1 / 71

Retorika

A hatékony nyilvános beszéd tudománya. Retorika. Szállóigék. Fiatalságomban nyelvem nekem is lassú volt, cselekvésre gyors a karom. Ám az élet iskolája arra tanított, hogy a szó az, s nem a tett, mely a világot mindenütt kormányozza. Szállóigék. A jól beszélő jó ember. Szállóigék.

aileen
Download Presentation

Retorika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A hatékony nyilvános beszéd tudománya Retorika

  2. Szállóigék Fiatalságomban nyelvem nekem is lassú volt, cselekvésre gyors a karom. Ám az élet iskolája arra tanított, hogy a szó az, s nem a tett, mely a világot mindenütt kormányozza.

  3. Szállóigék A jól beszélő jó ember.

  4. Szállóigék Aki több szóval mondja el, amit egy szóval is el lehet mondani, az egyéb aljasságokra is képes.

  5. Szállóigék Az atomok olyanok, mint az emberek. Ha szabadok, akkor az nagyszerű. Ha orientálódnak, akkor szükségképpen deformálódnak.

  6. Szállóigék Csak egy kiút van, mind egyszerűbben szólani, mert az egyszerűség ellenáll a felfordulásnak.

  7. háromperces beszéd leadása írásban és hangkazettán, gyakorlati jegy A számonkérés módja

  8. A hallgató ismerje, és a gyakorlatban ki is tudja aknázni a hatékony beszéd (és íráskészítés) eszközeit, folyamatát és módszereit, etikai, lélektani, társadalmi vonatkozásait. Cél:

  9. felkészülten meggyőző beszédet írni és elmondani különféle körülmények között, és a maga javára tudja fordítani az előre nem látható, zavaró tényezőket is. Cél:

  10. BESZÉDTERVEZÉS STRATÉGIA ÉLŐ ELŐADÁS Tematika

  11. körülmények viszonyok (retorikai szituáció) anyaggyűjtés BESZÉDTERVEZÉS

  12. elrendezés, szerkesztés, vázlat elbeszélés, példa, illusztráció, kitérés, leírás, jellemzés összehasonlítás, szembeállítás, analógia felosztás és osztályozás, meghatározás ok-okozati elemzés, folyamatelemzés logika és érvelés (bizonyítás és cáfolás) stílus(alakzatok és szóképek) hallgatás és odafigyelés, hatásos vs. sikertelen beszéd beszédműfajok STRATÉGIA

  13. emlékezet, beszédtechnika, nyelven kívüli elemek (kézmozdulat, arcjáték, öltözet stb.) ÉLŐ ELŐADÁS

  14. Retorikai szöveggyűjtemény. Szerk. Földi Éva. ZSKF, Budapest, 2003. Aczél Petra – Bencze Lóránt: Hatékonyság a nyelvi kommunikációban.Corvinus:Budapest, 2001 (Mikor, miért, kinek, hogyan II/I-II. A Hét Szabad Művészet Könyvtára) Kötelező irodalom

  15. Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra: Retorika. Osiris: Budapest, 2004 Aczél Petra: Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv. Krónika Nova: Budapest, 2001 Montágh Imre: Figyelem vagy fegyelem (Az előadói magatartás) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986. Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai I–II. Szemimpex, Budapest, [é. n.] Ajánlott irodalom

  16. BESZÉDTERVEZÉS A körülmények (szituáció) összetevői: beszélő, hallgató, téma, cél, idő, hely nyelv és stílus stb. (ki, kinek, miről, mikor, hol, hogyan stb.).

  17. Körülmények A beszélő: kora, neme, iskolázottsága, foglalkozása, társadalmi helyzete, kultúrája, világnézete, vallása, jelleme, szakmai biztonsága, motivációi, image, kedvező benyomás,

  18. Körülmények A hallgatóság: kora, neme, iskolázottsága, foglalkozása, jövedelme, etnikai, nemzeti, nemzetiségi hovatartozása, érdeklődési köre, lelki beállítottsága, motivációi, image stb.

  19. Körülmények Cél: önkifejezés, kihívásra válasz, dicséret, kritika, bátorítás, meghökkentés stb.

  20. Körülmények Viszonyok: beszélő - hallgató, beszélő - téma, téma - cél, stb. Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás. Együttműködési képesség. Empátia. Hallgatás és odafigyelés. Tűrőképesség. A meggyőzés fokozatai (csak új ismeretek → csak véleményváltoztatás→ magatartás megváltoztatása). A visszajelzés a hallgatóságtól.

  21. Anyaggyűjtés (inventio) Felkészülés, gondolatok, ötletek (brain-storming), adatok, források (könyvek, folyóiratok, újságok, enciklopédia, életrajzok, idézetek, bibliográfiák, média stb.), választás, téma­szűkítés (szempontjai: idő, hely, személy, fajta stb.).

  22. Anyaggyűjtés Az „invenciózus” gondolkodás, a gondolat kibontása stb. A körülmények szerepe az anyaggyűjtésben, témaválasztásban (ki, kinek, miről ... ). A felkészülés a váratlanra.

  23. Anyaggyűjtés Kérdésföltevés (jelen, múlt, jövő időben): Van-e, amiről beszélni akarok? (volt-e, megtörtént-e, lesz-e, megtörténik-e) Ha van, mi az, mi történt? (mi volt, mi lesz, mi legyen)

  24. Anyaggyűjtés Ki cselekszik? (ki tette, ki fogja végrehajtani), kivel, hol, mikor, miért, hogyan, miből van (volt, lesz), milyen, része-e valami másnak, kihasználja, kinek a tulajdona stb.

