18. tétel

1. 18. tétel

2. 18. Ön szakképzettségének megfelelő alkalmazottként vagy vállalkozóként köteles a munka-, tűz-, környezet-, baleset- és egészségvédelmi előírásokat betartani. Melyek azok a kiemelkedően fontos ismeretek, melyekkel rendelkeznie kell? E tudnivalók fontosságát indokolja meg, példákkal támassza alá!

3. A munkavédelem hatósági felügyelete • A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • A munkabaleset bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása • A fizikai veszélyforrások • A veszélyes anyagok és használatuk • A biológiai veszélyforrások • Az idegrendszeri és pszichés megterhelések által okozott veszélyek • A biztonságos és egészséges munkahely jellemzői • A munkakörülmények okozta egészségügyi ártalmak • A munkahelyeken alkalmazott biztonsági jelzések • A villamos berendezések biztonságtechnikája • Az elsősegélynyújtás • A kockázatelemzés, kockázatértékelés • A tűzvédelmi alapismeretek és feladatok • Tűzveszélyességi osztályok, tűzjelzés, tűzoltó eszközök, oltóanyagok • A környezetvédelmi alapismeretek és feladatok • Környezeti ártalmak, talajszennyezés, vízszennyezés, levegőszennyezés • A hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás

4. A munkavédelmi hatósági felügyelet Az általános hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyeletek: • Az OMMF (Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség) • Az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) • A Bányahatóság (szűk terület).

5. Feladatai: • (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el. • (2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó kötelezettségekről. • (3) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék. • (4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed • a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is; • b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére; • c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre. • (5) A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.

6. A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, rendszeres ellenőrzése. • munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit, • szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni, • a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni, • rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni,

7. A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai • A munkavállaló kötelességei: • munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni, • munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, • a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni, • rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni, • Előírt orvosi vizsgálaton részt venni.

8. Baleset fogalma Az emberi szervezetet ért egyszerikülső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást illetőleg halált okoz

9. Munkabaleset fogalma Az a baleset, mely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

10. Üzemi baleset fogalma Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybe vétele során éri.

11. Súlyos munkabaleset • a sérült halálát • valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; • súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

12. Mvt. 64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

13. Munkabalesetek bejelentése • A munkáltatónak minden bejelentett balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti e. • A bejelentés, kivizsgálás a munkáltató feladata. • 1-3 napi munkaképtelenség: • irattár (5 évig megőrzendő), sérült (hozzátartozó), TB-i kifizetőhely. • 3 napon túli • ugyanaz + területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet • Súlyos • ugyanaz + azonnali bejelentés a munkavédelmi hatóságnál OMMF

14. Munkabalesetek nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A következő adatokat tartalmazza: • a sérült személyes adatait • a munkabaleset számát • a sérült munkakörét • a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét • a sérült ellátására tett intézkedést • hogy a sérült folytatta-e a munkáját • az intézkedések felelősét és határidőt

15. Munkabalesetek kivizsgálása • A kivizsgálással kapcsolatos feladatok a baleset okozta károsodás súlyosságához igazodnak. • A vizsgálatnak ki kell derítenie a baleset bekövetkeztéhez vezető tárgyi, szervezési és személyi okokat és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére. • A felderített körülményeket hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, hogy az eredmény alapján a munkáltató meg tudja állapítani, hogy az eseményt munkabalesetnek tekinti-e.

16. Veszélyforrás: A munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. • Három csoportba soroljuk őket. • Fizikai • Biológiai • Fiziológiai veszélyforrások

17. A fizikai veszélyforrások közül a leggyakoribbak: • - a munkaeszközök (pl. szerszámok), a szállító-, anyagmozgató eszközök (pl. targonca, daru) mozgása, ill. a termékek és az anyagok mozgása (pl. daruról leszakadó teher); • - a szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. anyag, termék lerakása, leemelése miatt megbillenő tartó, rosszul támasztott létra); • - csúszós felületek (pl. olajos padló); • - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; • - a tárgyak hőmérséklete (pl. izzó kovácsdarab, edzéshez használatos szárazjég); • - magasság, mélység (pl. leeshetünk vagy a fejünkre hullhat valami); • - a levegő nyomása (pl. keszonban), hőmérséklete, áramlása (pl. huzatos munkahely); • - a zaj és a rezgés; • - nem megfelelő világítás; • - az áramütés veszélye; • - a poros levegő. • A veszélyes anyag többek között lehet: • - robbanó, robbanó keveréket alkotó;gyúlékony;mérgező; maró (pl. sav, lúg); fertőző; egyéb, egészségre káros anyag (pl. sugárzó).

