A játék öröme

1. A játék öröme Rokszin Mónika Pszichológus

2. Hasonlóságok Kórtól független felüdülés, kikapcsolódás Új magtartási formák kibontakozása Szenvedéllyé válhat Különbségek A gyermek lételeme, a felnőtté munka. Felnőttnél szabadidő eltöltésére szolgál. Gyermek és felnőtt játék

3. Játék jellemző szabályosságai • A tanulás színtere • Tapasztalatokat szerez környezetéről • Örömmel végezhető • Alapvető szükségletet elégít ki • A személyiség fejlődik • Terápiás jellegű is lehet • A gyermek elsődleges tevékenysége

4. A játék mint örömforrás • Én csinálom öröme, a létrehozás öröme • Ritmikusság öröme, ritmus kellemessége • Az ismétlés biztonsága • Az utánzás öröme • Másnak lenni • Feszültségoldás • Vágymegjelenítés • A veszély legyőzése • Az együttesség öröme (Mérei ) A gyermek számára minden lehet játék, de nem minden az. Ami leginkább eltérő mástól azörömszínezetönmagáért öröm.

5. A játék rendje – kulturális és individuális kötöttség • Alapelem a szabály (mozgás, logikai szabály... az utánzás maga is lehet szabály = szerepjáték) • Mindig helyhez és időhöz kötött (gyermekek játékaiban elmosódottabban) • A szabályokat magunk alkotjuk, megtartásuk a játék lényege • Körülhatároljuk a játék világát – a fizikai és a képzeletbeli határokat (tér, idő, eszköz...) • Játéktér: a valós világtól elkülönülő, potenciális tér, az emberi kultúra terepe (Winnicott)

6. A játék rendje sokféle, pl.: ritmus az énekes játékokban, azonos színek a kockán, a pálcák mozdulatlansága a Marokkó-játékban, életmodell a táblás játékokban • Rendteremtő játékok menete: rendezettség  a rend felbomlása  újabb rendezettség • Rítusok – szertartásszerű mozdulatok (pl.: lépkedés a járda szélén, átlépés a kőkockán, egyik lábat a másik után, stb. ): a játszó önállóan találja ki a feladatokat, maga hajtja végre, meggyőződése, hogy a szabályok megtartása mágikus eredménnyel jár – uralja a helyzetet (Bettelheim).

7. Nem rutinjellegű tevékenység • Különbségek a játék és a mindennapi cselekvések között: a játék során – • a cselekvés eltér a megszokottól (átalakítások, túlzások, sorrendi változások, abszurditások); • előfordul, hogy egy viselkedéssorozatban egy bizonyos viselkedési aspektus kap hangsúlyt; • a cselekvéshez nem a megszokott funkció társul; • gyakori az ismétlődés; • nagyfokú a variabilitás; • a szerepek cserélődnek; • a motiváció független a játékosok külső szükségleteitől; • "a tevékenység nem az, aminek látszik, csupán annak mintájára épül fel" (Goffman).

8. 3-4 hónapos csecsemő is mozgatja testrészeitszabályosság van benne. • 6 hónaposan ismétli a hangokat. • 10 hónaposan tologatja a lábát, fenekét előre-hátra.

9. 12-13 hó körül új játék jelenik meg, ami új mentális képességek kialakulására utal. Ugyanúgy használják a játékokat, mint a felnőttek a valóságban. • 18 hó úgy használják, mintha azok mások lennének. mintha játék, szimbolikus játék fantáziajáték. 2 év után ez a szimbolikus játék egyre komplexebb. • 5-6 év konstrukciós játékok, társasjáték.

10. Funkciógyakorlás A csecsemő első játéka a szájához kapcsolódik. Később a mozgása, (ugrás)jelent számára örömet és ismételgeti. feszültségoldás új helyzet feszültség amit be kell gyakorolni. Később beszéd révén tud kapcsolatot teremteni és együtt játszani társaival.

11. A játéköröm sokféle forrása közül az egyik legsokoldalúbb a már megjelent, de még nem begyakorolt funkciók: • készségek feszültségének • viselkedési formák levezetése Ezzel együtt járó másfajta öröm az „én csinálom”, „én idézem elő” érzés, amit Piaget figyelt meg 6-8hónapos gyermekeknél. (játék rángatása hangadás; villany le-fel kapcsolgatása; firka)

12. Megint másfajta örömforrás a játékban a ritmusosság. (mozgások, szavak ritmikus ismétlés,pl.: mondókák, hintázás stb.) A ritmusos megismétlés hátterében az ismétlés öröme, a bizonytalanság- biztonság problémája rejlik. Megismétlés esetén biztossá válik a tárgy, a helyzet, a világ amiben él.

13. Utánzás, cselekvéstudat Másfél év után szinte minden játékban szerepe van az utánzásnak. Háttérben a „másnak lenni” élménye áll. (Pl: postás, anya stb) Fontos az elsajátított: norma szabály mozgássorozat világkép

14. Az utánzást mindig a képzelet mozgatja. Ez azonban nem lehet teljes. Ha a gyermek a játékban utánoz, ott kettős tudat van realitás elemeit és a fantázia elemeit is tartalmazza.

15. A játék mint feszültségoldó Feszültséglevetető is lehet a játék. (pl: bábterápia, játékterápia) Feszültségoldó, ha: - lejátssza - továbbjátssza - megoldási módot talál. - vágyteljesítő

16. Szerepjáték A játék különböző életkorokban változatlan, de funkciójuk életkoronként változó! Kisóvodásoknál: a felnőttek utánzása, a manipuláció teszi vonzóvá, a felnőtt cselekvésének utánzása. Nem a történet a fontos, hanem a cselekvés amit kiválasztott. 4-5 év a tárgy a fontos, a tárgy teszi érdekessé a játékot