,875(10)=101101,111(2) Készítette: Kőrössy Ildikó
Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 5 - Karakterisztika (hatvány): 100 0110 7 biten torzítva: +64(10)=+100 0000(2) (így a negatív hatványok esetében nincs egyéb változás): • Mantissza (3 byte-on): 1011 0111 1000 0000 0000 0000 TEHÁT: 1100 0110 1011 0111 1000 0000 0000 0000 Készítette: Kőrössy Ildikó
A számítógép működése 1 • Mit kell tudnia? • beolvasni a végrehajtandó műveleteket és az adatokat, • végrehajtani a műveleteket az adatokkal, • ki kell jeleznie, ill. tárolnia kell az eredményeket, • legfőképpen vezérelnie kell az egész folyamatot. Készítette: Kőrössy Ildikó
A számítógép működése 2 • Ennek megfelelően a számítógépnek 5 fő egysége van: • bemenő (input) egység, • kimenő (output) egység, • vezérlő egység • aritmetikai (műveletvégző) egység, • tároló egység. Készítette: Kőrössy Ildikó
Fizikai felépítés 1 • Fizikailag a legtöbb személyi számítógép legalább három részből tevődik össze: • Alapgép • Monitor • Billentyűzet Szükség esetén: • Egér • Nyomtató • A különféle részegységeket tartalmazó, illetve ilyenekkel kiegészített számítógépeket számítógép-konfigurációknak nevezzük. Készítette: Kőrössy Ildikó
Fizikai felépítés 2 • A számítógépek fizikai kiépítése sem egységes. • A hordozható számítógépek (laptop, notebook, palmtop) teljesen egybe vannak építve. • Asztali kivitelű PC-k (Personal Computer) általában több, egymással összekapcsolt részegységből állnak. Készítette: Kőrössy Ildikó
Harver, Szoftver • Hardvernek nevezzük valamely számítógép elektronikus és mechanikus alkatrészeinek összességét. • Hardver = „kemény” áru, = megfogható. • Szoftvernek nevezzük a számítógépen futó, illetve futtatható programok összességét. • Szoftver = „lágy” áru, = megfoghatatlan. • A szoftvert mindig valamilyen adathordozó tartalmazza. Készítette: Kőrössy Ildikó
Funkcionális felépítés • A hardver funkcionálisan három fő részre osztható: • Központi feldolgozó egység (CPU) • Memória • Perifériák Készítette: Kőrössy Ildikó
CPU 1 • Central Processing Unit. • A számítógép „agya”. • Irányítja a számítógép adatforgalmát, feldolgozza az adatokat. • PC: a CPU egyetlen integrált áramköri lapkán helyezkedik el • Fő részei: • Vezérlő egység (CU) • Aritmetikai és logikai műveleteket végző egység (ALU) • Regisztertömb Készítette: Kőrössy Ildikó
CPU 2 • CPU jellemzője: utasításkészlet: azoknak az utasításoknak a halmaza, amelyeket a processzor értelmezni tud. • A különféle számítógépcsaládokhoz különféle processzorokat fejlesztettek ki, melyek eltérő utasításkészlettel rendelkeznek. (pl.: IBM PC, Apple Machintosh gépcsalád). • Az egy családba tartozó gépek fejlesztésénél a régebbi processzorok utasításkészletét bővítették. Készítette: Kőrössy Ildikó
CU 1 • A központi vezérlő egység (CU) feladata: • az utasítások értelmezése; • az utasítások ütemezése; • a fizikai egységek közötti szinkronizációt; • az utasítások végrehajtatása. • A CU-ban: egy órajel-generátor: meghatározott időnként órajelet bocsát ki. • Az órajelek frekvenciáját Hertz-ben (MHz) mérjük. • Két órajel között eltelt idő: ciklusidő. Készítette: Kőrössy Ildikó
