16. tétel

1. 16. tétel Gombásodás elleni lokális és szisztémás szerek (ATC:J02 ) Mikroorganizmusok rokonsága Állat világ Növény világ Féreg Gomba Baktérium Vírus prion

2. Gombák általános tulajdonságai Klorofil nélküli növényi sejtek Egy vagy többsejtű gombák Nagyságuk: 5 – 1oo mu Gomba sejt jellemzői: sejtmag sejtfal: kitin, cellulóz, sejtmembrán: ergoszterin spóra: szaporodás szerve –aszexuális és szexuális formák

3. Kórokozó gombák Föltétlen patogének Fakultatív patogének felületi, szisztémás fertőzések

4. Gombák morfológiai típusai Sarjadzó gombák (élesztők)

5. Gombák morfológiai típusai Fonalas gombák

6. Gombák morfológiai típusai Dimorf gombák

7. Mikrobiológiai felosztás Élesztőgombák Candida albicans Dermatophytonok bőrön, valamint a kéz és a láb környékén, körmén élősködnek Penészgombák Aspergillus niger Aspergillus fumigatus

8. Gombás fertőzés kialakulása Belépési kapuk légutak, bőr urogenitalis nyálkahártyák gyomor- és bélrendszer Szervezet ellenálló képessége endothel es epithel szövetek épsége normál mikroba flóra fagocitózis, komplement rendszer IgA, citokinek, interferon

9. Mycosisra hajlamosító tényezők Humán rizikó faktorok Fiziológiai tenyezők koraszülött, idős Hajlamositó betegségek tumor, diabetes, TBC, immunhiányos állapot, granulocytopenia, leukemia, lymphoma, transplantáció Trauma égés, seb Iatrogén mycosisok antibiotikumok, steroidok, kanül, dializis, műanyag transplantátumok

10. Mycosisra hajlamosító tényezők Gomba szaporodását elősegitő faktorok Vitaminok B vitamin, K vitamin Antibiotikum tetracyclin Hormonok Anorganikus sók Szénhidrátban gazdag táplálkozás

11. Gombák által okozott megbetegedésektípusai Gomba allergia rhinitis, conjunctivitis,akut gége ödema, astma bronchiale, generalizalt pneumonia Mycotoxicosis aflatoxin mérgezés Mycosis akut-, subakut-, krónikus betegség lokalizált vagy generalizált betegség

12. Gombásodás osztályozása felületi vagy szuperficiális mikózis a bőr és a haj legkülső rétegeire korlátozódik kután mikózis mélyebb szöveti rétegekben is megjelenik (dermatophytonok) szubkután mikózis krónikus fertőzések szúrás útján kerülhetnek át a bőrön elsődleges kórokozó által okozott szisztémás mikózis tüdőből indul és átterjedhet más szervrendszerekre is (dimorf gombák) opportunista kórokozó által okozott szisztémásmikózis legyengült immunrendszerű betegeket fertőznek meg egyébként nem kórokozó gombafajok (Candida, Aspergillus)

13. Mycosis kezelésére alkalmazott gyógyszercsoportok felületi szisztémás Antiszeptikumok Makrolidok Imidazolok Egyéb származékok Makrolidok Azolok Egyéb származékok

14. Antiszeptikumok Jód Komplexet képez a gombák aminosavjában lévő aminocsoportokkal Solutio iodi alcoholica

15. Antiszeptikumok Szerves klórvegyületek A szerves vegyületből felszabaduló klór erélyes oxidáló hatású Septofort Instillagél Alkcema Alksebor Mycosid

16. Makrolidok Kötődnek a gombamembránhoz, gátolja a permeábilitást és a transzportot Nystatin Pimafucin Pimafucort

17. Imidazolok Gátolják a gombák ergoszterol szintézisét Canesten Candibene Klion D Mycosolon Pevaryl Gyno-Pevaryl Mikogal Micetal Canifug Zalaig

18. Egyéb származékok Chinofungin Digifundin Batrafen Lamisil Loceryl Nizoral

19. Szisztémás fertőzésben alkalmazott szerek Makrolidok Amphotericin B Fungizone Lamisil Gricin Griseofulvin Ambisome Abelcet Amphocil

20. Szisztémás fertőzésben alkalmazott szerek Azolok Nizoral Diflucan Orungal Difnlazon Fluconazol Nofung Flucoric Flucohexal Dermyc Fluconer Omicral Itraconazol Itragen Vfend Noxafil

21. Szisztémás fertőzésben alkalmazott szerek Egyéb származékok Ancotil