11. óra

1. 11. óra

2. A döntési eljárások javításának lehetőségei I.: A döntéshozatali szabályok megfelelő megválasztása

3. Döntési eljárások megválasztása • Többségi szavazás (A normál parlamenti rendszer szerint) • Konszenzus (Mindenki állást foglal, ha nem alakul ki konszenzus, akkor mindenki előadja az alternatívákkal kapcsolatos fenntartásait, ezek fényében újabb vita a probléma értelmezésétől kezdődően, kompromisszumos javaslat, konszenzus, vagy különvélemény, vagy blokkolás.) • Képviselő választása (A csoport legjobbja gyakran jobb, mint a csoport.) • Nominál csoport-technika • (Delphi-módszer) • (Teljesen racionális döntés) • Szokásos munkahelyi esetekben a nominál csoportok módszere a legjobb a csoportos döntést veszélyeztető fenti hatások csökkentésére. (A polarizációt kivéve!)

4. A nominál csoportok módszere • Menete: Világosan megfogalmazott kérdés – a tagok egyéni javaslatainak kidolgozása – közös megvitatás – újabb egyéni javaslat, több körben; majd a javaslatok egyéni értékelése – ennek közös megvitatása – végső egyéni értékelés – egyéni értékelések összesítése. • Egyéni munkaszakaszokat célszerű beiktatni a döntési folyamat • fokozott kreativitást igényelő lépéseibe (pl. a megoldandó probléma meg-, ill. újrafogalmazása, alternatívák keresése, lehetséges kockázati tényezők és ellenérvek felderítése stb.) és a • végső állásfoglalás kialakításának szakaszába (az alternatív lehetőségek pontos megfogalmazása és értékelése).

5. A döntési eljárások javításának lehetőségei II.: Az értekezletek megfelelő szervezése

6. Társas döntéshozatali testületek, fórumok • Mit csinálunk a döntést hozó értekezleteken, informális megbeszéléseken? Mi a szerepe ezeknek?

7. Rögzítendő szabályok 1. • Rögzítjük, hogy az értekezlet elsődleges célja a lehető legjobb döntés, és nem a lojalitás bizonygatása, nem a résztvevők rátermettségének bizonygatása, nem egymás közötti meccseink lejátszása, nem a részérdekek védelme (erre majd adunk lehetőséget), nem a főnök javaslatának marketingje, nem a döntés melletti mozgósítás. • Lojalitását, rátermettségét az bizonyítja a legjobban, aki a legtöbbet tesz a jó döntésért.

8. Rögzítendő szabályok 2. • A jó döntés leginkább ésszerű, alapos és kritikus vitától várható, ezért a kritika mindenkinek feladata. Mindenkinek joga van új szempontot felvetni, tisztázni és további információt kérni. Mindenki kérdez, kritizál és új javaslatokat tesz! (Lásd az értekezlet vezetését!) • A csoport kikéri külsők, lehetőleg nem beosztott viszonyban lévők véleményét. A külsők feladata, hogy kritizálják az uralkodó nézeteket. • A szabályokban közösen megállapodunk, és nyilvánosan rögzítjük őket! Nem elég, ha főnök bátorítja a kritikát!!!!!

9. A szokásos értekezlet • Előzetes írásos napirend szűk időkerettel Mindenkit meghívnak, aki valamely témában érintett! • Előzetes írásos javaslat • Főnöki bevezető • Hozzászólások, először a támogatók és legmagasabb rangúak („Elszaladt az idő!”) • A főnök lezárja és összegezi a vitát • (Döntés a résztvevők látható viselkedése alapján)

10. A kívánatos értekezleti szabályok a fontos döntésekhez 1. • Csak az érintettek vannak jelen. (A látszatkonszenzus, a csalóka többség ellen!) • Nem készül előzetes javaslat, vagy legalább két alternatívára vonatkozóan készül, de inkább mindenki egyénileg előre kidolgoz egy előzetes javaslatot, amelyet megvitatnak. • Nem a főnök vezeti az ülést, vagy esetleg jelen sincs. • Hozzászólás a rangsorrenddel ellentétes sorrendben! (Először a legalacsonyabb beosztású, azután a következő legalacsonyabb és így tovább.) • Kijelölik az ördög ügyvédeit.

11. A kívánatos értekezleti szabályok a fontos döntésekhez 2. • Feszes idő gazdálkodás, de nincs abszolút időkorlát. Az időkorlátra hivatkozva nem lehet döntéssel lezárni a vitát. • Az egyéni, az alcsoportban végzett és a plenáris munka megfelelő kombinációja (lásd Nom.csop!) • A testülettől független külső szakértőket kell meghívni. Ennek egy speciális esete, ha a döntés-előkészítést projektfeladatnak tekintjük, és alkalmi munkacsoportot állítunk össze, hogy az tegyen javaslatot.