CU 2 • Az egyes gépi utasítások végrehajtása az órajel hatására történik. • Az órajelre a vezérlő egység megkezdi a következő utasítás végrehajtását. • Az utasításnak a ciklusidőn belül be kell fejeződnie, hiszen az újabb órajel hatására megkezdődik a következő utasítás végrehajtása. • A ciklusidő hossza - így az órajel-generátor frekvenciája - jól jellemzi a processzor sebességét. Készítette: Kőrössy Ildikó
CU 3 Készítette: Kőrössy Ildikó
CU 4 • A processzor teljesítményének jellemző: a processzorszóhosszúsága (= hány bitet tud egyszerre kezelni). • 286-os típus: 16 bites szóhosszúságú • 386-os és magasabb verziószámú mikroprocesszorok: 32, 64 bitesek. • Kiegészítő jelek: • SX változat: a mikroprocesszoron belüli átviteli vonalak csak 16 bitesek (lassú a processzor működése). • DX változat: normál. Készítette: Kőrössy Ildikó
CU 5 • A számítási műveletek gyorsítására egy segédprocesszort, úgynevezett co-processzort alkalmaznak. • Ezeket elsősorban a lebegőpontosan ábrázolt számok feldolgozására fejlesztették ki. • A PC-kben található főprocesszorok ugyanis csak egész számokkal tudnak számolni, a lebegőpontos műveleteket programokkal valósítják meg, s ez lényegesen lassabb, mint a hardware-s megoldás. • Vannak több egyenrangú processzort tartalmazó PC-k is. Ez az utasítások párhuzamos végrehajtását teszi lehetővé. Készítette: Kőrössy Ildikó
ALU • Az aritmetikai-logikai művelet-végrehajtó egység(ALU) képes a megszokott aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére, valamint a relációk kiértékelésére. ill. összetettebb típusok esetén a lebegőpontos műveletek elvégzésére is. • Az ALU alapműveletként többnyire az összeadást, kivonást, az ÉS és a VAGY műveleteket tudja elvégezni. A szorzást és az osztást összeadások illetve kivonások segítségével valósítja meg. Készítette: Kőrössy Ildikó
Regiszterek • A regiszterek a programállapot és az adatok átmeneti tárolására szolgálnak. • Nagyon gyors memóriák. • Magas ára miatt csak néhányat helyeznek el a számítógépekben. Készítette: Kőrössy Ildikó
Memória 1 • Nincs mozgó alkatrész. • Az adatok és az utasítások tárolására szolgál. • Alapegységei a byte-ok, melyek mindegyike önálló címmel rendelkezik. A byte-okat 0-tól kezdve számozzák meg, ez a szám lesz a byte címe. Készítette: Kőrössy Ildikó
Memória 2 • Csak olvasható - ROM (Read Only Memory) – memória: tartalmát egyszer lehet beírni, ezután változatlan marad. A tápfeszültség megszűnése esetén (pl.: kikapcsoláskor) sem felejti el azt. • A ROM-ban a számítógép működéséhez szükséges adatokat és programokat tárolják (BIOS = Basic Input/Output System = perifériák vezérlőprogramjai). Készítette: Kőrössy Ildikó
Memória 3 • EPROM =Elektronikusan programozható ROM. • Programozása EPROM író eszközzel. • UV sugárzás hatására tartalma törlődik. Készítette: Kőrössy Ildikó
Memória 4 • Az írható, olvasható RAM (Random Access Memory) memóriában, az éppen futó programokat és adataikat tárolják. • Felhasználói memória. • Tipikus méretek: 256, 512 KB1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 MB. Készítette: Kőrössy Ildikó
Memória 5 • CACHE = gyorsító tár. • Speciális, gyors RAM. • A programok végrehajtását gyorsítja. • Tipikus méretei: 64, 128, 256, 512 KB. • A mikroprocesszor szabadidejében feltölti ezt az éppen használt program körüli utasításokkal, adatokkal. Ekkor a processzor a következő utasítást a CACHE-ből olvassa. Készítette: Kőrössy Ildikó
