RETORIKA

1. RETORIKA

2. A retorika részterületei A retorika fogalma, tárgya Az antik retorika kialakulása, rendszere A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai A retorikai érvelés: a szónoki beszéd részei A szónoki beszédre való felkészülés

3. A retorika fogalma, tárgya A köztudatban: a szónoki beszéd szerkezete és előadása a szónoki beszéd: emelkedett hangvételű, ünnepélyes alkalommal nagyobb közönség előtt elmondott beszéd

4. A retorika fogalma, tárgya A magyar nyelv értelmező szótára: „Az a tudományág, amely a szónoki beszéd szerkesztésével és előadásával foglalkozik; szónoklattan” a szónoki beszéd (uo.):”Olyan beszéd, amelyet rendszerint nagyobb közönséghez intéznek, s amelynek célja, hogy a szónok a közönséget valamiről meggyőzze, valamire rábeszélje: szónoklat”

5. A retorika fogalma, tárgya Újabban: a közérdekű kérdésekkel foglalkozó, nyilvános és a nyilvánosságnak szóló kommunikáció elméleti és gyakorlati tudománya Kommunikáció:(latin): tájékoztatás, (hír)közlés, információcsere valamilyen jelrendszer segítségével. Szűkebb értelemben: az emberi, dominánsan nyelvi kommunikáció

6. A retorika fogalma, tárgya Kommunikációs modell (R. Jakobson) A nyelvi kommunikáció tényezői Kontextus Üzenet Feladó (A)------------------------------Címzett (B) (adó, küldő) (vevő, befogadó) Kontaktus Kód Leegyszerűsítve: az adó, a vevő, a beszéd tárgya

7. A retorika fogalma, tárgya Kommunikációs modell (R. Jakobson) A nyelvi kommunikáció funkciói Referenciális Poétikai Emotív---------------------------------------------Konatív Fatikus Metanyelvi Leegyszerűsítve: kifejező, tájékoztató, befolyásoló funkció

8. Az antik retorika kialakulása Miből fakadt az ógörög tudományok fejlettsége? • Művészi látásmód: nemesség, arányosság, mérték • A tudományos gondolkodásra való hajlam „A szellem a király” (Anaxagorasz)

9. Az antik retorika kialakulása Az anyanyelv szerepe kiemelt volt • tanították • kutatták ↓↓↓ A retorika kialakulása További okai: • A beszédet és a tettet összhangban látták • A városállam autonómiája – szabad polgárok közössége

10. Az antik retorika kialakulása Techné rhétoriké ~ ars rhetorica ~ars oratoria ‘az ékesszólás művészete’ • egyszerre művészi képesség • és ugyanakkor megtanulható tudomány is Kr. e. 4. sz.-tól tananyag az iskolákban

11. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői 1. Homérosz kora A retorika gyakorlati alapja: az élőszó a meggyőzés ereje ↓↓↓ beszédtanítás (tisztviselők, de a királyok is, az igazság érdekében)

12. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői 2. A retorika születése, a szofisták • A retorika „születése” kb. a Kr. e. 5. sz. Megszólalási alkalmak a demokráciában: • Törvényszéki eljárás, peres ügyek: vádbeszéd, védőbeszéd – saját maguk • Népgyűlés: rétor (szónok)

13. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői • A szónoki elmélet megalkotói: • Korax, Teisziasz – Szicília, kb. Kr. e. 460. • Gorgiasz – Athénbe hozza a retorikát, kb. Kr. e. 430. • Iszokratész, Démoszthenész

14. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői • A szofisták Szerintük • csak a meggyőzés a fontos • az igazságtartalom mellékes • az erkölcs viszonylagos „az igazságos az, ami az erősebb érdeke” (Thraszümakhosz Kr. e. 5. sz.) Peripoliteiasz: Az államról

15. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői 3. A tudományos retorika és a filozófusok Mi a filozófusok szerepe a retorika kialakulásában? A szofistákkal folytatott vitáikban fejlődött ki a retorika mint tudomány.

16. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői Filozófusok a szofisták ellen: Iszokratész, Platón – Kr. e. 4—5. sz. A legnagyobb hatású: Platón, különösen Gorgiasz és Phaidrosz c. műveiben

17. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői • Platón • Elítéli a korabeli retorikát, mert elvált az igazságtól • Felállítja a jó szónok négy legfontosabb jellemzőjét mint követelményt

18. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői A jó szónok jellemzői: • „aki jó szónokká akar válni, igazságosnak kell lennie, s tudnia kell, mi az igazság.” • a dolgokat egyben kell látnia • szüksége van természetes tehetségre és gyakorlásra is • ismernie kell az emberi lelket

19. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői • Az első retorika Arisztotelész: Retorika(Kr. e. 4. sz.) • 3 könyvből áll • Különösen fontosnak tartja a logikai érvelést, a bizonyítást

20. Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői Arisztotelész: Retorika I. könyv • Inventio (feltárás) • Éthosz (jellem) • Pathosz (hatás az érzelmekre) • A példák bizonyító ereje • Enthünéma (következtetés) • A beszéd és fajai II. könyv – A bizonyításról (érvelésről) III. könyv: A beszéd stílusa és felépítése illő világosság

21. Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői • További jelentős retorikák • Cornificius Herenniusnak ajánlott retorikája (Kr. E. 1. sz.) • Quintilianus: Szónoklattan (Kr. U. 1. sz.)

22. Az antik retorika rendszere Fő területei • A beszéd részei • A szónok feladatai • A beszéd fajai • Az ügyállás fajtái

23. Az antik retorika rendszereA. A beszéd részei • Bevezetés (exordium):a hallgatóság megnyerése, az érdeklődés felkeltése • Elbeszélés (narratio):a tényállás rövid ismertetése • Tétel (divisio):véleményének (egyetértés, egyet nem értés) ismertetése • Bizonyítás (confirmatio):érvek és bizonyítékok logikus előadása

24. A beszéd részei • Cáfolás (confutatio): az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása • Befejezés (conclusio): a beszéd művészi lezárása, a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, érzelmi ráhatás ~Kitérő (egressio): nem állandó része a beszédnek, célja a hallgatók pihentetése, érzelmi ráhatás, es. az ellenfél lejáratása

25. A beszéd részei • Bevezetés (exordium~principium): • Átvezetés • Írott szövegben: a cím és a szöveg között • Mondott szövegben: a megszólítás és a szöveg között • Legyen arányos az egész szöveghez képest.

26. A beszéd részei: bevezetés Tartalmazza a következőket: • A jóindulat megnyerése (captatiobenevolentiae) • A figyelem megragadása • A téma megadása Követelményeiket ld. a következő dián! ↓

27. A beszéd részei: bevezetés Toposzok (tkp. közhelyek): felkészületlenség, bizonytalanság, ráígérés, megbízatás, ajánlás, belső kényszer stb. Élénk, ismétlő, fokozó jelleg, kérdések, felkiáltások stb. A felsorolás a fontos, nem a részletezés, egyszerű, közepes stílusban, pátosz nélkül stb.

28. A beszéd részei • Elbeszélés (narratio): a dolgok feltárása • Célja: informálás ált. történet formájában • Formája: ált. leírás és jellemzés, es. példázatokkal • Az elbeszélés rendje: • Természetes rend: időrend, tér, ok-okozat • Mesterséges rend: a szónok szándéka szerint

29. A beszéd részei: elbeszélés Az elbeszélésben érvényesüljenek a retorikai szövegerények: • Rövidség • Világosság • Valószerűség

30. A beszéd részei • Tétel (divisio~propositio, partitio) • Célja: • A beszéd gondolati magvának összegzése • A beszélő álláspontjának kimondása • Terjedelme: rövid • Szerkezete • Egyszerű (simplex) • Összekapcsolt (juncta)

31. A beszéd részei • Bizonyítás (confirmatio~argumentatio): a retorikai szöveg „szíve” Feladata: • Meggyőzés • A hallgató gondolatainak irányítása A közlés elfogadásának okai: • Bizonyító erejű érv (~logikus érv) • Pozitív hangulatkeltés (~etikus összetevő) • Kellemes v. kellemetlen következmény (~patetikus összetevő)

32. A beszéd részei: bizonyítás Fajtái • Művészeten kívüli: külső bizonyítékok • függetlenek a szövegtől, a retorikai mesterségbeli tudástól • nem kell igazolni őket • Művészeten belüli: érvek Fajtái: • Jelek: kikövetkeztethető belőlük a tartalom • Példák: szemléltetés, hasonlítás

33. A beszéd részei: bizonyítás Az érvek forrásaik szerint származhatnak • Személyből (életkorából, neméből, tetteiből stb.) • A tárgyból • Az eseményből, a történetből • A cselekedet módjából stb.

34. A beszéd részei: bizonyítás Logikailag mi lehet érv? • Ami nem szorul további bizonyításra (deduktív vagy induktív következtetés) • Amit a közvélemény elfogad (az érvelés első premisszája) • Aminek az ellenfél sem mond ellent (induktív valószínűség) • Ami már be van bizonyítva (induktív v. deduktív érveléssel)

35. A beszéd részei: bizonyítás • Dedukció (visszakövetkeztetés): általános → egyedi eljárása: a szillogizmus: premissza+ premissza→konklúzió bizonyíték+bizonyíték →bizonyítandó tétel Minden ember halandó. + Jób ember.→ Jób halandó.

