Gombatermesztés

1. Gombatermesztés • Évente a világon 2 millió tonna kétspórás csiperkét termesztenek, hazánkban 30 000 tonnát (1998) • 1979-ben a világ gombatermesztésének 70 %-át a kétspórás csiperke adta, 2000-ben már csak az 50 %-át • Nagy mennyiségben termesztik még az alábbi fajokat: késői laskagomba, shii-take, júdásfülgomba, téli fülőke,pecsétviaszgomba, bocskorosgomba (Volvariella volvacea), rezgőgomba (Tremella fuciformis), süngomba (Hericium erinaceaum), nameko tőkegomba (Pholiota nameko), tüskegomba (Grifola frondosa). • Valószínűleg a shii-take a legrégebben termesztett gomba: Kínában már több, mint 1000 éve termesztik. • A kétspórás csiperkét Franciaországban a 17. században kezdték termeszteni • A gombatermesztést a steril szövettenyésztési technika forradalmasította Pasteurnek köszönhetően a 19. században • 1933-ban Sinden felfedezte, hogy steril gabonaszemre oltva a gomba micéliumát, gyorsabb és biztonságosabb a gomba növekedése

2. Izolátumkészítés: a termőtest egy darabját agar táptalajra helyezzük A táptalaj átszövése után beoltjuk a steril gabonaszemeket A szemcsírával beoltjuk a komposztot, fűrészport, szalmát, stb. A beoltott szubsztrátumot elhelyezzük ágyasokban, zsákokban, stb.

3. A kétspórás csiperke termesztése • A csiperke másodlagos korhasztó: a szubsztrátumot csak úgy képes hasznosítani, ha előtte már más mikroorganizmusok átalakították • Komposztot kell készíteni, ennek alapanyaga szalma és trágya, a komposztban különböző mikroorganizmusok szaporodnak el. • Ezután 60 ºC-os hőkezelés, majd 45-50 ºC-os kondicionálás következik: a csiperkét károsító mikroorganizmusok elpusztulnak • Kihűlés után a komposzt beoltható, a becsírázott komposzt két hét alatt szövődik át. • Termőtestképzéshez a komposztot le kell takarni földdel, biztosítani kell a megfelelő nedvességet, hőmérsékletet és szén-dioxid szintet.

4. A laskagomba termesztése • A laskagomba elsődleges korhasztó: a cellulóz és lignin alapú anyagok azonnali bontására képes, bontja a faanyagot, szalmát, papírt, kávézaccot • A szubsztrátumot benedvesítik, magas hőmérsékleten (60-70 ºC) gőzzel kezelik (pasztőrözés), hogy a károsítók elpusztuljanak. • Beoltás után a szubsztrátum egy-két hét alatt szövődik át. • Termőtestképzéskor levegő és fényigényes a gomba, a szén-dioxid gyorsítja a növekedést. • A késői laskagomba hideghatást igényel. • Az ördögszekér-laskagomba egyik változata is termeszthető.

5. A shii-take termesztése • A laskagombához hasonlóan fehérkorhasztó, de nem képes olyan sokféle szubsztrátumon nőni. • Az alapanyag készítése hasonló a laskáéhoz, de a shii-take jobban nő a faanyagú szubsztrátokon és a magas nitrogéntartalmú anyagokon (gabonamagvak, szója, korpa). • Becsírázás után 30-120 nap múlva képez termőtestet. Rönkös termesztésénél 1-2 év szükséges a termőre forduláshoz. • Átszövés után a szubsztrátum kifehéredik, fehér dudorok alakulnak ki. • Termőre fordításkor fény és 100 %-os páratartalom szükséges, később 70-80 %-os is elég (célszerű a blokkot vízbe állítani).

6. Egyéb gombák termesztése • Pecsétviaszgomba: a szubsztrátumot (fűrészpor) gyorsan átszövi, a termőtestképzéshez 2-3 hónap kell. • Júdásfülgomba: farönkön vagy fűrészporon termesztik, lassú növekedésű, hidegsokkot igényel. Jól szárítható. • Téli fülőke: fűrészporon termeszti, 3-8 ºC-on, fényt nem igényel. • Gyapjas tintagomba: komposzton termeszthető, rövid ideig tárolható. • Óriás harmatgomba: szalmán, fűrészporon, forgáson termeszthető, akár 1 kg-osra is megnő, idősebb korban retekszagú és –ízű.

