Síkalapozás I.

1. Síkalapozás I.

2. Alapfogalmak, alkalmazási kör

3. A síkalap fogalma • teherátadás az alapsíkon felszínközeli talajrétegre • függőleges mérete a szerkezeti követelmény szerint • építése az alapsíktól felfelé

4. Alkalmazási alapelvek • Általában ezt kell választani, ha a követelmények teljesíthetők. • Kizáró ok • a túl mélyen levő teherbíró réteg, • az aláüregelődési veszély, • a magas, drágán csökkenthető talajvíz. • Konkrét esetben speciális szempontok mást gazdaságosabbá tehetnek.

5. Alaptípusok

6. Beton sávalapok

7. Pillér-alapok

11. Tervezési követelmények és a tervezés rendje

12. A síkalapok statikai követelményei • az alap alatti talajtörés elkerülése (GEO) • a szerkezeti megfelelőség (STR) • a helyzeti állékonyság biztosítása (EQU) • felúszás elleni biztonság teljesítése (UPL) • a süllyedések korlátozása (STR vagy használhatósági határállapot)

13. A talajtörés elkerülése (GEO) • törési mechanizmus az alap alatt (a szokásos körülmények közt a leggyakoribb) • helyi nyírási törés (ritkán, széles alapok szélei alatt) • általános stabilitásvesztés mély csúszólapon (ritkán, bevágás mentén lévő alapoknál)

14. A szerkezeti megfelelőség (STR) az alap, mint tartószerkezet feleljen meg • hajlításra • nyírásra • átszúródásra

15. A helyzeti állékonyság biztosítása(EQU) • elcsúszás elkerülése nagy vízszintes erőknél veszélyes • felborulás elkerülése nagy vízszintes teher és magas súlypont esetén veszélyes

16. Felúszás elkerülése(UPL) talajvíz alá kerülő könnyű szerkezetek esetében kritikus esetleg csak építés közbeni állapotban

17. A süllyedések korlátozása • a felszerkezeti kár elkerülésére (STR) • hajlékony szerkezet állékonyságvesztése • merev szerkezet törése (repedése) • a használhatóság megóvására • burkolatok, nyílászárók károsodása, • padlók dőlése, görbülése • csatlakozási problémák • zavaró dőlések, behajlások • repedések

18. Az alap megválasztható jellemzői • Típus pillér, sáv, szalag, gerendarács, lemez, doboz • Anyagfajta- és minőség beton, vasbeton, tégla, ill. szilárdság és alakváltozási • Geometriai adatok alapsík mélysége, alapszélesség, alapmagasság, ill. vashányad és vasátmérő

19. A tervezés szokásos rendje 1. az alapsík felvétele a teherbíró réteg, a talajvízszint, a fagy- és térfogatváltozási határ, a várható alapmagasság, a szomszédos alapsík, valamint az aláüregelődés, a kioldódás és a földkiemelés figyelembevételével 2. az alaptípus kiválasztása a felszerkezet elrendezése, terhei, érzékenysége és a várható süllyedések mérlegelése alapján 3. az alapszélesség meghatározása a talajtörés elleni biztonság és a süllyedési kritériumok teljesülésének ellenőrző számításával 4. az alapszerkezet (anyag, magasság, vasalás) méretezése a talpfeszültség meghatározásával és tartószerkezeti méretezéssel ellenőrzött szerkezeti megfelelőség teljesítéséhez 5. az állékonyság és felúszás ellenőrzése merev testnek tekinthető alap, ill. építmény egyensúlyának vizsgálatával

20. A talajtörés vizsgálata

21. A talajtörés (GEO) vizsgálata az EC 7-1 szerint Ed az igénybevétel tervezési értéke (függőleges erő) Fd a hatás tervezési értéke gG =1,35az állandó hatások parciális tényezője Gk az állandó hatások karakterisztikus értéke gG =1,50az állandó hatások parciális tényezője Qk az esetleges hatások karakterisztikus értéke Rd a talajtörési ellenállás tervezési értéke (függőleges erő) Rk a talajtörési ellenállás karakterisztikus értéke gR =1,40a talajtörési ellenállás állandó hatások parciális tényezője B’ és L’ a alapfelület dolgozó szélesség és hosszúsága st a síkalap törőfeszültségének függőleges komponense

22. síkalap határfeszültségeaz MSZ 15004 alapeljárása szerint Vm mértékadó terhelő erőna=1,10az állandó terhek biztonsági tényezője G az állandó terhek alapértékene≈1,40az esetleges terhek biztonsági tényezője Q az esetleges terhek alapértékeRH határerőRt törőerő a = 0,4 - 0,7 csökkentő tényezőa1 = 0,7 - 0,9 a nyírószilárdság megbízhatóságától függően a2 = 0,7 - 1,0 a várható talajállapot-változás megítélése szerinta3 = 0,5 - 0,9 a törés okozta károk mértéke alapján

23. Síkalap talajtörési ellenállása, teherbírása a szemiempírikus eredetű törőfeszültségből EC-7 MSZ 15004

24. EC 7-1közelítő számítás az 1. geotechnikai kategóriában valószínűsített talpellenállás • összehasonlítható tapasztalat alapján • terepi vizsgálat eredményéből korrelációval számítva • talajtípus és -állapot alapján felvéve

25. síkalap határfeszültségeaz MSZ 15004 közelítő eljárása szerint • határfeszültségi alapértéksa táblázatokból a talajfajta és -állapot alapján• módosító tényezőkC1 mélységi tényezőszemcsés talajra C1=0,5.(t+B) kötött talajra C1=0,25.(t+B+2)C2 alaki tényezősávalapra C2=1,0 négyzetes pilléralapra C2=1,25 téglalap alakú alapra C2=1+0,25.B/L

26. Síkalapok állékonyságának vizsgálata

27. Hm az alapsíkon ható, biztonsággal növelt vízszintes csúsztató erő S az alapsíkon figyelembe vehető, biztonsággal csökkentett súrlódási ellenállás A az alapsíkon figyelembe vehető, biztonsággal csökkentett adhéziós ellenállás EP az alaptest oldalán biztosan működő, reálisan mobilizálódó, biztonsággal csökkentett passzív földnyomás Elcsúszás az alapsíkon H EP A S

28. EC 7-2 szerint síkalap állékonyságvizsgálata = elcsúszásvizsgálat HdRd + Rp;d Drénezett állapot Rd = V’d ·tand Drénezetlen állapot Rd = Ac·cu;d Rd 0,4 ·Vd

29. Külpontosság korlátozása