Mérlegképes könyvelő

1. Mérlegképes könyvelő Ellenőrzés tantárgy

2. Ellenőrzés Fogalma: Valamilyen cél vagy feladat lehető leghatékonyabb megvalósítása céljából végzett olyan tevékenység, mely a követelményekhez viszonyított intézkedésekre alkalmas megállapítások, állásfoglalások és javaslatok kialakításával szolgálja a vezetést, az irányítást.

3. Ellenőrzés Követelmény: Elsődlegesen a jogszabályok, törvények, jogszabályi előírások, de a jogszabályokon alapuló azok előírásaival harmonizáló belső szabályzatok, utasítások, határozatok, tervek, programok, normatív előírások.

4. Ellenőrzés Az ellenőrzés ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, melynek elemei: • A tényhelyzet megismerése • Valamilyen követelményhez történő viszonyítás • Az eltérések alapvető okainak feltárása.

5. Ellenőrzés Célja: Jelezni a hibát, tévedéseket és ezek kijavítása a megismétlődésük elkerülése érdekében. A célt mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg.

6. Érdekek csoportosítása: • Tulajdonosi érdek: a tevékenység egészére kiterjed, célja az eredményesség és hatékonyság vizsgálata. • Hatósági érdek (közérdek): a vállalkozások, állampolgárok olyan tevékenységére terjed ki, melyet törvények, jogszabályok kötelező erejű állami előírások szabályoznak.

7. Az ellenőrzés tartalma: • Rendszer: kölcsönösen egymásra ható dolgok, elemek együttese • Ellenőrzési rendszer: pénzügyi – gazdasági ellenőrzés

8. Magyarországi ellenőrzési rendszer • Államhatalmi és népképviseleti szervek: (Országgyűlés, Parlament) • Államigazgatási szervek: (Kormány, miniszterelnök, miniszterek) • Tulajdonosi ellenőrzés: gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami, önkormányzati • Pénzintézeti ellenőrzés: jegybank, hitelintézetek • Belső ellenőrzés: vezetői, munkafolyamatba épített, függetlenített • Független könyvvizsgálói ellenőrzés

9. Államhatalmi és népképviseleti szervek: • Országgyűlés, parlament • Állami Számvevőszék • Ombudsmanok • Köztársasági elnök • Alkotmánybíróság • Legfelsőbb Bíróság • Legfőbb Ügyész • Helyi önkormányzatok (polgármester, képviselő testület)

10. Államigazgatási szervek: • Kormány • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) • Gazdasági Verseny Hivatal (GVH) • Költségvetési Ellenőrzés • Magyar Állam Kincstár (MÁK) • Helyi önkormányzatok (jegyző) • Adóhatóságok (APEH, VPOP, illeték hiv.) • Felügyeleti ellenőrzés (PSZÁF, stb.)

11. Tulajdonosi ellenőrzés: • Közgyűlés, taggyűlés • Felügyelő bizottság • Választott könyvvizsgáló • ÁPV Rt.

12. Pénzintézeti ellenőrzés: • MNB (bankjegy kibocsátás, elosztás) • Hitelintézetek (kereskedelmi bankok) • Világbank

13. Az ellenőrzés alapelvei: • Teljesség: az ellenőrzési rendszer lefedi a nemzetgazdaság egészét, képes ellátni valamennyi érdek képviseletét. • Rendszeresség-tervszerűség: az ellenőrzéseket meghatározott rendben és időszakonként visszatérően végzik. • Folytonosság-hézagmentesség: az ellenőrzésre kerülő időszakok folyamatosan, kihagyás nélkül követik egymást.

14. Az ellenőrzés alapelvei: 4. Törvényesség: az ellenőröknek és az ellenőrzötteknek is be kell tartaniuk a jogszabályi előírásokat (jogokat és kötelezettségeket). 5. Ésszerűség: az ellenőrzött szervezetek közötti munkamegosztást jelenti. 6. Megalapozottság: a megállapításoknak megdönthetetleneknek és objektíveknek, a következtetéseknek a realitásokhoz igazodóknak kell lennie.

