Szociálpszichológia

1. Szociálpszichológia Freyler Anett 2009. November 10.

2. Szociálpszichológia • Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg • Társas lény • Fontos szerepe a társaknak

3. Társas kapcsolatok • 1 éves már reakciót mutat • 1 év után interakció • óvodás: felnőtt + kortárs kapcsolatok • 6-10 éves: főként kortársak • 13-15 éves: főként kortársak befolyása

4. Barátságok Piaget kognitív fejlődési szakaszai alapján: • Műveletek előtti szakasz (3-6 év) • 2-5 év: esetleges kapcsolatok • 4-8 év: egocentrikus barátság • Konkrét műveleti szakasz (6-12 év) 7-12 év: kölcsönösség, de érdekvezérelt • Formális műveleti szakasz (12 év felett) • 9-15 év: intimitás, kölcsönösség • 12 év felett: stabil, + külső kapcsolatok is

5. Csoport Szerveződési formák: • Személyre ható jelentőség szerint: • Elsődleges • Másodlagos • Szervezés típusa alapján • Formális • Informális • Csoporttagság eredete alapján • Szerzett • Veleszületett • Méret alapján • Kiscsoport • Nagycsoport • Tömeg

6. Minimális csoporthelyzet • Mikor beszélhetünk (saját) csoportról? Csoportok észlelése (percepciós különbségek, homogenitás) Saját csoport pozitívabbnak észlelése

7. Csoportfejlődés fázisai • Alakulás (forming) • Viharzás (storming) • Normaképzés (norming) • Működés (performing) • Megszűnés (ending)

8. Sherif & Sherif - Kísérlet • Gyerektábor (Robbers Cave)

9. Szociometria • Moreno • Csoporton belüli kapcsolatok • Szociogram rokonszenvi kapcsolatok választása alapján

10. Festinger: Társas összehasonlítás elmélet • Összemérjük magunkat a többiekkel • Teljesítmény és vélemények területén • Bizonytalan helyzetekben • Hozzánk hasonlókkal • Cél: + önértékelés

11. Versengés és/vagy kooperáció • Versengés külső csoporttal Visszatérés Sherifék Gyerektábor kísérletéhez: Versengés Kibékíteni, de hogyan? Pl. meggyőzés, értékek, + tulajdonságok ! Fölérendelt célok

12. Szerep • Emberek között létesülő formális viszonyok; lehetővé teszik az emberek számára, hogy egyéniségük sérelme nélkül bekacsolódjanak az intézmények, szervezetek, rendezett együttélési minták rendszerébe • Sajátos reagálási mód • Pozíció: hely, amit az egyén a szociális rendszerben elfoglal. • Rendszerszemlélet

13. Szerep, mint interakciós forma • Szerepviselkedés-rendszer • Mead: gyerekeknél: • Szerepjáték • Szabályjáték • A szerepviselkedés az egyén sajátja, + a társadalomba beilleszkedés módja.

14. Szerepelvárások Dahrendorf: • Kann elvárások (megteheti) • Soll elvárások (meg kéne tennie) • Muss elvárások (kötelező)

15. Szerepkészlet, szerepkomplexum • Merton: státushoz szerepek kapcsolódnak • Különböző státusok szerepkészletei • Növekedő szerepkomplexum

16. SzereptípusokMiként jut szerephez az egyén? • Strukturális funkcionalista • Veleszületett • Szerzett • Egyén élete szempontjából • Pervazív • Rokonsági, családi • Foglalkozási • Szituációs • Magánéleti • Szociológia • Formális • informális

17. Szerepkonfliktus • Szerepek ütközése • Kahn és mtsai: • Személy- szerep konfliktus • Szerepek közti konfliktusok • Szerepen belüli konfliktus + Goffmann: diszkrepáns szerep: személy nem azonos azon szerep betöltőjével, aminek látszik

18. Szerepkonfliktus elviselése • Figyelem megosztása • Ideológiakovácsolás • Kompromisszumképzés • Kábítás • Menekülés

19. Személyiség és szerep • Személyiség: azonosságtudat, egyszeriség, és megismételhetetlenség • Azonosulás a szereppel • Inkognitó (szerep távolítása) Goffmann: szerep: tipikus reagálás helyzetekre - Dinamikus szerepkép

20. Szerepteljesítés • Közös perspektíva feltételezése • Szerepviszonylat kapcsolatból rekonstruálható • Nem nyíltan kifejezett is fontos • Feltételezik egymás megértését • Szabályok láncolata

21. Szerepelmélet • Emberek teremtik, másik határt szab • Zimbardo: Stanfordi börtönkísérlet

22. Élet színház • Pszichodráma? • Szociodráma?

