230 likes | 325 Views
Szocializ áció. Meghatározások. az a folyamat, melynek során a biológiai egyedből társadalmi lény alakul ki (érett individuum) az a folyamat, melynek során az egyén internalizálja k özvetlen környezet e kultúráját
E N D
Szocializáció Általános szociológia Bernáth Krisztina
Meghatározások • az a folyamat, melynek során a biológiai egyedből társadalmi lény alakul ki (érett individuum) • az a folyamat, melynek során az egyén internalizálja közvetlen környezete kultúráját • az a folyamat, melynek során a tehetetlen csecsemő fokozatosan öntudattal bíró és értelmes személyiséggé válik, aki feltalálja magát abban a kultúrában, amelybe beleszületett. • Egymáshoz kapcsolja anemzedékeket (Turnbull, 1984) Szocializáció
Értelmezések • a folyamat lezárul az individualizáció folyamatával: (összes szerepkör önálló életmódhoz+morális egyén: jó-rossz klbs.+tanulás megtanulása, stabil énkép) • állandó folyamat: a kultúra internalizációja Szocializáció
A szocializáció folyamata. Két értelmezés • Felnőtté válásaz ösztönök kielégítésének társadalmilag meghatározott módjának az elsajátítása, az individualizáció befejeződése • Folyamatos társadalmi tanulás és alkalmazkodása változó társadalmi környezethez illetve az életkor függvényében változó társadalmi elvárásokhoz történő igazodás. Szocializáció
A biológiai függőség Szocializáció
A társadalmi ritmusok – életkori szerepe • Életút az életkori szerepek egymásutánisága • A társadalmi életkor – elvárások és szerepek rendszere. Relatív, koronként, és társadalmi rétegenként társadalmanként változó. • A kamasz- fiatalkor mint a társadalomfejlődés során kialakult „új” korszak. Csak a modern társadalmakban lett az életút elkülönülő, hosszabbodó szakasza. Szocializáció
RENDSZERINTEGRÁCIÓ A modern társadalom intézményeibe történő illeszkedési készségek kialakulása Pl. munkamegosztásban elfoglalt hely Tartalmi ismeretek és viszonyulások a modern társadalom intézményeit illetően pl. politikai és jogi kultúra SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ Személyes hálózatok kialakítása Az individuum kitermelésének és az individualitás, a személyiség érvényesítésének közegei A mikroközösségek, mint érzelmi, gazdasági, esetenként szociális védettséget biztosító hálózatok. Az integráció folyamta David Lockwood Szocializáció
Primér szocializáció • család, közvetlen környezet, alapvető emberi jellemzők elsajátítása, önfegyelem, szükségletek ti módon való kielégítése, koordináció, autoritás értelme, normativitás, amoralitás vége, • alaptudás: szókészlet, tárgyak kezelése, mennyiségek, hangok kifejezése, nemi identitás Szocializáció
Szekundér szocializáció • iskola, kortárscsoport, személytelenebb kapcsolatok, személyiség kialakulása, közösségi alkalmazkodás megtanulása, szerep, státus, pozíció, hierarchia, verseny, közösségi integráció Szocializáció
Analitikus fogalmak Szocializáció
Primér szocializáció • ÖNKORLÁTOZÁS - a szükségleteknek a társadalom által elfogadott/meghatározott formákban történő, mások viselkedéséhez kötött kielégítése. • SZEREPEK - alapvetőnek tartott szerepek elsajátítása. • ÉRTÉKEK - alapvetőnek tartott morális normák elsajátítása. Szocializáció
Szerepek - Mead • Utánzás - a közvetlen környezetben látottaknak mechanikus, fragmentált lemásolása. • Szerepjáték - absztrakt szerepek modellálása. • Szerepalakítás/szabályozó játék – aktív, adaptatív, személytelen viszonyok kontextusában. Szocializáció
Szerepek- G.H.Mead • A kommunikáció, illetve a mások viselkedéséhez viszonyított koordináció (a mások feléje irányuló viselkedésének szabályszerűségei) meghatározó mozzanat az Én-kép kialakulásában • A személytelen „általános mások” képzete – az általános értékeket és kulturális szabályok megértése. Szocializáció