12. A moderátor • A szokásosan ismert feladatain kívül a moderátor feladata az alapos kritikai vita biztosítása: • Az információ-megosztás biztosítása, Minden résztvevő kikérdezése egyenként, hogy mit tud, ami hasznos lehet a megoldáshoz. (De ne a megoldási javaslatokat mondják!) • A hozzászólások relevanciájának ellenőrzése, visszakérdezés. („Akkor mindaz alapján, amit elmondtál, hogyan is gondolod megoldani a … kérdést?”) A mellébeszélés, elkalandozás csökkentése. • Az egész (probléma, érdek, szempont) szem előtt tartása a résszel (probléma, érdek, szempont) szemben; a részletek helyének tisztázása.(„Pontosan mit is jelent az általad felvetett részlet a kérdésünk egésze szempontjából?”) • A lehető legtöbb résztvevő bevonása. (Pl. egyes kérdéseket mindenkinek feltesz.) • Az erőviszonyok (meggyőzőerő, tekintély, hatalom, nyomulás, többség-kisebbség) kiegyenlítése, érzelmi feszültségek kezelése.

13. Összefoglalás: csoportos döntés

14. Feladat, kontextus és időfüggő • A tárgyalt mechanizmusok esetében a döntés romlásának mértéke függ a feladattípusától, jellegétől (újszerű vagy rutin, egyszerű vagy bonyolult) • Intellektuális feladat: van egy bizonyíthatóan jó megoldás (logikai vagy ténykérdések) • Véleményalkotási: nincs ilyen az információhiány miatt, vagy mert értékítéleteket tartalmaz. • Függ a kontextustól. • A katasztrofális döntés általában nem egyetlen döntés, hanem egy döntési sorozat eredménye. Hibát hibára halmozunk – de nem véletlenül! (Lásd az elkötelezettség irracionális fokozódását is!)

15. Összefüggés a döntést befolyásoló tényezők között • A polarizáció és a csoportgondolkozás kialakulásában szerepet játszik a konformitás, a társas serkentés és a társas lazsálás. • Sok egyéni döntési heurisztika (lásd egyéni döntések) torzító hatása felerősödik a csoportos döntéshozatal során. Pl.: polarizáció és a csop.gond. estén működik a hozzáférhetőség, a megerősítés keresése, a lehorgonyzás, a túlzott magabiztosság, az alaptalan optimizmus, a véletlen elutasítása és az elkötelezettség irracionális fokozódása, a megfogalmazásból eredő torzítás.

16. A döntési hibák okai • Világosan kell látni, hogy a hibák nem esetleges kiküszöbölhető tényezők miatt jelennek meg, hanem a társas együttműködés szükségszerű velejárói. • A társas befolyásolás kiküszöbölhetetlen (nem is lenne kívánatos megszabadulni tőle), csak a hogyan és a mérték a kérdés.

17. A döntési hibák • A döntéseink általában nem rosszak, de mindig javíthatók! • Kis javulás is nagy hasznot hoz!

18. A javítás 3 legfontosabb eszköze • Ördögügyvédje • Nominál csoport-technika • Jó moderátor

19. Integráló feladat • A feladat célja, hogy Önöket hozzásegítse ahhoz, hogy • a félév során tanult információkat, eljárásokat egységes rendszerben lássák, és így tudják kezelni. • képesek legyenek a tanultak komplex feladatban alkalmazni. • Az integráció kerete maga a komplex megismerési / ítéletalkotási / probléma-megoldási / döntési eljárás! Ebben kell elhelyezni, amit tanultak, mert ebben kell használniuk majd!

20. 10. Házi feladat 1. csop. 1, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet a szakdolgozatírást megszervezni, hogy időben, megfelelő minőségben a hallgatóknak kedves és számukra tanulságos szakdolgozatok készüljenek. Brusszel Dóra, Cselényi Szandra, Elek Nikolett, Farkas Noémi, Gábriel Milán, Gáspár Andrea, Hegedűs Anita, Kiss Dóra • Tervezze meg a probléma-megoldási eljárást, amelyet a következő órán a csoportjával végrehajt! (Használja az egész éves anyagot!) • Milyen megoldási lépéseken halad végig a folyamat? • Milyen feladatok és szerepek lesznek? • Vegye számba lehetséges problémákat és elkerülésük módját! • Készüljön fel saját javaslatokkal a fenti feladat megoldására! • Beadandó a felkészüléséről a fenti szempontok alapján készült max. 1 oldalas kivonat!

21. 10. Házi feladat 2. csop.  2, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet a BME Komm MA szak jelentkezőinek létszámát növelni, színvonalát tovább emelni. Kollárik Ferenc, Lázár Alexandra, Lókucza Sándor, Márkus Júlia, Mavrák Katalin Meng Roberta, Pintér Szilvia, Skach Ágnes • Tervezze meg a probléma-megoldási eljárást, amelyet a következő órán a csoportjával végrehajt! (Használja az egész éves anyagot!) • Milyen megoldási lépéseken halad végig a folyamat? • Milyen feladatok és szerepek lesznek? • Vegye számba lehetséges problémákat és elkerülésük módját! • Készüljön fel saját javaslatokkal a fenti feladat megoldására! • Beadandó a felkészüléséről a fenti szempontok alapján készült max. 1 oldalas kivonat!

