A dualizmus állama, igazgatása és igazságszolgáltatása dr. Farkas Ádám

1. A dualizmus állama, igazgatása és igazságszolgáltatása dr. Farkas Ádám SZE DFK Jogtörténeti Tanszék 2012. November 24.

2. A „kiegyenlítés” állama • Dualista (Pest-Buda, majd Budapest – Bécs tengely). • Reálunió (bár a korszakban többek perszonálunióként illették, mert a fogalom akkor más jelentéssel bírt). • Parlamentáris monarchia. • Osztrák-Magyar Kiegyezésen alapszik (amit a Horvát-Magyar Kiegyezés követett) • Kiegyezési törvények (különös tekintettel az 1867:12. törvénycikkre)

4. Közös ügyek, közös érdekű ügyek, közös szervek • Közös ügyek a Pragmatica Sanctio alapján(Külügy – Hadügy - Pénzügy). • Közös ügyek ellátására közös szervek (Közös Külügyminisztérium, Közös Hadügyminisztérium – és hadsereg – , Közös Pénzügyminisztérium). • Nincs közös törvényhozás. • Közös érdekű ügyek (a dualista állam egészét érintő, de a Pragmatica Sanctio-ból le nem vezethető ügyek, melyeket nem külön szervek, de nem is az egyes kormányok kezelnek, hanem kormányközi – vagy parlamentközi – közvetlen tárgyalásokkal intéznek, pl.: vámunió kérdése, osztrák államadósság kezelése, stb.)

5. A polgári állam kiépítése • Ajogállam és a polgári alkotmányosság (”Az állam mint a törvényesség őre.”, Polgári jogok oltalmának megerősítése, 1848. áprilisi vívmányok „rehabilitálása”). • A klasszikus három hatalmi ág szétválasztását: • a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát az adócenzusos választójogon nyugvó képviselet, • a törvények primátusa, • illetve a parlamentnek felelős kormányzati rendszer jellemezte.

8. Uralkodó • Államfő, mint megkoronázott magyar király • Legjelentősebb jogkörei: • Ogy. összehívása • Ogy. Elnapolása • Ogy. Feloszlatása – korlátozottan – • Törvényszentesítés • Rendeletalkotási jog • Kinevezési és felmentési jog • Főfelügyeleti jog • Egyház körüli felségjogok • Külügyi felségjog • Hadügyi felségjogok – vezérlet, vezénylet, belszervezet – • Háború és béke joga

9. Miniszterelnökség • A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormányzat testesítette meg. • Az egyes igazgatási ágak élén álló minisztereket – a miniszterelnök előterjesztésére – az uralkodó nevezte ki. • A miniszterelnökség feladata: • a politikai és a gazdasági vezetés, • valamint a minisztériumok koordinatív irányítása volt, • majd a közvetlenül alárendelt szervek felügyeletével feladatköre fokozatosan bővült.

10. Miniszterelnökség hatáskörei A hatáskörébe vont ügyeknek három csoportja különböztethető meg: • a kormány elnökére háruló állandó és járulékos feladatok, • a több tárcát érintő, periódusonként változó ún. kiemelt ügyek, • a hozzárendelt közel ötven hivatal speciális ügyei tartoztak.

11. Minisztertanács • Tevékenysége kétirányú volt: • Megvitatta a kormány politikai irányvonalát, azokat a kiemelt fontosságú ügyeket, amelyek hatást gyakoroltak az állam működésére, • Mint testületi szerv, döntött a hatáskörébe utalt vagy a szakminiszterek által elé vitt egyedi ügyekben (pl. főrendiházi kinevezések; kegyelmezési ügyek; állami tisztviselők kinevezése, stb). • Tárgykörei: • az országgyűléshez benyújtott előterjesztések; • a törvényjavaslatok; • az új hivatalok, állások szervezésének ügyei; • A minisztertanácson az államfő (uralkodó)távollétében a miniszterelnök elnökölt. • Minden ülésről jegyzőkönyv készült.

12. Minisztériumok • Egyes szakterületekért felelős központi államigazgatási szerv. • Vezetését a miniszter látja el, akit az uralkodó nevez ki a miniszterelnök javaslatára. • Minisztériumok, miniszterek: • Belügy • Földművelés-, ipar- és kereskedelemügy, • Honvédelmi, • Igazságügy, • Közmunka és közlekedésügy, • Pénzügy, • Vallás és közoktatásügy, • Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter, • Király személye körüli miniszter.

13. Polgári igazgatás • Az igazgatás a törvények adta keretek közötti, csak kivételes felhatalmazáson nyugvó végrehajtó tevékenység. • Az igazgatás sokrétűbbé válásával az általános (belügyi) igazgatásból folyamatosan kivált a szakigazgatás. • A közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztását – a ”harmadik hatalom önállósulását” – az 1869:IV. tc. deklarálta.