15. Az ellenőrzés alapelvei: 7. Függetlenség: az ellenőrzést végzőknek befolyástól mentesnek kell lennie. 8. Hatékonyság: mennyire eredményes az ellenőrzés a hibák, szabálytalanságok, mulasztások feltárásában, okainak, felelőseinek megállapításában.

16. Az ellenőrzés tárgya szerinti csoportosítás: • Témaellenőrzés: azonos vagy azonos jellegű feladatot egy időben több szervezetnél vizsgálunk. (telepi és központi pénztár ellenőrzése) • Átfogó ellenőrzés: felöleli a vizsgált szervezet működésének teljes körét (beszámoló ellenőrzése) • Célellenőrzés: egy adott szervezetnél valamely konkrét egyedi téma, feladat kivizsgálására irányul. (vevői reklamáció) • Utóellenőrzés: előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján hozott intézkedések teljesítésének a vizsgálatát jelenti.

17. Időpont szerinti csoportosítás: • Előzetes ellenőrzés: valamely gazdasági esemény megtörténtét megelőzően, a döntés előkészítése érdekében történik. (beruházás előkészítésének ellenőrzése) • Egyidejű vagy menet közbeni ellenőrzés: ha a gazdasági esemény végrehajtásával azonos időben végzik (MEO, számla felülvizsgálata a kiállításkor) • Utólagos ellenőrzés: a gazdasági eseményt követően elrendelt ellenőrzés. (utalványozás)

18. Gyakoriság szerinti csoportosítás: • Állandó vagy folyamatos ellenőrzés: megszakítás nélküli folyamatos (bankjegy ellenőrzés fizetés közben). • Időszakos ellenőrzés: az adott témát rendszeres időközönként ellenőrizni kell (havonta leltározás). • Esetenkénti ellenőrzés: alkalomszerűen kerül rá sor (pénztárrovancs, szerződések ellenőrzése).

19. Szervezés szempontja szerint: • Horizontális ellenőrzés: témaellenőrzés, azonos szervezetek működését, azonos vagy közel azonos időpontban egyidejűleg vizsgálják (nyugtaadási kötelezettség). • Vertikális ellenőrzés: a gazdasági folyamatban egymást követő fázisokat együttesen vagy közel azonos időpontban vizsgálják (gazdasági folyamat ellenőrzése).

20. Az ellenőrzöttel való kapcsolat szerint: • Belső ellenőrzés: az ellenőrzést végzők az ellenőrzött szervezettel állnak munka vagy megbízásos viszonyban (könyvvizsgálat, okmányfegyelem ell.). • Külső ellenőrzés: az ellenőrzött szervezettől független szervezetek végzik (APEH, VPOP, ÁSZ).

21. Irányultság szerinti csoportosítás: • Szabályszerűségi ellenőrzés: a szabályok betartására irányuló ellenőrzés (belső szabályzatok megléte). • Teljesítmény ellenőrzés: alapvető célja, hogy a vizsgált szervezet feladatainak megvalósításához felhasznált forrás a gazdaságossági, a hatékonysági, az eredményességi követelmények érvényesítésének összefüggő rendszerében ellenőrizze, minősítse.

22. Az ellenőrzés sajátos formái (1): • Elővizsgálat: az előkészítő szakaszban a cél és feladat meghatározása céljából a helyszínen végzett információ és adat gyűjtés. • Önellenőrzés: a munkafolyamatba épített ellenőrzés formája, érdekessége, hogy a tevékenységet és az ellenőrzést is ugyanaz a személy végzi. • Próbavizsgálat: a program tesztelése a cél, az előkészítés időszakában hajtják végre, amelynek eredménye alapján megítélhető az ellenőrzés célja, és eredménye alapján elvégezhető a szükséges korrekció.