Memória 6 • CMOS = akkumulátorról táplált kis fogyasztású RAM. • A számítógép konfigurációjához, kiépítettségéhez szükséges adatokat tárolja. • Tartalmát a ROM BIOS-ban tárolt SETUP programmal lehet kezelni. Készítette: Kőrössy Ildikó
Perifériák • A számítógéphez különböző perifériák kapcsolhatók hozzá. • Ezek egy része: beviteli eszköz, amely az adatok bevitelére szolgál, kiviteli eszköz, amely az adatok kiírására szolgál, háttértároló. amely az adatok és programok hosszabb ideig tartó tárolása szolgál. Tartalmuk a számítógép kikapcsolása után is megmarad. Készítette: Kőrössy Ildikó
Mágneses adathordozók 1 • Gyakorlatban: egy nem mágnesezhető (pl. műanyag) alapra felvisznek egy vékony mágneses réteget, ez a mágneses adathordozó. • Az adathordozó felület állandó mozgásban van a fej előtt. • A legelterjedtebb mágneses adathordozók a különböző mágneslemezek. Készítette: Kőrössy Ildikó
Mágneses adathordozók 2 • A lemezfelületek logikailag koncentrikus körökre oszlanak, ezeket a köröket sávoknak nevezzük. • Egy-egy sávra egyforma adatmennyiség írható fel, függetlenül attól, hogy a lemez szélén, vagy a közepén helyezkedik-e el. • A sávok szektorokra oszthatók, ezek azonos számú byte-ot tartalmaznak (512 B). Készítette: Kőrössy Ildikó
Merevlemez 1 • A személyi számítógépekben egy vagy két merevlemezt (winchester) szoktak elhelyezni. • A winchester táraknál egy, vagy több merev mágneslemez helyezkedik el egy légmentesen lezárt tokban. • Az összes mechanikus alkatrész a tokon belül van, por, szennyeződés nem kerülhet a tokba. A legelterjedtebb winchester tárak kapacitása 80 Mbyte és néhány Gbyte között van. Készítette: Kőrössy Ildikó
Merevlemez 2 • A merevlemez a gép bekapcsolásakor forogni kezd, és csak a gép kikapcsolásakor áll meg. • A merevlemez, bár külső tároló, általában a számítógép dobozán belül található, de különálló egységként is csatlakoztatható a számítógéphez. • A winchesterek a számítógépbe építésüktől függően lehetnek: • Cserélhetők • Nem cserélhetők Készítette: Kőrössy Ildikó
Merevlemez 3 • Lemezoldal: több is lehet (ahány fej). • Sáv (track): egy koncentrikus kör egy lemezoldalon. A sávok sűrűn helyezkednek el a lemezoldalakon. Minden olyan koncentrikus kör, ahol a fej pozícionálni tud, egy-egy sáv. • Szektor (blokk): egy sávon belül több körcikk. Köztük hézagok (gap) vannak. A fizikai méretüktől függetlenül azonos mennyiségű adatot tartalmaznak. • Cilinder: több lemezoldal egymás fölötti sávjai: egy fejállással írhatók/olvashatók a cilinder szektorai. Készítette: Kőrössy Ildikó
Hajlékony lemez 1 • A másik, széles körben használt adathordozó a hajlékony lemez (floppy). • A mágneses felület hordozóanyaga egy hajlékony műanyag lap. • A hajlékony lemez a lemezegységbe (floppy meghajtó) helyezve, ha eléri a kívánt fordulatszámot, a tehetetlenség hatására úgy viselkedik, mintha merevlemez lenne. • A floppy meghajtó többnyire a számítógép dobozában található. Készítette: Kőrössy Ildikó
Hajlékony lemez 2 • A floppykat papír, vagy műanyag védő tokba helyezik a gyártásnál. Ebből a tokból nem szabad kivenni. • Többféle méretű és írássűrűségű floppy van forgalomban. A legelterjedtebbek : Kicsi: • 5.25 hüvelykes 360 kbyte kapacitású (Double Density =DD) • 5.25 hüvelykes 1.2 Mbyte kapacitású (High Density =HD) Mini: • 3.5 hüvelykes 720 Kbyte kapacitású (Double Density =DD) • 3.5 hüvelykes 1.44 Mbyte kapacitású (High Density =HD) Készítette: Kőrössy Ildikó