A sav bázis egyensúly

1. A sav bázis egyensúly A sav bázis egyensúly szabályozása

2. A sav bázis egyensúly szabályozása • Sav-bázis egyensúly: a szervezetben a takarmánnyal elfogyasztott és az anyagcsere során keletkező savas- és lúgos irányba ható anyagoknak egyensúlyban kell lenniük • Reguláció: függ a táplálkozás karakterétől • növényevők: egyoldalú lúgos tak. fogy. • húsevők: sok savas bomlástermék • mindenevők: nincs jól működő reguláló képességük

3. A sav bázis egyensúly szabályozása • Fiziológiás reguláció: a testnedvekben lévő pufferek elegendőek a savas-, ill. lúgos irányba ható tényezők kompenzálására • Ha a sav-bázis egyensúly megbomlik: • Savas oldalról veszélyeztetett=acidózis: Ca mobilizáció • Lúgos oldalról veszélyeztetett=alkalózis: P mobilizáció a csontokból • Afiziológiás reguláció: • fiatal állat: rachitis • idősebb állat: osteomalátia • osteoporosis

4. Sav-bázis egyensúly • Lúgos irányba ható tényezők: • Ca, Mg, K, Na • fehérje bomlástermékek: NH3 • fitáz enzim hiánya • sok Fe, Al, Mg : akadályozza a P felszívódását

5. Sav-bázis egyensúly • Savi irányba ható tényezők: • P, S, Cl • fehérje bomlástermékek: hippursav • szerves anyagok égése: CO2 • sok tejcukor: fokozza a Ca ürítést • sok rost: fokozza a Ca ürítést • sok zsír : Ca-szappan • éhezés : (zsírbontás)ecetsav, ketonanyagok

6. Kérődző állatok sav-bázis egyensúlya • Természetszerű takarmányozás: • bendő pH: 5.6-7.0 • Sok szénhidrát etetésekor: • sok szerves sav keletkezik – pH csökken • pH és bendő mikroszervezetek közötti kapcsolat: pH befolyásolja: - mikroszervezetek életműködését - faji összetételét - savtermelők, ill. savfelhasználók egymáshoz viszonyított arányát

7. 1./ Sav-bázis anyagcsere szabályozása a bendőben Szénhidrát (abrak) etetés– sok szerves sav: • pH 2.8-3.0 lenne = metabolikus acidózis DE: • kompenzáló mechanizmus: • nyáltermelés: 60-180 1/nap (pH:8.1) • NaHCO3 l.0-1.2 kg/nap • Na2HPO4 0.2-0.25 kg/nap • = 5-6 kg illózsírsavat pufferol naponta • NaHCO3 hatására a szerves savak Nasókká alakulnak, CO2 és H2O keletkezikNPN anyagok, ill. fehérje etetés: NH3 képződés = • metabolikus alkalózis – pufferolnak: szerves savak + kevesebb nyál termelődik

8. 2./ A vér sav-bázis anyagcseréje A vér pH értéke: 7.4 (7.35-7.45) már kisfokú pH eltolódás gátolja s sejtek anyagcsere folyamatait • Fenntartását biztosítja: • 2.1./ A vér pufferrendszerei • 2.2./ A tüdő működése • 2.3./ A vese kiválasztó tevékenysége 2.1./ Pufferrendszerek: • hidrogénkarbonát/szénsav rendszer (leghatékonyabb): Extracelluláris folyamatokban a savakat teljesen el tudja távolítani a szervezetből, szénsavvá alakulnak, majd CO2 és víz formájában kiürülnek

9. 2.1./ A vér pufferrendszerei • foszfátok, hidrofoszfátok: főleg intracellulárisan hat az energia-szolgáltató reakciók szerves savakat termelnek (glikolízis, trikarboxil ciklus) a szöveti anyagcsere során keletkező savakat közömbösítik • hemoglobin redox rendszer: O2 és CO2-t is megköt • Plazmafehérjék: a szövetek sav-bázis anyagcseréjében játszanak szerepet

10. A vér sav-bázis anyagcseréje • 2.2./ Tüdő: napi 2000 l CO2 távozik el • CO2 többlet: hiperventilláció • CO2 hiány: csökken a légzésszám • csökken a kilégzett levegő CO2 tartalma • 2.3./ Vese: képes a savak és a lúgok eltávolítására (a vér pH értéke állandó maradjon) = a vizelet pH értéke változó Vizelet bázikus: sok rostot, növ-i takarmányokat fogyasztó kérődzők Savas: ha a nagytermelésű tehén sok abrakot fogyaszt

11. Metabolikus acidózis hevenylatens • (ritka) (gyakori) • egyszerre, átmenet nélkül etetett rostban szegény • szénhidrát hatására keményítőben gazdag • takarmányozás hatására • Tünetei: jellegzetesek megf. szoktatás után • - étvágytalanság nem gond = • - hasmenés bendőbakt. hozzászoknak • - gyengülő bendőműködés az alacsony pH-hoz • - bendőatónia = ÁLLANDÓ JELENSÉG • – gátolja a tejsav felszívódást • Kezelés: megelőzhető: rosttartalom • bázikus pufferek emelésével • per os adagolása NaHCO3 az abrak 2-4 %-ban • (MgO, Mg(OH)2 ) • túletetés után 4-6 ó múlva

12. Metabolikus alkalózis: • ritkán fordul elő • oka: durva takarmányozási hiba • túl sok NPN anyag etetése, • lúgos szalmafeltárás után NaOH, v. KOH • Kezelés: savanyító hatású sók (NH4CL) adása, • kiváltó ok megszüntetése

13. A monogasztrikus állatok sav-bázis egyensúlyának szabályozása • Nincs jól működő regulálás • Elsőrendű szerep: Ca és P tartalom a takarmányban • Abrakfogyasztók: = a savas irányba ható tényezők túlsúlya→a takarmánynak lúgosnak kell lennie • Ca többlet: a tak. fehérjetartalmának függvénye: minél nagyobb a fehérjetartalom, annál több savas kémhatású anyag keletkezik • Optimális Ca:P arány= 1,5:1 (kifejlett sertés)