23. Az ellenőrzés sajátos formái (2): 4. Kiegészítő vizsgálat: ha az alap ellenőrzés megállapításai a vizsgálattal érintett szervezet észrevétele alapján felülvizsgálatra szorul és szükségessé válik a tényállás tisztázása. 5. Kapcsolódó vagy találkozó ellenőrzés: akkor, ha a tények megnyugtató tisztázása az ellenőrzött szervnél nem végezhető el, de kapcsolatrendszerére való tekintettel az más szervezetnél oldható meg.

24. Tulajdonosi ellenőrzés Akkor, ha a tulajdonos és a vállalkozást vezető személye nem azonos. Lényege: a tulajdonosi érdek érvényesítéséből fakad, az érdekli, hogy a kinevezett vezető alkalmas-e alapítási célok, a megfelelő tartós jövedelmezőség elérésére, a vagyon gyarapítására. A döntést megelőző és megalapozó, a végrehajtást számon kérő és segítő ellenőrzés.

25. Tartalma: • Az alapszabályban, alapító okiratban rögzített érdekeken alapuló ellenőrzések, amelyek egyrészt kötelezőek, másrészt ajánlottak. • A tulajdonhoz kapcsolható eseti érdekeket védő ellenőrzések, amelyek a szerződésekben foglalt általános tartalmi kikötéseken kívüli követelmények számon kérését, ellenőrzését teszi lehetővé.

26. Gazdasági társaságok legfőbb szervének ellenőrzési tevékenysége: A legfőbb szerv elnevezése a társasági formától függően változik. Fő funkciói: - döntéseket hozó - beszámoltat a tulajdonnal, a jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő alapvető kérdésekkel kapcsolatban.

27. Felügyelő Bizottság A tulajdonosi ellenőrzési rendszer fontos eleme. Feladatait a Gt. fogalmazza meg, és a gazdálkodó szervezet általános céljaival áll összhangban. Ellenőrzési feladatai: • Gt. ügyvezetésének tevékenységét ellenőrizni, • Megvizsgálni a gt legfőbb szerve elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, beszámolót.

28. A tulajdonosok abban érdekeltek, hogy a vezetést ellátó megbízottai tevékenységüket a lehető legeredményesebben végezzék, gondoskodjanak az eredményességről, hatékonyságról, a piaci pozíciók megőrzéséről. A törvény értelmében nem kötelező minden jogi személyiségű gazdasági társaságnál FB-ot létrehozni.

29. Kötelező létrehozni: • Rt-nél • Bármely vállalatnál, ha a főfoglalkozású dolgozók átlagos létszáma éves átlagban több 200 főnél. • Azoknál a társas korlátolt felelősségő társaságoknál, ahol a törzstőke meghaladja az 50 MFt-ot.

30. Tagjai Legalább három legfeljebb tizenöt főből állhat. A tagokat a gazdasági társaság legfőbb szerve választja és jóváhagyja a FB által megállapított ügyrendet is. A tagok maguk közül megválasztják az elnököt, aki az ülések összehívásáról és levezetéséről gondoskodik. Ha a gazdasági társaság főfoglalkozású dolgozóinak átlagos statisztikai létszáma meghaladja a 200 főt a FB tagjainak 1/3 őket képviseli.

31. Ellenőrzése A vizsgálat eredményét a FB elnöke ismerteti, amely nélkül a beszámolóról és az adózott nyereség felosztásáról határozat nem hozható a taggyűlésen, közgyűlésen. Ellenőrzéssel a FB bármely tagja megbízható. A vezető tisztségviselőktől, a társaság vezető állású dolgozóitól jelentést, felvilágosítást kérhet, megvizsgálhatja a társaság könyveit, iratait, szakértőt vehet igénybe. Tevékenységéről évente beszámol a társaság legfőbb szervének. A vizsgálata során megállapított hiányosságok, mulasztások, szabálytalanságok megszüntetésére javaslatot tehet, véleménye lehet, de utasítási joga nincs.