7. Védett és veszélyeztetett gombák

8. A gombák védelme • A Földön élő gombafajok száma meghaladja a 100 ezret • Ma 3 világba (Protozoa, Chromista, Mycota) is sorolják őket • Gyakorlati megközelítésben két részre osztják: • mikroszkopikus gombák: termőteste szabad szemmel nem látható, hazánkban számuk kb.7000 • makroszkopikus gombák (ún. nagygombák): termőteste szabad szemmel látható, hazánkban számuk 3000-3200

9. A gombák védelme • Védelmük sokkal később kezdődött, mint az állat- és növényfajoké • a hazai Vörös Könyvből (Rakonczay, 1989) kimaradtak • az ún. Globális Vörös Listában (IUCN 2007-ben) egy bazídiumos gomba szerepel • Hazai törekvések: • Babos Margit jegyéke (1989): 488 faj nagyon ritka, 3 faj veszélyeztetett • Rimóczi Imre (1992): javaslat nagygombák vörös listájának összeállítására • Siller Irén és Vasas Gizella (1993): első vörös lista • 19 kipusztult, 78 kipusztulással veszélyeztetett, sebezhető és ritka faj, 52 gyűjtéssel veszélyeztetett faj szerepel

10. A gombák védelme • Rimóczi Imre et al. (1999): vörös lista: 16 kipusztult faj, 103 kipusztulással veszélyeztetett faj, 337 erősen veszélyeztetett faj szerepel, amelyeket fokozott védelemre ajánlanak, míg a további veszélyeztetett és ritka fajokat védetté javasolnak nyilvánítani. • 2005. szeptember 1-től életbe lépett 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet mindössze 35 törvényesen védett gombafajt sorol fel: • Jól felismerhető, ritka, veszélyeztetett; • Európában ritka (őzlábgalóca, az álszömörcsög, nyárfa-pókhálósgomba, csíkosspórájú álszarvasgomba, honi csillaggomba); • étkezési céllal gyűjtött ritka (tüskés sörénygomba, barnahátú zsemlegomba, óriás bocskorosgomba, szilfa-laskagomba), • élőhelyeik eltűnése, átalakulása miatt veszélyeztetett (lemezes pöfeteg, korpás gereben, pikkelyes tinóru, éger-tinóru, óriás pókhálósgomba) fajok.

11. A gombákat veszélyeztető tényezők • Intenzív erdőgazdálkodás • Nem őshonos fafajok alkalmazása • A holtfa hiánya vagy csekély mennyisége • Öreg faegyedek hiánya • Tarvágás, tuskózás, szántás, gépi közelítés • Károsítók, kórokozók leküzdésére alkalmazott vegyszerek • Homogenizáló erdőművelési eljárások • A mikorrhiza-kapcsolatok veszélyeztetése

12. A gombákat veszélyeztető tényezők • Intenzív mezőgazdálkodás • Trágyázás, talajjavítás, öntözés • Gyepfeltörés • Vízrendezés, lecsapolás, vízszennyezés • Légszennyezés • Klímaváltozás, szélsőséges időjárás • Gombagyűjtés • Túlszaporított nagyvadállomány • Egyéb okok

13. A gombák védelmének lehetséges módjai • Élőhelyek védelme • Fajok védelme • Gombagyűjtés és –forgalmazás korlátozása • Egyéb intézkedések: szakellenőri hálózat fejlesztése, ismeretterjesztés, jogszabályok hozatala Magyarország védett gombafajai • Siller I. – Dima B. – Albert L. – Vasas G. – Fodor L. – Pál-Fám F. – Bratek Z. – Zagyva I. (2006a): Védett nagygombafajok Magyarországon. – Mikológiai Közlemények (Clusiana) 45(1-3): 3-158.