Internalizáció: T.PARSONS • átvesszük és bensővé tesszük környezetünk • Tudását • Mintáit • Szabályait • Szempontjait Szocializáció
A család szocializációs funkciói • Partikulárisan létfenntartási, általánosabban gazdasági. • Közvetít az egyén és a szűkebb társadalmi környezet között (nyitott/zárt) • Érzelmi biztonság • Alapvető szerepek elsajátítása. • Személyiségi orientáció • Szakmai orientáció. • Státusközvetítés Szocializáció
A szekundér szocializáció • PARSONS „Az egyén felszabadul azon primér kapcsolatok függőségeitől [implicit korlátoktól] amelyek a családon belül alakulnak ki • A személyiség markáns körvonalazódásának és stabilizációjának a periódusa, az egyén autonómiájának kialakulása Szocializáció
Az iskola funkciói • Funkcionális differenciálódás a család és a munkahely között, a család egyre kevésbé működik mint a gazdasági szféra és az egyén közötti közvetítő közeg. • Az iskola mint a szakképzettség megszerzésének a színhelye és társadalmi mobilitásnak fő csatornája (státus és jogosítvány szerzés). • A tudomány és a műveltség változó tartalmainak rendszeres, aktualizált és a különböző intézményes szférák igényeihez adaptált közvetítője. Szocializáció
Az iskola funkciói • Kompetitív magatartás. • Státus-egyenlőtlenség. • Formális hierarchia. • Koordináció, társadalmi ritmus, időbeosztás. Kritikáját ld. Ivan Illich Rejtett tanterv. Szocializáció
Az oktatási folyamat funkciói • A társadalmilag hasznosnak tartott tudás átadása, a változó tartalmú általános műveltség megalapozása. • A rendszerintegráció megvalósítása, a modern társadalom alapvetőnek tartott normáinak a közvetítése, azok internalizációja. Szocializáció
A kortárscsoport szerepe • Plurális, csökkentett mértékű társadalmi ellenőrzésnek alávetett, többnyire szimmetrikus kapcsolatok. • A ritualizáció csökkenése, az önkéntesség megnövekedett súlya. • Dinamikus és változó tartalmú szerepkörök és hierarchiák. • Alternatív a családtól eltérő értékrendek és viszonyulásmódok összeegyeztetése. Család kortárscsoport konfliktusos viszonya. • A nemek közötti kontaktusok tartalmának az átalakulása. Szocializáció
Folyamatos társadalmi tanulás • Reszocializáció • Agymosás • Felnőttoktatás • Különböző szerepekre, életkori helyzetekre való szocializáció (anticipatív~) Szocializáció
Felhasznált szakirodalom • Somlai Péter. 1997. Szocializáció Budapest: Corvina, pp. 24-30, 66-70, 96-103, 115-123, 154-160. • A.R. – 302-303, 306-308, 311-312, 358-359, 361, 377-378, 380-386. • A.G. –101-109, 418-421, *408-413 • Erikson, E.H. (1968) ‘Az életciklus: az identitás epigenézise’ in Erős F. szerk. (1998) Megismerés, előítélet, identitás Budapest: Új Mandátum kiadó, pp. 311-324. • Tomasello, M. (2002) Gondolkodás és kultúra Budapest: Osiris Kiadó, pp. 87-102 Szocializáció
További szakirodalom • *Szabóné Kármán Judit: Családi és iskolai szocializáció eltérő vonásai a roma gyermek életében http://www.mave.hu/ • *Kiss T. (2000) ’Ifjúsági életszakasz és jövőstratégia az észak erdélyi nagyvárosok középiskolásai körében’ In Veres V (szerk.) Nemzeti vagy nemzedéki integráció? Erdélyi középiskolások átalakulásban Kolozsvár: Limes, Budapest: Új Mandátum, pp. 109-142. • *Kohli, M. (1990) ’Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában’ In Gellériné Lázár M. (szerk.) Időben élni. Történeti szociológiai tanulmányok Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 175-212. • *Mead, G.H (1973) ‘Szerep-játék, szabályozó-játék és az általános másik’ in A pszichikum, az én és a társadalom Budapest: Gondolat, pp. 195-209. Szocializáció