Download
1 / 19
200 likes | 614 Views
A barokk művészet. Általános jellemzői Építészet Zene Irodalom. Készítette: Schönhardt Lilla és Steinbach Máté. bevezetés. A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus.
E N D
A barokk művészet • Általános jellemzői • Építészet • Zene • Irodalom • Készítette: Schönhardt Lilla és Steinbach Máté
bevezetés A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus. A barokk szó nyakatekert okoskodást jelent.Ez a barokkra jellemző túldíszítettségreés formai bravúrosságra utal. A barokk jelentős világnézeti fordulata reneszánsz után.
Főbb stílusjegyei: • mozgalmasság, dinamizmus • monumentalizmus • heroizmus • dekorativitás • titokzatosság • misztika • erős kontrasztok • látványosság • bonyolult, túldíszített formák
Építészet • A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműena templomok: monumentális építmények rendkívüli díszítettség, aranyozások, márványdíszek • A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt. • Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre, mind az alaprajzok, mind a homlokzatok, mind az épületbelsők kialakításánál. • A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret. • A világi épületek (paloták) esetében gyakran találkozhatunk mennyezetre festett kupolabelsővel.
Festészet • Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat,tájat ábrázolt. • A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelte. • A korabeli festők a legjelentősebb megbízásokat főúri (nem egyszer királyi) megrendelőktől és a megújuló katolikus egyháztól kapták. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatároztaa témát és az alkotó módszereit. • A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek, táj- és zsánerképek.
A barokk festészet elsősorban Itáliában, Spanyolországban , a Németalföldön és Flandriában ért el nagy jelentőséget, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója. Jellemzői • gazdag, élénk színvilág • fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása • mozgásban való ábrázolás, dinamizmus • kidolgozott részletek • érzelmek eltúlzott ábrázolása(fontosak az arckifejezések) • pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai • alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása
Zene • A zenei barokkot kb. 1608-tól,az első opera megszületésétől1750-ig, Johann Sebastian Bach haláláig számoljuk. • A barokkban már kialakulta hangszereket a középpontba állító zene. Megjelent a hangszerelés: a zeneszerző pontosan leírta, hogy melyik szólamot melyik hangszer játssza. • Így alakult ki a zenekar, ahol egy szólamot többen játszanak.
A barokk zene meghatározó része a folyamatos vagy más néven generálbasszus, szakszóval BassoContinuo. • A continuo szólamban mély hangfekvésű hangszerek – mint a csembaló, az orgona, a lant vagy a fagott – foglaltak helyet. • Barokkra ezen kívül jellemző a teraszos vagy lépcsőzetes dinamika; vagyis nem fokozatos halkítás/hangosítás történik, hanem mindez pillanatok alatt megtörténik.
Johann Sebastian Bach BWV 1001-es számot viselő hegedű-szólószonátájánakkézirata
Irodalom • A katolikus megújulás jegyében született. • A regény továbbra is virágzó műfaj maradt: egyfelől a követhetetlenül bonyolult cselekményű, fantasztikus közegben játszódó lovagregények (például az Amadis-regény), másfelől a talpraesett, alvilági csavargók történeteit feldolgozópikareszkek voltak kelendőek. • Ezek a történetek még mindig egymástól független, általában variálható elhelyezkedésű epizódokból állnak, ám a főszereplő személye már összefogja az egyes kalandokat.
A lovagregények és pikareszkek hátrányaaz volt, hogy egy idő után nem lehetett tovább fokozni az izgalmakat, az alkotók nem tudtak az előző művektől sokban eltérni, így unalmassá, népszerűtlenné válhattak. Ennek tanúbizonyságaa világirodalom egyik legjelentősebb alkotása, a lovagregény-paródiaDon Quijote, Miguel de Cervantes műve.
Az irányzat uralkodó műfaja az eposz.Tasso Megszabadított Jeruzsálem című, keresztes hadjáratokidején játszódó műve monumentális alkotás,az egész kereszténység hőskölteménye. • Lope de Vega vagy Calderón patetikus, mozgalmas műveiben mindig a katolikus lovagi erények és a becsület győz. • A barokk dráma is jelentős volt, elsősorbana „katolikus királyok" (például a fanatikus hívőII. Fülöp) Spanyolországában, ahol a barokk építészet és szobrászat is hatalmas jelentőségre tett szert. • A barokk költészet nem képviselt nagy jelentőséget. Nyelvezete patetikus, fennkölt, hasonlóan a versekben foglalt érzelmekhez. Legfőbb képviselője a spanyol Góngora.