14. Az igazgatás differenciálódása • Kormánynak alárendelt hatékony területi igazgatási rendszerekben többfokozatúság figyelhető meg. • A magyar fejlődésben a megye - járás - község modell honosodott meg. • Máthé Gábor: „A közigazgatás összefogásának (centralizáció) és a szakpartikularizmus elvének konkurálása a központosítás térhódításához vezetett.” • Szakigazgatás (honvédelmi igazgatás, rendészeti igazgatás, egészségügyi igazgatás, pénzügyi igazgatás, stb…)

15. Törvényhatóságok • Az 1870./1886. évi törvények a középszintű igazgatás szerveiként a törvényhatóságot: • a vármegyét és • a törvényhatósági jogú várost (thj) jelölték meg. • A közigazgatás alsó fokán, a községi törvények értelmében a fokozatonként elkülönülő községek helyezkedtek el. • Kisközség • Nagyközség • Rendezett tanácsú község

16. Vármegyék • Az 1886. évi törvény a megye hatáskörét: • belügyeinek önálló intézésére, • az állami közigazgatás közvetítésére, • a politikai ügykörre szorította. • A megye testületi szervét, a törvényhatósági bizottságot továbbra a választott és kinevezett tagok alkották fele-fele arányban. • Virilizmus: a nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette.

17. Vármegyei szervek A közgyűlés: • a vármegyei költségvetés megvitatása, • a tisztségviselők megválasztása, • a szabályrendelet-alkotás tartozott. A törvényhatóságok élén a kormány megbízottjaként működő, de az uralkodó által kinevezett főispán korlátlan jogkört kapott. A törvényhatóság első tisztviselője: az alispán. Vármegyei közigazgatásra a különböző vármegyei tisztségviselők (belső: főjegyző, aljegyző, tiszti főügyész, stb., külső: főszolgabírák – a járásokban –)

18. Városok • A városokat csupán polgári kori törvényhatósági keretben és községi fokozatban ismerték el a törvények. • A törvényhatósági jogú város szerepköre a megyééhez volt hasonló: első- és másodfokon látta el a közigazgatás intézését. • Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője a polgármester volt.

19. A dualizmus igazságszolgáltatása dr. Farkas Ádám SZE DFK Jogtörténeti Tanszék 2012. December 5.

20. A polgári igazságszolgáltatás I. • A neoabszolutista bírósági rendszer felváltása a magyar ítélkezési szervezettel. (1869:4. tc a rendes bírósági szervezetet is megváltoztatja) • Független hatalmi ág (1869:4. tc. a közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása) • Igazságügyminiszter szakmai felügyelete a bíróságok felett. • 1897:33. tc. a törvényszékek mellett szervezendő esküdtszékek bíráskodásáról (mint nem állandó bíróságokról)

21. A polgári igazságszolgáltatás II. • Kialakult • A bírósági szervezettől függetlenül működő, • Államilag, a bírósági szinteknek megfelelően, de hierarchikusan szervezett, • a királyi hatalmat képviselő, • hivatásos ügyészi szervezet. • Kizárólag vagyonperekre nézve fennmaradt a városi, vármegyei tiszti ügyészi, illetve a kincstári jogügyi-igazgatósági intézmény.

22. Igazságszolgáltatási garanciák • Bírói függetlenség • Közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása. • Bírói állások betöltésének törvényes rendje. • Bírák kizárólag törvényeknek, rendeleteknek, törvényerejű szokásoknak való alávetettsége. • Bírói szervezet kizárólag törvényi szintű szabályozhatósága. • Bírák egzisztenciális és anyagi biztonságának törvényi védelme. • Bírói fegyelmi felelősség felelősség • Bírói összeférhetetlenség

23. Igazságszolgáltatási szervezet Kúria - Kir. Koronaügyész(fellebbviteli) Kir. Ítélőtábla – Kir. Főügyész (fellebbviteli) Kir. Törvényszék – Kir. Ügyészség (első folyamodású és fellebbviteli) Kir. Járásbíróság – Ügyészségi megbízott (első folyamodású) Különös bíróságok (Katonai bíróságok, 1895 Szabadalmi Bíróság, 1896 Közigazgatási bíróság, 1907 Hatásköri bíróság, 1909 Főudvarnagyi bíróság)

24. Különös bíróságok I. • Elkülönülésük alapja lehet a kiemelt államérdek, a különleges személyi kör, vagy a különleges tárgyi hatály. • A katonai bíráskodás (Ekkor százezreket érint. Joga, szervezete és hatásköre a neoabszolutizmusban kiépített modellben maradt. [Részleges változás: 1912. évi katonai bűnvádi perrendtartás megalkotása.]) • 1895 Szabadalmi bíróság (A bírák különleges szakértelmével és elkülönült szervezettel biztosította a szabadalmi ügyek útján a technikafejlődéshez köthető érdekek hathatós érvényesülését.)

25. Különös bíróságok II. • 1896 Közigazgatási bíróság • Alapja az 1883-ban felállított Pénzügyi Közigazgatási Bíróság. • Kizárólag legfelsőbb fokú bíróság • Pénzügyi és közigazgatási osztályokba szervezett • Adó- és illetékügyek, valamint törvény által taxált községi, törvényhatósági, miniszteri határozat elleni panaszok elbírálása. • Öt tagú tanácsokban, írásbeli eljárás útján járt el.

26. Különös bíróságok III. • 1907 Hatásköri bíróság • Pozitív és negatív határköri összeütközéseket bírálta el ott ahol nem volt közös felettes szerv. (Döntően közigazgatási szervek és bíróságok között.) • Hét tagú tanácsban járt el. • 1909 Főudvarnagyi bíróság • A királyi család és a királyi udvar polgári peres és nem peres ügyeiben járt el.

27. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!