KOZMETIKAI KÓROKTAN

1. KOZMETIKAI KÓROKTAN

2. A bőrtípusok kialakulása, pl. a szőrnövési és festék-rendellenességek megjelenése- ugyanúgy, mint az egyes betegségek – különböző okokra vezethetők vissza. A szervek, szervrendszerek megbetegedésének okait kutató tudomány a kóroktan. A kozmetikai elváltozások okait a kozmetikai kóroktan kutatja. Az egyes kozmetikai elváltozások kialakulásában szerepet játszó okokat kóroktani tényezőknek is nevezzük, melyek lehetnek: • Külső eredetűek • Belső eredetűek • Öröklöttek

3. Külső kóroki tényezők és az általuk létrehozott kozmetikai elváltozás A külső kóroki tényezők a következőkre vezethetők vissza: • Fizikai hatások • Kémiai hatások • Időjárási tényezők • Munkahelyi ártalmak • Mikroorganizmusok • Állati élősködők

4. Fizikai hatások A bőr mechanikai, hő- vagy fényhatásokra jellegzetesen reagál. Ezek a hatások maradandó szépség vagy kozmetikai hibákat hagynak a bőrön. Mechanikai hatások Az olyan mechanikai hatást, amely a bőr felületét, a hámréteget vagy annak legalsó sejtsorát, a bazális réteget is megsérti (pl. a kaparás, vakarás), eróziós hatásnak nevezzük. Ha a bazális réteg az eróziós hatás következtében sérül, akkor annak helye gyakran pigmentfolttal vagy szövethiánnyal gyógyulhat. Az így keletkező elváltozások maradandók. A bőr rendszeres „lehúzható peelinggel” való szakszerűtlen kezelése a piheszőrök megerősödéséhez, szőrtúltengéshez vezethet. A hátrafésült frizura, különösen akkor, ha a hajat, pl. lófarokba vagy kontyba szorosan befogjuk, a haj ritkulását okozza. Az elváltozás oka a tartós húzó hatás.

5. Hőhatások A bőr egy ideig jól alkalmazkodik a hőmérséklet változáshoz, de ha ez tartós végleges elváltozásokat idéz elő a bőr különböző rétegeiben, attól függően, hogy a hőhatás milyen mértékben tér el a normális körülményektől. • Hideg hatására, hűvös, szeles időben már 10 0C körül fagydaganat jelenhet meg. Ez az elváltozás azokon a területeken alakul ki a bőrünkön, ahol a vérkeringés is valamilyen ok miatt – pl. szűk cipő – csökken. E területeken a bőr megduzzad, vörössé válik, érintése fájdalmas. Ha a külső hőmérséklet tartósan 0 0C alá csökken, nem ritka jelenség a fagyás, amelynek súlyosságától függően több fokozata ismeretes.

6. Meleg hatására bőrünk pórusai, vérerei kitágulnak, fokozódik a verejtékmirigyek tevékenysége. A felsoroltak miatt a bőr pirossá és nedvessé válik. Ha a hőhatás megszűnik a bőr is visszanyeri eredeti állapotát. Baj csak akkor van, ha bőrünk közvetlenül érintkezik nagy hőmérsékletű tárggyal, anyaggal vagy tűzzel. Ilyenkor I., II., III., illetve IV. fokú égést szenvedhet. Égési sérülések a kozmetikai kezelés során keletkezhetnek, pl. a gyantázás során. Az égési sérülések nyomában gyakran pigmentfoltok, hegek keletkeznek. A tartós hőhatások okozta bőrelváltozásokat a kozmetikus nem kezelheti, az elváltozások házi kezelésre vonatkozóan még tanácsot sem adhat.

7. Fényhatások Bőrünket az ibolyántúli sugarak is károsíthatják. A gyulladáskeltő ibolyántúli sugarakra a bőr a behatása időtartamától függően gyulladással, hólyagképződéssel, lemezes hámlással, majd pigment-rendellenességgel válaszol. A kozmetikusnak nagyon pontosan kell tudnia, hogyan előzheti meg a felsorolt elváltozásokat.

8. Kémiai hatások Bőrünk a savakkal illetve lúgokkal szemben, azok koncentrációjától függően, bizonyos határig védekezik. A vízelvonó (higroszkópos) anyagok, pl. glicerin a bőr hám és irharétegét is vízhiányossá teheti. A bőrlégzést akadályozó apoláris molekulák (pl. paraffin szénhidrogének) a szeborrhoea kialakulásához vezethetnek. A kozmetikumok és gyógyszerek is sokféle elváltozást okozhatnak, pl. a placenta szőrnövési rendellenességet, az illatanyagok bőrgyulladást, pigment rendellenességet. A kémiai hatásokkal szemben gyakori az érzékenység, ez savós gyulladásban nyilvánul meg. Az ilyen gyulladást allergiának nevezzük.

9. Időjárási tényezők Minden évszaknak megvannak a maga jellegzetes kozmetikai elváltozásai: • Tavasz- erősebb UV sugárzás, szeles idő, tavaszi bőrgyulladás kialakulásához vezethet. • Nyár- gyakoriak a napozás ártalmaiként jelentkező bőrgyulladások. • Ősz- a szederjességre hajlamos bőrök változása a legszembetűnőbb, mert színük lilássá, felszínük hideg tapintásúvá válik. • Tél – szinte valamennyi bőrtípus, ha nem kellően védjük az időjárás viszontagságai ellen, felszíni vízhiányossá válik, így állapota rosszabbodik.