32. Könyvvizsgálat A piac szereplőinek érdekeit szolgálja. A tevékenység folytatásának kereteit, szabályait és tartalmát a könyvvizsgálói kamarai törvény határozza meg. Része az ellenőrzési rendszernek, annak ellenére, hogy nem jelenik meg mint önállósult szervezet. Az végezheti, aki tagja a Magyar Könyvvizsgáló Kamarának.

33. Könyvvizsgáló az a természetes személy, aki • Okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik. • Büntetlen előéletű • Munkaviszonyban nem áll és a munkaviszonyát a kamarai tagsági viszony keletkezésével megszünteti • Hároméves szakmai gyakorlatot igazol • Felelősségbiztosítással rendelkezik • A kamara alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri, • A kamarai tagdíj megfizetését vállalja és teljesíti.

34. Nem végezhet olyan tevékenységet, amely befolyásolja a független könyvvizsgálói vélemény kialakításában, és csak olyan megbízást fogadhat el, amely nem veszélyezteti a független véleményalkotást.

35. Célja, tartalma Annak vizsgálata, hogy a vállalkozás az éves beszámolót a SZT-ben és alapelvekben foglaltak szerint állította-e össze, és vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet, valamint a működés eredménye megbízható, valós képet ad-e. Jelentést kell készítenie. A piac szereplői számára plusz garancia, mert a vállalkozás által elkészített beszámolót vizsgálja felül, akinek érdeke, kötelessége a valóság feltárása, igazolása, piac szereplőinek reális tájékoztatása.

36. Kötelező megválasztani: • rt-knél • Kftnél, amelynek jegyzett tőkéje az 50MFt-ot meghaladja. • Egyszemélyes kft-nél • Ha azt külön törvény előírja Megválasztása: határozott időtartamra, max. 5 évre a társaság legfőbb szerve választja meg. A választott könyvvizsgáló újraválasztható.

37. Nem lehet könyvvizsgáló • Nem lehet könyvvizsgáló gazdaság társaság alapítója, vagy tagja, • Gazdasági társaság tisztségviselője és a FB-i tag, • A gazdasági társaság tisztségviselője és FB-i tagja • Ezek közeli hozzátartozója • A gt. munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

38. Legfontosabb feladata: • A beszámoló véleményezése • Az üzleti jelentés vizsgálata abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e. • Köteles részt venni a legfőbb szerv ülésein. • A gazdasági társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. • Ha tudomást szerez arról, hogy a vagyon jelentős csökkenése várható, köteles a Fb-ot, annak hiányában a gt-ot tájékoztatni, és a legfőbb szerv összehívását kérni.

39. Speciális feladata: • Minden olyan tőkeemelés hitelesítése, amikor nem pénzbeli betéttel, hanem apporttal történik. • Ezeket a feladatokat nem végezheti el a választott könyvvizsgáló, hanem egyedi megbízások alapján más könyvvizsgálónak kell végrehajtania.

40. A SZT-nek az a célja, hogy közzétételre, nyilvánosságra csak olyan beszámolók kerüljenek, amelyeket a vállalkozástól független, objektív szempontok alapján eljáró személy véleményezett. Minden vállalkozás saját elhatározása alapján is megbízhat könyvvizsgálót beszámolójának hitelesítéséhez.

41. Nyilatkozatok: • Elfogadó nyilatkozat: a könyvvizsgáló teszi, hogy elfogadja a megbízatást. • Teljességi nyilatkozat: a megbízást adó állítja ki, melyben büntetőjogi felelősség mellett kijelenti, hogy a könyvvizsgálathoz minden dokumentumot rendelkezésre bocsátottak, azok valós adatokat tartalmaznak, adatokat nem manipuláltak és ezt aláírásukkal igazolják.

42. Vezetői ellenőrzés: Az egyes vezetők közvetlen irányítása alá rendelt munkatársak tevékenységének az ellenőrzését jelenti. Ezt a vezetőknek személyesen kell gyakorolniuk, és ellenőrzésük mindig az ellenőrzött személyre irányul. Minden egyes vezető köteles az irányítása alá tartozó munkaterületet állandóan ellenőrizni.