15. Magyarország védett gombafajai Európában ritka: őzlábgalóca, álszömörcsög, honi csillaggomba

16. Magyarország védett gombafajai Étkezési céllal gyűjtött ritka: tüskés sörénygomba, óriás bocskoros-gomba

17. Magyarország védett gombafajai Élőhelyeik eltűnése, átalakulása miatt veszélyeztetett: pikkelyes tinóru, éger-tinóru, óriás pókhálósgomba

18. A Soproni-hegyvidéken előforduló védett gombafajok • Rózsaszínű nyálkásgomba(Gomphidius roseus):Nagykőhalom, Kecske-patak völgye • Éger-tinóru (Gyrodon lividus):Soproni-hg. • Tüskegomba(Polyporus umbellatus): Ágfalva. • Barnahátú zsemlegomba(Scutiger pescaprea) Soproni-hg. • Pikkelyes tinóru(Strobilomyces strobilaceus):Brennbergbánya, Nagykőhalom; Balf: Szárhalmi erdő. • Élősdi tinóru(Xerocomus parasiticus):Brennbergbánya, Rigó-forrás és Kecske patak között • Lemezes tinóru (Xerocomus pelletieri):Soproni-hg. • Korpás gereben(Sarcodon scabrosus): Köves-árok • Őzlábgalóca (Amanita vittadinii): Soproni-hg.

19. Rózsaszínű nyálkásgomba - Gomphidius roseus • Kalap: 2-5 cm, domború, hamar tölcséresedő széle aláhajló, felszíne nyálkás, színe kárminvörös, piszkosvörös, világosabb foltos is • Lemezek: ritkák, fehéresszürkék, lefutók • Tönk: rövid, 2-4 x 0,5-1 cm, hengeres, lefelé keskenyedő, felül vastag, színtelen, nyálkás gallérral • Hús: fehér, itt- ott pirosas árnyalatú, íz és szag nem jellemző • Termőhely és idő: fenyvesekben, főleg hűvösebb éghajlaton, ősszelMegjegyzés: Ehető. Természetvédelmi érték 5000 Ft

20. Rózsaszínű nyálkásgomba– Gomphidius roseus

21. Pikkelyes tinóru– Strobilomyces strobilaceus • A kalap félgömb alakú, alig terül ki, átmérője 15 cm is lehet. • Alapszíne világos, rajta elálló, tetőcserépszerűen álló, feketés vagy sötét-barna pikkelyek vannak. • A tönk 10-15 cm hosszú, a kalaphoz hasonló színű, apró pikkelyekkel borított. • A csövek halvány színűek, tág, szögletes pórusok jellemzők. Húsa vágásra vörösödik majd feketedik. • Júliustól októberig. • Savanyú talajú lomberdőkben, néha fenyvesben. • Védett!!! (Ehető, de rossz ízű és szagú) Természetvédelmi érték 2000 Ft

22. Pikkelyes tinóru– Strobilomyces strobialceus

23. Pikkelyes tinóru– Strobilomyces strobilaceus

24. Égertinóru– Gyrodon lividus • A termőtest magános, a családon belül a legkezdetlegesebb felépítésű. • A spóra gömbös, a termőréteg a tönkre húzódó. • A kalap 4-10 cm átmérőjű, sárgás színű, kiterülő. • A termőréteg nehezen húzható le a kalapról, sárgás, nyomásra kékülő, szögletes pórusokkal. • A tönk karcsú, az alapjánál gyakran görbül, sárgás színű. • Égerrel mikorrhizát képez. • Védett Természetvédelmi érték 5000 Ft

25. Égertinóru– Gyrodon lividus

26. Égertinóru – Gyrodon lividus

27. Égertinóru– Gyrodon lividus

28. A kalap 3-8 cm átmérőjű, domborúból ellaposodó, nemezes, bársonyos, vöröses-, vagy sötétbarna, • A termőréteg tönkre lefutó, aranysárga, kereszterekkel összekötött, lemezes. • Tönk: hengeres vagy lefelé elvékonyodó, finoman szemcsés, csúcsán aranysárga, lefelé barnás. • Hús: puha, fehéres, halványsárgás, a vágásfelületen enyhén hússzínűre változó, szaga nem jellegzetes, íze enyhe • Kora nyártól késő őszig terem, lomb- és fenyőerdőkben. • Védett!!! Lemezes tinóru– Xerocomus pelletieri Természetvédelmi érték 5000 Ft