36. A beszéd részei: bizonyítás • Indukció (következtetés): egyedi → általános eljárása: összetett szillogizmus: analógia és különbözés premissza+premissza+premissza →konklúzió Pr.: A dékán egyszer engedélyezte egy diáknak, hogy negyedszerre is felvehessen egy vizsgát. Pr.: A diáknak rosszak voltak az eredményei. Pr.: Nekem jók az eredményeim. Konk.: Valószínűleg nekem is engedélyezi, hogy negyedszer fölvehessek egy vizsgát.

37. A beszéd részei: bizonyítás Az érvek elrendezése • erős és gyenge érvek sorrendje • kiemelésük alakzatokkal Cornificius: • Ne időzzünk a kelleténél többet az egyes érveknél. • Ne térjünk vissza többször ugyanazokhoz az érvekhez. • Ne hagyjuk félbe a megkezdett érvelést. • Ne ugorjunk egyik érvelésről a másikra.

38. A beszéd részei • Cáfolás (confutatio~refutatio): az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása -- része a bizonyításnak Akkor van szükség rá, ha a hallgatót ellentétes hatás is érheti vagy ellenvéleményen van.

39. A beszéd részei: cáfolás A cáfolás módja: • Bizonyítékból • Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az egyik premissza • Hasonlóból vagy ellenkezőből • A már hozott ítéletekből

40. A beszéd részei: cáfolás • Bizonyítékból: Azt mondhatják, talán nem is igaz , hogy ez van a szerződésben, én azonban a saját szememmel láttam a szöveget.

41. A beszéd részei: cáfolás • Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az egyik premissza, pl.: Mindenki tudja, hogy a milliárdokat sikkasztókat rács mögé szokták dugni. [XY milliárdokat sikkasztott]XY-nal ezt nem tették. [ A tények bizonyítékok. Tényeket soroltam fel.]Az ellenkező véleményen levők is tudják, hogy a tényeknek hihetnek. Hatásosabb, mint a teljes szillogizmus!!

42. A beszéd részei: cáfolás • Hasonlóból vagy ellenkezőből: Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy hasonló eset fordult már elő. Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy ellenkező eset még nem fordult elő.

43. A beszéd részei: cáfolás • A már meghozott ítéletekből Ha nem hisznek abban, hogy sikerünk lehet, gondoljanak arra, hogy hasonló tiltakozás változtatott meg már ORTT-döntéseket.

44. A beszéd részei • Befejezés (conclusio~peroratio) Célja: • a beszéd művészi lezárása, • a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, az emlékezet felfrissítése • érzelmi ráhatás

45. A beszéd részei: befejezés Az értelmi és érzelmi jegyek aránya a céltól, témától függően változó lehet. Érzelmi: a szöveg legemelkedettebb része Értelmi: cselekedetre buzdítás

46. A beszéd részei • Kitérő (egressio~digresszió): célja a hallgatók pihentetése, az érzelmi ráhatás Helye: a narrációban van (a közepén vagy a végén) Tartalma: olyan (saját) eseményt idéz fel leíró formában, amely látszólag nem tartozik a tárgyhoz, mégis annak érdekeit szolgálja. Nem lehet hosszú!!!

47. Az antik retorika rendszere B. A szónok feladatai • Feltárás (inventio):anyaggyűjtés, az indíték feltárása + a retorika elmélete • Elrendezés (dispositio):a feltárt anyag elrendezése, a beszéd vázlata + a struktúra elmélete • Megfogalmazás, stílus (elocutio): nyelvi formába öntés, megfogalmazás + a stílus elmélete

48. A szónok feladatai • Előadás (pronuntiatio):a kész beszéd előadásmódjának kidolgozása + az előadásmód elmélete • Emlékezetbe vésés (memoria):az elkészült beszéd fejben való rögzítése + az emlékezőtehetség kutatása, fejlesztése

49. Az antik retorika rendszere C. A beszéd fajtái • Bemutató beszéd (demonstrativum): valamely személy dicsérete • Tanácsadó beszéd (deliberativum): rábeszélés valamire, lebeszélés valamiről • Törvényszéki beszéd (iudiciale): peres eljáráshoz kapcsolódik

50. Az antik retorika rendszere D. Az ügyállás (sztatisz~status) • Következtetésen alapul (konjecturalis) • Meghatározáson alapul (definitiva) • Jogosságon alapul (legitima) • Kifogáson alapul (translatio)