18. Veszélyes anyagok • Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a • robbanó, • oxidáló, • gyúlékony, • sugárzó, • mérgező, • maró, • ingerlő, • szenzibilizáló, • fertőző, • rákkeltő (karcinogén), • mutagén, • teratogén, • utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is) és • egyéb egészségkárosító anyag. HEFOP 3.3.1.

19. Veszélyes anyagok egyezményes jelei HEFOP 3.3.1.

20. Biológiai veszélyforrás • Biológiai tényezők • mikroorganizmusok. • baktériumok és hasonló organizmusok, • vírusok, • paraziták, • gombák.

21. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők • nehéz testi munka, • túlzott munkaterhelés, • nagy koncentrációt igénylő munka, • túl intenzív vagy egyhangú munka, • éjszakai munka, • egyedül vagy elszigetelten végzett munka, • személyek fenyegetése, támadása (erőszak) • a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ, • emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).

22. A biztonságos és egészséges munkahely jellemzői: • A biztonságos és egészséges munkavégzés követelményeit elsősorban műszaki, szervezési eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell kialakítani a technológiát és olyan munkaeszközöket kell használni, hogy balesetveszélyt ne jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet stb.) egészségügyi ártalmat ne okozzanak.Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen, használjuk az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket.

23. A munkáltató kötelességei a biztonságos és egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtésére Feladatok: • biztonságos munkakörülmény • védőfelszerelések • munkavédelmi oktatás • a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és • ellenőrzése • a gépek, berendezések ,szerszámok , védőberendezések ,védőfelszerelések • megfelelő száma és minősége • a munkafolyamatokra , technológiára , anyagokra  vonatkozó munkavédelmi • követelmények betartása és betartatása • a munkavállaló szakmai, egészségi , munkavédelmi alkalmasságról való • meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése • a munkavédelmi feladatok ellátása , az előírások végrehajtási módjának • meghatározása • a tevékenység olyan megnevezése , hogy az ne jelentsen veszélyt a • munkavállalóra • a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési , • tisztálkodási , egészségügyi, étkezési és melegedési lehetőség megteremtése

24. A munkakörülmények okozta egészségügyi ártalmak A foglalkozási ártalmakat a fellépő kóros hatások szerint csoportosíthatjuk: • a fizikai terheléshatásai, a munkafolyamatok ártalmai, a szervezet egyoldalú igénybevétele, • munkahelyi klíma, • fizikai ártalmak (zaj, rezgés, sugárzás, légnyomás), porártalmak, vegyi ártalmak, foglalkozási • fertőzések

25. A munkahelyeken alkalmazott biztonsági jelzések • A munkahelyeken alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi jelzés, (biztonsági jelzés) meghatározott mértani forma, szín, hang, fény, képjel (piktogramm) és emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely lehetővé teszi a munkavégzők számára a veszélyforrások felismerését.

26. A biztonsági jelzések fajtái: • Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jel. • Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel és szóbeli kommunikáció.

27. A biztonsági színek jelentése: • Vörös (piros): Tiltás, veszély, Veszélyes magatartás, állj, vészkapcsoló… • Sárga (borostyánsárga) : Figyelmeztetés Figyelemfelhívás, vigyázat… • Kék:Rendelkezés Meghatározott magatartás vagy tevékenység, egyéni védőfelszerelés kötelező … • Zöld: információ, tájékoztatás: vészkijárat, menekülési útvonal ajtók, kijáratok, utak, elsősegély, eszközök, helyek, visszatérés veszélymentesség a normális állapothoz