43. Módszerek (1): Információn alapuló elemzés, értékelés: A belső és külső információk elemzése, értékelése alapján a vezetők információkat kapnak a célok, a feladatok teljesítéséről. Akkor alkalmas eszköz az ellenőrzésre, ha a tények mellett a követelményeket, a viszonyítási alapokat is pontosan kidolgozzák. Beszámoltatáson alapuló ellenőrzés: Lényege, hogy a különböző szintű vezetők az alacsonyabb szintű vezetőktől és beosztottaktól szerzett tájékoztatások után intézkednek. Lehet rendszeres vagy alkalomszerű. Történhet értekezlet, tanácskozás keretében, személyes beszámoltatással, szóban vagy írásbeli jelentéssel. Akkor hatékony, ha következetes.

44. Módszerek (2): Aláírási jogon alapuló ellenőrzés: Az ezzel végzett ellenőrzés során a vezető az általa aláírt irat felett aláírás előtt ellenőrzést végez. Magába foglalja a kimenő iratok jóváhagyó aláírását, a bejövő iratok szétosztási jogosultságát. Közvetlen helyszíni ellenőrzés: ismeret szerzés az üzemek problémáiról, a munkák helyzetéről, a kiadott intézkedések végrehajtásáról, a kapcsolatos problémákról, a dolgozók személyes gondjairól. Ne esetlegesen, hanem tervszerűen használják ezt a módszert.

45. Közvetlen helyszíni ellenőrzés formái: • Munkaköri ellenőrzés: előre nem jelzett időpontban, váratlanul bekapcsolódik a beosztottjai munkájának a folyamatában. • Eredményellenőrzés: egy meghatározott időpontra vonatkozóan megvonja a beosztottja tevékenységének mérlegét és megállapítja a helyszínen, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célt.

46. Módszerek (3): • Kérdéssorozatos ellenőrzés: a tevékenységgel kapcsolatban elkövethető hibák, a hibák elkerülésével összefüggő követelmények, sokoldalúan rendszerezett kérdéssorozatát állítják össze és ezekre keresnek választ. • Információs teszt (kérdőíves módszer): átgondolt kérdéssorozat. Magatartás vizsgálatoknál alkalmazzák.

47. Módszerek (4): • Hálótervezési eljárások: valamely cél elérését szolgáló tevékenységsorozat időbeli lefolyásainak tervezését, szervezését szolgálja. • Értékelemzés: a meglévő állapot javítására, ráfordítások csökkentésére vagy új termék kialakítására irányul. A funkciók és a funkcióköltségek optimális arányát keresi.

48. Folyamatba épített ellenőrzés A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés sokféle lehet, a tömegszerű ismétlődő folyamatok szabályozott ellenőrzési rendszere. Sajátossága, hogy csak akkor jelez, h a követelményektől eltérést jelez. Átfogja a gazdálkodó szervezet egészét. Eredményessége befolyásolja a szervezettséget, a minőséget, a tevékenységet, a hatékonyságot. Alapfeltétele a tevékenység zárt folyamatrendszerének biztosítása.

49. A munkafolyamatba épített ellenőrzés lehet: • Személyhez kötött önellenőrzés • A munkaműveletek közötti ellenőrzés • Önállósult szakellenőrzés

50. Önellenőrzés: A személyhez kötött önellenőrzés keretében magunkat ellenőrizzük. Egybevetjük az általunk elvégzett feladatot a követelményekkel. Fokozott öntevékenységet, önállóságot, szaktudást, pontosságot igényel és növeli a felelősségérzetet. Elsősorban a kis gazdálkodó szervezeteknél jellemző szűkös létszám miatt. Az összeférhetetlenség eseteiben az ellenőrzés személy szerinti különválasztása alapvető követelmény.