Nizák Péter Az intézményi fejlesztés kérdése a civil szektorban

1. Nizák PéterAz intézményi fejlesztés kérdése a civil szektorban Budapest, 2006. november 29. Táncsics Alapítvány, Friedrich Ebert Stiftung

2. Intézményi reformok - általános kérdések a kutatás kapcsán • Reformkényszer - Van ilyen? Mi a probléma? Mi a cél? Gazdasági vagy kormányzati reform az elsődleges? Menyire választható el az EU harmonizációtól? • Milyen ütemezésben? (Reformmenetrend) – Az intézmények majd kikényszerítik a változást? • Mi szükséges hozzá? Nemzeti konszenzus, társadalmi szerződés, fejlesztő-felzárkóztató állam?Társadalmi kapacitás növelése?

3. Miért kell az intézményi reform? (Kulcsproblémák) • Intézményrendszer (állami és társadalmi) kapacitása gyenge – állami túlhatalom, gyenge társadalmi középszint, hiányos partnerségi intézményrendszer • EU harmonizáció követelményei • Az intézményekben való bizalom alacsony

4. Dilemmák a civil társadalom kiépítendő intézményei kapcsán • A nemzeti konszenzus vagy a civil érdekképviselet intézményeit kellene megteremtenünk? Megoldás-e egy második kamara jellegű intézmény? • Megoldást jelentenek a „szervezett civil társadalom” csúcsintézményei? - Köztársasági Tanács (Nemzeti Konszenzus Tanács)? GSZT? Társadalmi szerződés – kivel? • Az EU Alkotmány kudarca kapcsán komoly dilemmák, új stratégiák az EU-ban is!

5. Dilemmák a civil társadalom kiépítendő intézményei kapcsán • Hogyan válaszható ki az autentikus civil szervezet? (Hogyan szoríthatók vissza az „álcivil” és „anticivil” szervezetek?) • Mit jelent a reprezentativitás? (Képviseltek száma? Tapasztalat? Kapacitás? Szakértelem?) • – Komoly viták az EU-ban is! • Országos Civil Tanács – Érdekképviseleti, hatósági, kamara jellegű szervezet? – Kell „felügyelő” szerv?

6. Dilemmák a civil társadalom kiépítendő intézményei kapcsán • Eddigi tapasztalat: a civil csúcsszerv kialakítása komoly ellenállásba ütközik, és nem is biztos, hogy ez a megoldás (formalizáltság, képviseltektől való elszakadás, sokszínűség befogadására képtelen) – Lehet, hogy az állami oldal többet nyer vele? • Nem elsősorban a meglévő intézményekkel és a jogi környezettel van probléma, hanem azok hatékonyságával, kihasználásával

7. A „beépülés” alternatívái • Társadalmi részvétel feltételeinek erősítése, eljárásrendbeli garanciák (civil – kormányzati együttműködés jogi, intézményi garanciái, nyitott jogalkotás, közérdekű adatokhoz való hozzáférés, jogorvoslat, stb.) • Szakmailag, szervezetileg és pénzügyileg erős civil szervezetek (kapacitásépítés), regionális, térségi egyeztető fórumok erősítése, képzések, együttműködések, stb. • A közigazgatás felkészítése (képzések, sztenderdek, monitoring)

8. „Mezo” és „Mikro” szint • Önkormányzati szint: a civilek szerepe sokszínű, de nem meghatározó; önkormányzatok általában csak a törvényi minimumot teljesítik • Regionális szint: tv-i háttér pozitívan változott; nagy különbségek a régiók között; a civil szervezetek szerepe itt is marginális – horizontális EU kapcsolatok gyengék • Kicsi az intézménysűrűség, tehát ez is feladat, de inkább a működtetés (aktivitás hiánya, „súlytalanság”, stb.) problematikus

9. Társadalmi tervezés – civil szervezetek • Ki végezze? Központi tervezési intézet? Közpolitikai intézetek? • NFT tervezés tapasztalatai: strukturálatlanság, átláthatatlanság, partnerség helyett véleményezés lehetősége, gyenge kommunikáció, ágazati dominancia • Társadalmi partnerek, civil szervezetek bevonása, részvétele: átlátható, rugalmas struktúra kell, elkerülve a partnerek állami „kijelölését”.

10. EU alapok fogadásának intézményrendszere • Az egyik legfontosabb intézményrendszer a civil szervezetek szempontjából – talán ez „látható” leginkább • Súlyos problémák (hozzáférhetőség, átláthatóság, hatékonyság, monitoring)

11. Közszolgáltatások és civil szervezetek • Mai helyzet – jogi lehetőség a feladat átvállalásra megvan, de a szervezetek kapacitása gyenge • Az EU források fogadásában is komoly gondot okoz, hogy nincsenek erős civil szolgáltató szervezetek / intézmények (ez rontja az ország abszorpciós képességét is) Intézményi fejlesztés szükségessége

12. Konklúzió • Versenyképesség egyik fő gátja: társadalmi kapacitás hiánya • Intézményépítésben az elvárt fő tényező: partnerség eleme • Az intézményfejlesztés és a jelenlegi intézmények kapacitás növelése párhuzamos feladat

13. Köszönöm figyelmüket! Nizák Péter elérhetőség: nizak@soros.hu