  25. Anyaggyűjtés Közvetett megközelítés (insinuatio).

  26. STRATÉGIA Elrendezés, szerkesztés (dispositio): bevezetés (éreklődés felkeltése, paradoxon – oxymoron a bevezetésben, eligazítás, előkészítés, elbeszélés stb.), befejezés, sorrend, hosszúság, logikus felépítés.

  27. Elrendezés, szerkesztés A megjelenés, a megszólítás és az első mondat.

  28. Elrendezés, szerkesztés Írott szöveg és élőbeszéd. Bekezdés és tagolás.

  29. Elrendezés, szerkesztés A beszéd időtartama.

  30. Elrendezés, szerkesztés Stratégia és taktika. Értelmi, érzelmi, etikai ráhatás, vicc. Az egész emberre való hatás, a teljesség igénye és felidézése. Igazságkeresés és becsületesség. Hitelesség. Személyesség.

  31. Elrendezés, szerkesztés Tájékoztatás, ismeretátadás és/vagy meggyőzés.

  32. Elrendezés, szerkesztés A retorika mint művészet és mint mesterség. Hangsúlyok. „Érlelés” és „kikristályosítás

  33. Elrendezés, szerkesztés Kritika és megkülönböztetés. Küzdelem a sajátért, de tolerancia a másokéval. Általánosság és demagógia. Kiemelés, hangsúlyozás – manipuláció, hamisítás. Alkalmazkodás vs. konformizmus.

  34. Elrendezés, szerkesztés Vázlat, piszkozat, javítás: szavak, mondatok, bekezdések átvizsgálása, szempontok: egység, összefüggés, logika, világosság

  35. Elbeszélés (narratio) történet, cselekvés-történés újraalkotása szavakkal, valós vs. kitalált történet, saját tapasztalat vs. másokkal megtörtént esemény,

  36. Elbeszélés mikor, hol, kivel történt, nézőpont, a részletek megválogatása, események időrendje, események megszerkesztése, az elbeszélés cél­ja (ismeretközlés, szórakoztatás stb.).

  37. Példa, illusztráció jellegzetes példák, közérthető példák, érzékletes általánosítás, odaillő példa, meggyőző illusztráció, példák gyűjtése, mérlegelése.

  38. Leírás, jellemzés az érzékelés újjáalkotása szavakkal, öt érzék (hallás, látás, szaglás, ízlés, tapintás), szemléletes beszéd, szubjektív leírás, benyomások leírása, objektív leírás, uralkodó benyomás, a körülmények szerepe a leírásban (hallgatóság, cél stb.).

  39. Összehasonlítás és szembeállítás az emberek örömüket lelik a hasonlóság felfedezésében (Arisztotelész) napi gyakorlat a választáskor, döntéskor (mit egyek, mit vegyek föl, hova men­jek stb.), hasonlóságok és különbözőségek felfedezése és mérlegelése,

  40. Összehasonlítás és szembeállítás a hasonló dolgok ugyanazon logikai osztály tagjai, az összehasonlítás és szembeállítás alapja, az összehasonlítás és szembeállítás célja (tájékoztatás, ismeretközlés, hangsúlyozás, magyarázat stb.),

  41. Összehasonlítás és szembeállítás az összehasonlítás és szembeállítás részmozzanatai, mozzanatról mozzanatra történő összehasonlítás – egészben történő összehasonlítás,

  42. Összehasonlítás és szembeállítás cél, főbb szempontok, információk gyűjtése, szervezése, következtetések levonása.

  43. Analógia sajátos összehasonlítás, különböző logikai osztályba tartozó dolgoké, Jézus példabeszédei is többnyire ilyenek (az Isten országa = magvető),

  44. Analógia két beszédtárgy: maga a téma - a téma magyarázata, megvilágítása, a nehezen megragadhatót a könnyen megragadhatóval mutatom be a hallgatóságtól függően, a hasonlóságok felsorolása, elrendezése, megfogalmazá­sa (olyan, mint, hasonló, hasonló módon stb.).

  45. Felosztás és osztályozás: egész – részek, fő- és alcsoportok, nagyobb egységek – kisebb egységek, kategóriák és osztályok (nem/genus és faj/species),

  46. Felosztás és osztályozás: az osztályozás és felosztás célja, túlzott bonyo­lult­ság - túlzott leegyszerűsítés.

  47. Meghatározás a fogalmak meghatározása elengedhetetlen a beszédben, a beszélőtől és a hallgatótól függően választjuk meg a meghatározásfajtát

  48. Meghatározás rámutató meghatározás, formális meg­határozás (nem - faj, differentia specifica), meghatározás rokon értelmű szavakkal, negatív meghatározás (mi nem),

  49. Meghatározás meghatározás szófejtéssel (etimologikus), elemző meghatározás, meghatározás felsorolással, meghatározás szövegösszefüggéssel.

  50. Ok-okozati elemzés általános emberi kíváncsiság - miért korszak, az ok-okozati elemzés célja (megismerés, megértés, magyarázat), közvetlen ok - közvetett ok, ok-okozati láncolat,

More Related