28. Táblák, jelek: • Tiltó jelek • Figyelmeztető jelek • Rendelkező jelek • Tájékoztató jelek 

29. Tiltó jelekAlakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki.

30. Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

31. Rendelkező jelek Alakja kör, fehér piktogram kék alapon. A kék szín a jel felületének- legalább 50%-át teszi ki.

32. Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelekAlakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

33. A villamos berendezések biztonságtechnikája A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi szervezetet károsító hatásával is. A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energia felhasználásából származó balesetek megelőzése. A biztonságos munkavégzést a villamos berendezések és a munkát végzők kapcsolata határozza meg. Ennek ismeretében meghatározhatjuk a villamosság biztonságtechnikájának területeit, amelyek a következők: · villamos berendezések létesítése, kezelése, · érintésvédelem, · villamos berendezések üzemeltetése, szerelése, · villámvédelem.

34. Villamos áramütés akkor okoz balesetet, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A villamos áram vegyi, hő, mágneses és élettani hatása révén fejti ki káros hatását. • A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezethet. • A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett hőhatás, valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.

35. Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket.

36. Az elsősegélynyújtás célja • Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását.

37. Az elsősegélynyújtás általános szabályai a következők. • Először villámgyorsan tájékozódnunk kell. A tájékozódás során öt kérdésre kell választ kapnunk: • Mi történt? • Hogyan történt? • Hány sérült van? • Milyen sérüléseik vannak? • Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat? • - Őrizzük meg nyugalmunkat, fellépésünk legyen határozott, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget! • - Intézkedjünk a segélykérésről (hívjunk orvost vagy a mentőket)Tel : 104!

38. A mentők tájékoztatása tartalmazza: • A hívó nevét, adatait. • Mi történt, hol történt (a sérülés pontos helyét és megközelítési útvonalát). • Hány sérült van, milyen a sérülésük; súlyosság szerinti megoszlásuk. • Milyen egyéb segítségre van szükség.

39. - Cselekedjünk gyorsan, a sérültet óvjuk a további veszélyektől! • - Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet (fektessük vagy ültessük le), a friss levegőt (eszméletlen beteget stabil oldalfekvésbe kell helyezni)! • - Csak a legszükségesebb beavatkozást nyújtsuk (az erős vérzést, amilyen gyorsan csak lehet, csillapítani kell, az égési sérültet azonnal kezelni kell)! • - Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk! • - Ügyeljünk a sokk minden jelére! • - Bánjunk emberségesen a sérülttel! • - A baleset helyszínét ne változtassuk meg! • - Mindig készítsünk feljegyzést az elsősegélynyújtásról! • - Az elsősegélynyújtást követően juttassuk a sérültet orvoshoz!

40. A kockázatelemzés, kockázatértékelés

41. Kockázatértékelés • Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének valószínűsége. • Kockázatértékelés: Kötelezően előírt módszer, amivel a munkavédelem intézkedéseit meg kell alapozni és azt folyamatosan végezni kell.

42. Mikor kell kockázatértékelést végezni • Első alkalommal • Indokolt esetben: • Ha megváltoztak a kockázatok (munkakörülmények, veszélyes anyag, munkaeszköz stb.). • Új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetése alkalmából. • Soron kívül: • Ha a kockázatok lényeges változásával munkabaleset, fokozott expozíció illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Évenként felül kell vizsgálni.

43. A tűzvédelmi alapismeretek és feladatok

44. Tűzvédelem: Tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása

45. Tűzveszélyes tevékenység: az tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, parázslással, szikrával jár.

46. A tűzoltás célja : • A tűz közvetlen veszélyének elhárítása, személyek, anyagi javak mentése, a tűz terjedésének megakadályozása.

47. A tűzmegelőzés A tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a létesítés és a használat során a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok érvényesítése.

48. Az égéshez (és így a tűzhöz is) 3+1 feltétel együttes megléte szükséges: • 1. éghető anyag • 2. oxigén • 3. gyulladási hőmérséklet • 4. gyújtóforrás

49. A tűzoltás, tűzmegelőzés lényege: • Az égés valamelyik feltételének megszüntetése!

50. OLTÁSI MÓDOK: • Éghető anyag eltávolításán alapuló • Oxigén elvonáson alapuló • Hőmérséklet csökkentésén alapuló