22. 10. Házi feladat 3. csop. 3, Az Önök csoportjának feladata, hogy javaslatot tegyen, hogyan lehet magukat a munkaerőpiacon pozícionálni. Mit tud a kommunikáció szakot végzett (a marketingeshez, HR-eshez képest is), amire a cégeknek szüksége van? Milyen keretben kell magukat bemutatni az állásinterjúkon? Szabó Orsolya, Szabó Sz. János, Szalai Ágnes, Szász Tamás, Szijártó Adrienn, Toldi Krisztina, Tóth Viktória, Vasvári Anna •  Tervezze meg a probléma-megoldási eljárást, amelyet a következő órán a csoportjával végrehajt! (Használja az egész éves anyagot!) • Milyen megoldási lépéseken halad végig a folyamat? • Milyen feladatok és szerepek lesznek? • Vegye számba lehetséges problémákat és elkerülésük módját! • Készüljön fel saját javaslatokkal a fenti feladat megoldására! • Beadandó a felkészüléséről a fenti szempontok alapján készült max. 1 oldalas kivonat!

23. Tanulás: Visszacsatolás, elemzés és értékelés • A döntés végrehajtása után visszacsatolás, elemzés és értékelés: • Mit csináltunk?, • Mi lett az eredmény? • Mit kellett volna másképp csinálni? • Csak a döntés utólagos tárgyilagos elemzésből és értékelésből lehet tanulni! (Lásd egyéni döntés: tanulás!) Ezért nélkülözhetetlen!

24. A vizsga

25. A vizsga • Írásbeli vizsga • Célja, hogy felmérje • a tárgyi tudást • a tanultak felismerésének képességét • a tanultak alkalmazásának képességét • Felkészülés: ppt., hf-ok, az anyag eseteken való gyakorlása

26. A kérdések típusai • Tárgyi tudást visszakérdező (pl. Mi a lehorgonyzás?, Hogyan védhető ki a lehorgonyzás?) • Esetek elemzése (pl. Mutasson be egy döntési (ítéletalkotási, probléma-megoldási stb.) esetet, amelyben a lehorgonyzás működött! Magyarázza meg, hogyan torzította ez a mechanizmus a döntést! Milyen módszerekkel lehetett volna kivédeni ezt a torzítást? Ismertesse az összes tanult módszert!) • Esetekkel kapcsolatos feladatok megoldása (pl. Olvassa el az alábbi döntési feladatot, majd oldja meg döntési táblázat segítségével, és ismertesse a megoldást! Vagy: Tervezze meg a csoportos döntési eljárást, amelyben megoldják! Vagy: Hogyan tudná a megoldást befolyásolni a lehorgonyzás mechanizmusa segítségével? )

27. Összefoglalás

28. Áttekintés • Ítéletalkotás (vélekedés, értékelés), probléma-megoldás, döntés • Racionális döntési eljárás, táblázat és fa, a rac döntés lehetséges hibái, a rac döntés korlátai, korlátozott racionalitás: kielégítő megoldások • Heurisztikák, kivédésük módjai, az egyéni döntések javításának módszerei: tanulás, lineáris modellek, az intuitív döntés korrekciója • Csoportos döntést befolyásoló tényezők, brainstorming, csoportos döntési módszerek, döntést javító módszerek: értekezlet, moderátor, ördög ügyvédje

29. Happy End nincs? • NINCS! • Na jó, … legyen!

30. Ökölszabály • Ha valami fontos, akkor megállunk, és MÓDSZERESEN próbáljuk megoldani!

31. Köszönöm.

32. Irodalom • Hewstone, M. – Stroebe, W. (szerk.) 2007: Szociálpszichológia európai szemszögből, Bp.: Akadémia • Smith, E.R. – Mackie, D.M. 2002: Szociálpszichológia, Bp.: Osiris (Mindkettő a fenti jelenségek általános szociálpszichológiai tárgyalása.) • Plous, S. 1993: The Psychology of Judgment and Decision Making, New York: McGraw-Hill • Argyris, C. 1966: „Interpersonal Barriers to Decision Making”, in: Harvard Business Review on Decision Making, Boston: Harvard Business School Press, 2001, 59-96. o. (Kiterjedt empirikus vizsgálatra támaszkodva mutatja meg, hogy a vezetők rendszerint csak szavakban támogatják az önálló gondolkodást, a kritikát, az újítást, a viselkedésükkel és a kialakított gyakorlattal azonban sokkal inkább a fenti döntéshozatali hibák kialakulását segítik elő.) • Bálint S. – Erdős Gy. – Nahlik G. 1984: Csoportos szellemi alkotó technikák, Bp.: K.J.K. (A Delphi-módszer és a nominál csoportok módszerének formalizált bemutatása. A brainstormingra elavult!!)