10. Munkahelyi ártalmak A hajhullás, acne, egyes pigmentrendellenességek kialakulásában szerepe lehet a munkahelynek, a munkaruha szennyezettségnek. Gátolja a bőrlégzést, szeborrea, acne kialakulása gyakoribb. • A nehézfémekkel, a radioaktív illetve röntgensugarakkal dolgozók körében nem ritka a hajhullás, különösen, ha nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. • A vegyi anyaggal dolgozók súlyos melanózist (vegyi anyag okozta pigmentfelhalmozódás) kaphatnak. • A poranyagokkal dolgozók körében, különösen, ha a bőr felülete megsérült, az ún. véletlen tetoválások gyakoribbak.

11. Fertőző természetű ártalmak Élősködők okozzák, amelyeket eredetük szerint két nagy csoportra osztunk: • Mikroorganizmusok • Vírusok • Baktériumok • Gombák • Állati élősködők Vírusok sokféle bőrelváltozást okozhatnak: • Kiütéssel járó vírusfertőzés: kanyaró, rózsahimlő • Hólyagképződéssel járó elváltozások: herpesz, bárányhimlő • Szövetszaporulat: szemölcs, bőrszarv Baktériumok: • Gömb alakúak – gennyes gyulladások kialakításáért felelősek. • Pálcika alakúak – bőrtuberkulózist idéz elő.

12. Gombák – a bőrt, hajat, körmöket károsítják. • Kipállás- lábujjak között jelentkezik, bőrrepedéssel jár, a bőr élénkvörös színű és nedves tapintású. • Tarka hámlás – fényvisszaverő gombatelepek alatti pigmenthiány, színét változtatja. • Trichomycosis a hónaljszőröket sárgás színű merev bevonat boríthatja. • Szájberepedezés • Szájpenész • Trichopytia – hajon, szakállon szürkés bevonatot képező elváltozás. • Microsporia – haj és piheszőrök lisztszerű bevonata • Favus – végleges kopaszságot okozhat. • Körömgombásodás Az állati élősködők (tetvek, bolhák, poloskák, szúnyogok, kullancsok) csípése, őrbe juttatott váladéka kellemetlen, viszkető, piros foltokat okozhat. E foltok gyakran duzzadtak, hólyag is képződhet. Az okozott bőrelváltozások mellett vírusok, baktériumok terjesztői lehetnek.

13. Belső kóroki tényezők és az általuk létrehozott kozmetikai elváltozás Bármely bőrtípus vagy kozmetikai rendellenesség kialakulásának okai a következő okokra vezethető vissza: • Szervrendszerek zavarai • Vitaminhiány vagy túladagolás • Ismeretlen eredetű belső okok • Gyulladás • Allergia

14. Szervrendszerek zavarai okozta kozmetikai elváltozások legtöbbjét a szervező szervrendszer és az anyagcsere szervrendszerének zavarai idézik elő. • Idegrendszeri zavar- fokozott verejtékezés • Hipofízis zavara – szeborrhoea • Keringési zavar – aktív és passzív vérbőség • Bőrlégzés zavarai- korai öregedés A vitaminok hiánya vagy éppen túladagolása a normális élettani folyamatok megszűnéséhez vezet. Ismeretlen eredetű belső okokra vezethető vissza a vitiligo kialakulása.

15. Gyulladás A szervezet a környezeti hatásokra az idegrendszer segítségével válaszol és alkalmazkodik azokhoz. Ha a szervezetet káros hatások érik, akkor azok ellen védekezési mechanizmusát mozgósítja. A szervezet védekezési reakcióját, amelyet a káros környezeti hatásokra indít be, gyulladásnak nevezzük. Az átlagos gyulladást normergiás gyulladásnak is nevezzük. Átlagos gyulladás játszódik le közönséges aknék, napégés okozta bőrártalmak, mandulagyulladás esetén is. A védekezési reakció, a gyulladás bonyolult reflexfolyamatok eredménye. Kialakításában az idegrendszeren kívül a belső elválasztású mirigyek, a RES- rendszer sejtjei, valamint az irha és a bőralja vesz részt.

16. Folyamata (acne kialakulásánál): Az irhába kerülő szabad zsírsavak vegyi ingerként hatnak az érző idegvégződésekre. ↓ Az idegingerület felszálló pályákon a vegetatív idegrendszeri központba kerül, itt megtörténik az információk elemzése és kialakul a válaszreakció, mely leszálló pályán keresztül belső elválasztású mirigy aktivitást (hipofízis ACTH, mellékvesekéreg) eredményez. ↓ Hormonhatásra hisztamin illetve acetil-kolin szabadul fel, melyek hatására a vérerek átmérője nő, áteresztőképességük fokozódik. ↓ Vérbőség alakul ki, amit, a vérsavó kiáramlását jelző duzzanat is kísér. A kötőszövet sejtjei és rostjai eltávolodnak egymástól, a szövet tömege megnagyobbodik. ↓ A vérsavóval együtt fehér vérsejtek is kilépnek a vérből, a fibrinogénből kialakulnak a fibrinszálak (lobgát), melyek védik és elhatárolják a környező ép szöveteket, lokalizálják a gyulladást.

17. A gyulladást mindig fokozott oxidációs folyamatok kísérik, melyek hatására a bőrfelület melegebbé válik, mint egészséges környezete. A változás hat az idegvégződésekre is, amely enyhébb vagy erősebb fájdalmat okoz. A gyulladás jellemzője: • Helyi pirosság (rubor) • Duzzanat (tumor) • Meleg tapintat (calor) • Fájdalom (dolor)