29. Lemezes tinóru– Xerocomus pelletieri

30. Élősdi tinóru– Xerocomus parasiticus • Apró gomba. A kalap 3-5 cm átmérőjű, félgömb, majd kiterül. Sárgásbarna, fiatalon bársonyos. • A csövek tágak, sárgák, majd zöldülnek. • A tönk karcsú, elvékonyodik, gyakran görbe. Sárgás színű, felülete szemcsés. • Augusztustól októberig. • Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben, a rőt áltriflán élősködve. Ritka. • Védett, természetvédelmi érték 2000 Ft

31. Élősdi tinóru– Xerocomus parasiticus

32. Élősdi tinóru– Xerocomus parasiticus

33. Élősdi tinóru– Xerocomus parasiticus

34. Korpás gerebengomba – Sarcodon scabrosus "kalap" 5-15-(20) cm, domborúból kiterülő, közepe lehet bemélyedő; felszíne durva, nagy, felálló pikkelyekkel, széle felé egyre kisebbek; színe világos gesztenyebarnától feketésbarnáig "tönk" 3-9 x 1-3 cm, hengeres vagy lefelé vastagodó, szálas és pikkelyes, rózsásbarna, majd sötétbarna, bázisa kékeszöld árnyalatokkal Termőréteg: tüskés, szürkés, majd barna Hús: puha, vastag, fehér, bázisban szürkészöld, lisztszagú, keserű savanyú lomberdőkben, júniustól októberig, ritka Nem ehető

35. Korpás gerebengomba – Sarcodon scabrosus Természetvédelmi érték 5000 Ft

36. Tüskegomba- Polyporus umbellatus Termőtest: karfiolszerű, egy közös tönkből sok kalappal, akár 50 cm átmérőjű is lehet; az egyes kalapok 2-5 cm-esek, hullámosak, középen álló tönkrésszel; felszínük sugarasan szálas, okkerbarnától szürkésbarnáig; szélük hullámos, éles Termőréteg: a kalapok alján és az egyes tönköcskék felszínén; pórusos, krémszínűHús: törékeny, fehér, kellemes gombaszagú és ízűTermőhely és idő: bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben nyáron, Megjegyzés: Ehető, ízletes, de kímélendő Természetvédelmi érték 10000 Ft

37. Őzlábgalóca - Amanita vittadinii Kalap: 8-18 cm, félgömb alakúból domború, későn kiterülhet, felszíne selymes, sugarasan szálas, széle csipkés a burokmaradványoktól, 1-2 mm-el túlnő a lemezeken. Színe fehéres felálló táblás, durva, krémfehér v. krémsárga burokmaradványokkal. Lemezek: sűrű, szabadon álló, fehér v. krémszínű, éle lehet fűrészes Tönk: 13-15 x 1,5-2,5 cm, hengeres, fehér, gallér fölött sima, alatta elálló, krémsárgás pikkelyekkel, Gallér fejlett, hártyás, sima, fehéres. Hús: fehér, kissé sárgul, vastag, puha, lisztszerű szagúTermőhely és idő: melegkedvelő, réteken, gyepekben, meszes, tápanyagdús talajon. Nyártól őszig. Megjegyzés: Hőkezelés után ehető. Természetvédelmi érték 2000 Ft

39. Barnahátú zsemlegomba Scutiger pescaprea Termőtest: legtöbbször féloldalas, tönkrész és "kalap", mely szabálytalanul hullámos, 5-15 cm; felszín szabályosan pikkelyes, színe vörösbarna vagy feketésbarna, "tönk" hengeres vagy lefelé szélesedő, 3-5 x 1,5-3 cm, finoman pikkelyes, sárgás vagy narancsbarna Termőréteg: pórusos, krémsárga, Hús: fiatalon puha, fehéres, kellemes gombaízű és szagú Termőhely és idő: savanyú talajú fenyőerdőben, ritkán lomberdőben, júniustól októberig Megjegyzés: Ehető. Természetvédelmi érték 10000 Ft