ÚJ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

1. ÚJ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA . Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2006. október .

2. Területfejlesztési politika feladatai: • az ország területileg harmonikus és hatékony működésének biztosítása • az ország kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése • a területi lemaradás mérséklése

3. A területfejlesztési politika eszközei: • Központi területfejlesztési beavatkozások • Területileg összehangolt szakpolitikák, országos fejlesztési stratégiák, programok • Területrendezés • A regionális, megyei kistérségi és egyéb területi szintek fejlesztéspolitikái • Vidékfejlesztés • Város- és falufejlesztés

4. Területfejlesztési alapelvek: • Szubszidiaritás és decentralizáció • Térségi és táji szemlélet, valós térszerveződések követése • Rendszerszemlélet, programozás, integrált fejlesztések • Hatékonyság és koncentráció • Fenntarthatóság és biztonság • Nyilvánosság és partnerség • Átláthatóság, monitoring és értékelés

5. A területfejlesztés hosszútávú feladatai 2020-ig: • Térségi versenyképesség erősítése • Érdemibb területi felzárkóztatás • Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem • Területi integrálódás Európába (nemzeti, regionális, megyei, kistérségi, települési) • Decentralizáció – régiók és kistérségek

6. Középtávú feladatok a területfejlesztésben 2013-ig: • Versenyképes budapesti metropolisz térség megteremtése • Régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése (policentrikus városhálózat) • Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása (elérhetőség, kistérségi központok) • Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és területfejlesztési tématerületetek (Balaton, termálkincs, megújuló energiaforrások) • Határmenti területek fejlesztése, határon átnyúló térségi együttműködés (európai területi együttműködés részeként) • Vidékies (rurális) térségek területileg integrált fejlesztésének priorizálása

7. A célok elérésének eszközei: • decentralizáció erősítése a szubszidiaritás alapján, • költségcsökkentés, egyszerű és hatékony működés • a források átlátható kezelése, a kihelyezés biztonságának, valamint a tervezhetőség garantálása minden érintett szereplő számára, • fókuszált fejlesztések,egyszerűsödjönaz intézményrendszer, csökkenjen a résztvevő szervezetek száma, tiszta kompetenciák (felelősségek) alakuljanak ki. Megvalósítás az intézmény- és eszközrendszer átalakításával.

8. Országos Területfejlesztési Tanács • Megőrzi területfejlesztési politika átalakításában betöltött szerepét. • A területfejlesztés legmagasabb szintű partnerségén alapuló intézménye lesz. • Módosítás célja, hogy a jövőben még hatékonyabban képviselje és érvényesítse a területfejlesztési politika céljait. • Az OTT a területfejlesztés és rendezés legmagasabb szintű szakmai egyeztetési fóruma, az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter konzultatív testülete. • A szavazati jogú tagok körének kibővítése: • a kistérségek képviseletével • területfejlesztés tudományos szakmai hátterét jelentő intézetek képviselőivel (MTA RKK, Tudományegyetemek). • A megnövekedett létszám indokolhatja egy-egy szakterülettel foglalkozó szakbizottság létrehozását állandó vagy eseti jelleggel.

9. Regionális Fejlesztési Tanács feladatai: A fejlesztést és programozást alapvetően a régió szintjén kell megoldani. • Az RFT a régióban a területfejlesztési feladatok megoldásáért felelős testület. • A régión belüli, kistérségi és megyei fejlesztési koncepció és programok összehangolása a RFT feladata. • A feladatokat ki kell egészíteni az uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatokkal, az alábbiak szerint: • elfogadja a regionális operatív programot, • kidolgozza, az operatív program időtartamára szóló akcióterveket, • közreműködik a projektek kiválasztásában, együttdöntési joga van a ROP IH-val. • az RFT-k tevékenységének irányítása, összehangolása az ÖTM miniszter feladata.

10. Regionális Fejlesztési Tanács működése: • A tanácsok összetételét át kell alakítani, a kormányzati és helyi képviselők jelenlegi arányának megtartásával és a partnerség elvének érvényesülésével: • Területfejlesztésben érintet minisztériumi képviselők • Kistérségek képviseletének biztosítása • Gazdasági kamarák és OÉT képviselők részvétele • A tanács elnöki pozíciójának megerősítése (erős, főállású regionális elnök). • A Kormányzati képviselők munkáját, az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében az ÖTM miniszter képviselője koordinálja. • RFÜ-k átalakítása: • Többségi állami tulajdon biztosítása • ROP-ok végrehajtásában közreműködői szervezet • Titkársági feladatok különválasztása

11. Térségi Fejlesztési Tanács • A térségi fejlesztési tanácsok létrehozásának lehetőségét ki kell terjeszteni a kistérségi fejlesztési tanácsokra is. • A régiók, a megyék, valamint a kistérségek is saját döntési hatáskörükben, és saját forrásaik felhasználásával, továbbra is létrehozhatnak térségi fejlesztési tanácsot. Azonban nem kapnak külön költségvetési támogatást a térségi fejlesztési tanácsok létrehozására, működtetésére. • Indokolt, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács továbbra is a Tftv. által kötelezően működjön, a központi költségvetésben biztosított működési és fejlesztési forrásokkal.

12. Megyei Területfejlesztési Tanács A megyei területfejlesztési tanács megmarad de, feladat és hatásköre jelentősen módosul. • A megyei területfejlesztési tanácsok feladat- és hatáskörében a megyei fejlesztési koncepciók, programok kidolgozása és elfogadása, a kistérségi fejlesztési programok összehangolása, a kistérségek fejlődésének elősegítése és a korábbi kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzése marad. • A jelenlegi megyei területfejlesztési tanácsokhoz decentralizált fejlesztési források a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe kerülnek. • A megyei fejlesztési koncepciók, programok elfogadásához az RFT egyetértése szükséges, ezzel biztosítható a különböző szintű programok egymásra épülése, közöttük az összhang megteremtése.

13. Kistérségi Fejlesztési Tanács A területfejlesztési feladatainak megerősítése érdekében: • A regionális operatív program alapján kidolgozza saját stratégiaiprogramját, valamint a rövidtávú akció terveket. • Az együttműködés erősítése érdekében a kistérségi fejlesztési programok, tervek a regionális fejlesztési tanács egyetértése esetén fogadhatók el. • A fejlesztési célú támogatások odaítélése során előnyben részesülnének azok a fejlesztések, amelyek a kistérségi fejlesztési programban szerepelnek. • A kistérség véleményét, állásfoglalását ki kell kérni az adott kistérségben megvalósuló beruházás támogatásáról. • A kistérségi megbízottak intézményét törvényi szinten szabályozzuk. A kistérségi megbízottak az ÖTM miniszter megbízásából szavazati jogú tagként vegyenek részt a kistérségi fejlesztési tanács munkájában. • Szükséges a kistérségi körzetközpontok településein, RFÜ „végpontokat” létrehozni.

14. Az új eszközrendszer • Országgyűlési határozat helyett törvényi szabályozás: • Decentralizáció elvei (feladat, forrás, döntés) • Kedvezményezett térségek besorolási elvei • Pénzügyi eszközök (EU és hazai források) • Tervszerződés rendszere • Területi tervek új rendszere • Területi Információs Rendszer (TeIR) megerősítése

15. Köszönöm a figyelmet!