23. Csoport, csoportképződés • Cooley: • Elsődleges csoport • Másodlagos csoport Csoportlélektan 30-as évek (csoportszerkezet, funkció, csoporthatások, működések)

24. Csoportkutatás • „Human relations” irányzat (termelékenység problémája, egyén mint láncszem) • Szociometria (Moreno, Rögtönzések Színháza, Leánynevelő intézet szökései) • Csoportdinamika (Lewin, más minőség, nem részek összege, terápiás + önismereti csoport)

25. Csoportlélektan tárgya • Merton: feltétele: tartós társadalmi interakció • Meghatározások kulcsfogalmai: csoporttagság (egymás személyének individuális percepciója és interakciója, tagok szükséglet-kielégítésének eszköze, közös cél, szervezet, egymástól kölcsönös függés, kommunikációs aspektus)

26. Társak hatása • Triplett: versenybiciklisek, horgászorsó • Allport: egyszerű és bonyolult feladatok • „Társas serkentés” • „Társas gátlás” Zajonc-féle magyarázat

27. Lazsálás és járókelők közömbössége • Társak együttműködés- kisebb erőfeszítés, nem ellenőrizhető-> „Társas lazsálás” • Másik személy megsegítése? Járókelők, nyilvános helyen szükséghelyzetben -> minél nagyobb a segítségre képes nézők csoportja, annál kisebb valószínűsége „felelősség megoszlik”

28. Példa: Kitty Genovese eset • (+ Latané, Darley kísérlet) • Tesztkitöltés: füst a légkondiból kísérlet

29. Szemtanúhatás? • Nem egyértelműen megítélhető a helyzet • Mit csinálnak a többiek? (csoportos ignorancia) • Információs társas befolyás • Segítő modell szerepe -> javítja

30. Konformitás • Alkalmazkodás, csoport konvencióinak elfogadása (normák) • Sherif kísérlet (fénypont becslése) • Asch kísérlete (vonalak becslése) • Crutchfield kísérlete (állítások, egyetért-e)

31. Konformitás mindenkiben működik • Másokhoz hasonlítás szükséglete • Milgram: bámuló tömeg (filmben lift) • Csoportkísérlet: 2 deviáns

32. Társas fertőzés • LeBon- csoportbefolyásolás • Pl. tömeges gyilkosságok • Egyéniségvesztés (dezindividuáció) • Tényezők: csoport mérete + anonimitás

33. Jonestown öngyilkosság- Jim Jones

34. Miféle emberek képesek erre? Pl. World Trade center, Jim Jones szekta öngyilkosság. • Nem csak személyiség • Társas befolyás (normák, szerepmodellek) • Szituáció szerepe • Alapvető attribúciós hiba

35. Alapvető attribúciós hiba • Attribúció: oktulajdonítás. Emberek viselkedésére adott magyarázat, különböző cselekedetek okának azonosítása. • Alapvető attribúciós hiba: mások esetében a karakter befolyását túl nagyra, a helyzetet pedig alábecsüljük.

36. Engedelmesség • Azt hisszük szabadon döntünk • Tekintélystruktúra pl. rendőrség, tűzoltóság • Milgram: engedelmesség vizsgálata

37. Engedelmességet befolyásolja: • Nem éreznek felelősséget • Felügyelet + példák • Másik teremben a tanuló • Kísérletvezető közelsége Tekintélynek engedelmeskedés erős befolyás! Pl. Nürnbergi per

38. Arendt: „ Bizonyos körülmények között a leghétköznapibb tisztességes ember is bűnözővé válhat”. Előre nem látszik a kimenetel: k.sz belemegy. Adott szó megszegése? Engedelmesség csökken, ha kísérletvezető nincs jelen, közelebb az áldozat, mások „lázadása”

39. Vezetés • Engedelmesség: elfogadjuk az illető személy tekintélyét • Jó vezető? • Főkét helyzettől függ • Csoport választja • 3 féle vezetési stílus: • Demokratikus • Autokratikus • Laissez faire (engedékeny)

40. Miből eredhet a vezetők szociális hatalma? • Kényszerítő hatalom • Jutalmazó hatalom • Szakértői hatalom • Törvényes hatalom • Vonatkoztatási hatalom Fiedler: személyiségtulajdonságok + szituációs tényezők Vezetés 2 funkciója: • Elégedettség biztosítása • Hatékony munkavégzés biztosítása

41. Internalizáció • Befolyásolás: attitűdünket is módosítani akarják. • „láb az ajtórésben” technika • Attitűdváltozáshoz az egyik út a viselkedés változtatásán keresztül vezet

42. Kognitív disszonancia elmélet • Attitűddel ellentétes viselkedés-> feszültség • Ellentmondásmentes világképre törekvés • Disszonancia attitűdváltozást hoz létre • Igazoljuk a viselkedésünket • Disszonancia csökkentése: pl. dohányzás • Unalmas feladat 20$ vagy 1$ • Többi alternatíva leértékelése választási lehetőség esetén • + Önészlelés elmélete: emberek attitűdjeikre cselekvés alapján következtetnek

43. Referenciacsoport • Csoport amihez tartozunk • Amivel azonosulunk • Átvett látásmód, internalizáció • Több referenciacsoport • Azonosulás: követjük a normákat, beépülnek személyiségünkbe • Gyakran hasonló attitűd a választás alapja

44. Csoportközi interakciók • Intézményes normák: implicit és explicit szabályok • Hatnak a különböző szerepeket betöltő emberekre • Zimbardo: drámai változás, eggyé válás a szereppel • Helyzet fontos befolyásoló ereje! • Random besorolás, személyiségvonás nem magyarázza!

45. Kollektív döntéshozatal • Gyakran másokkal együtt kell dönteni • Hogyan? • Csoportpolarizáció: csoport szélsőségesebb irányban dönt, mint az egyén • Információs befolyás • Normatív befolyás

46. Csoportgondolkodás • Hibás döntések a történelemben • Csoportkonszenzus -> saját ellenérzés elnyomása • Pl. Kennedy Disznó öböl vereség • Hibák: • Nincsenek összegyűjtött érvek • Visszatartják az ellenérveket • Ellenzőkkel szemben nyomás • Döntés ésszerűségének utólagos magyarázata • Csoport sérthetetlenségének illúziója • Alternatív döntések mérlegelésének hiánya

47. Szociális attitűd • Nélkülözhetetlen kelléke a modern szociálpszichológiának (Allport) • Szellemi látásmód, mentális reprezentáció, értékítélet (társadalmilag konstruált dologra) • +: szereti, kedveli, stb. • -: gyűlöli, nem szereti, elutasítja stb. • Tartomány, kontinuum -> intenzitás • Szerkezete • Attitűdtárgyra vonatkozó nézetek ismeretek • Affektív, érzelmi elemek • Viselkedéses elemek

48. Előítélet • Speciális attitűd • Bármely társadalmi jelenségre • Lehet csoportközi • Társadalmi összehasonlításból fakad • Kognitív összetevő: sztereotípia • Affektív összetevő: előítélet • Cselekvéses összetevő: diszkrimináció

49. Jane Elliott- Kék és barna szeműek Kísérlet az osztályban

50. Előítélet kialakulása: • Személyes tapasztalatok • Másoktól átvett • Szociális kategorizáció • Kultúra része • Történelmi elméletek • Valós konfliktus • Pszichodinamikai elmélet Adorno: tekintélyelvű személyiség. Kisebbséggel szemben előítéletet táplál. Személyiség egésze részt vesz az előítéletes attitűd kialakításában.