1 / 20

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. Az enyhülés megtorpanása (1975-79): A SZU offenzív-expanzív III. világ politikája, az afganisztáni intervenció, Z. Brzezinski „világpolitikai képletei”. Az 1973-as olajárrobbanás világgazdasági következményei Nyugaton és Keleten.

aliza
Download Presentation

Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. Az enyhülés megtorpanása (1975-79): A SZU offenzív-expanzív III. világ politikája, az afganisztáni intervenció, Z. Brzezinski „világpolitikai képletei”

  2. Az 1973-as olajárrobbanás világgazdasági következményei Nyugaton és Keleten • Lényeges világgazdasági folyamatok elindítója és felgyorsítója • 1948-72 között a világkereskedelem dinamikusan nőtt: 57 md $-ról 704 md $-ra • 1973-ban négyszeresére emelték az árakat, 1979-ben a duplájára • Nyugaton divatba jöttek a különböző növekedési és depressziós cikluselméletek (pl. Kondratyev-ciklus) • 1973 után munkanélküliség, gazdasági recesszió, infláció, a külker mérlegek felborulása – üzemanyag-korlátozás • USA komoly bel- és külpolitikai válsága • 1974. augusztus 8. – Gerald Ford

  3. Valóra válnak az ortodox marxista vezetők jövendölései? – világválság az tőkés világban? • az olajárrobbanás hatásai csak a 70-es évek végére kezdtek el begyűrűzni a keleti-európai országokba. • A SZU nagy olajexportőrként az áremelések nyertese lett. - devizatartalékok megnövekedése.

  4. A nyugati világ rugalmasan reagált a világgazdasági kihívásra. • Új technológiai rendszerek, munkaszervezés, információs forradalom – szerkezetváltás • Energia- és nyersanyag-takarékosság • 1975-től amerikai ösztönzésre rendszeressé vált a „Hetek” (USA, Japán, NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Olaszország) évenkénti találkozója. • Az olajsokk keltette gazdasági gondok leküzdésére, • Közös világgazdasági stratégia kidolgozására

  5. A közel-keleti olaj szállításának radikális útvonal-módosulásai • A Közel- és Közép-Kelet térségének geostratégiai felértékelődése • A 1967-es hatnapos arab-izraeli háború következtében az addigi útvonalak hajózhatatlanokká váltak (Szuezi-csatorna 1967-75-ig hajózhatatlan) – Afrika megkerülésére kényszerültek, olajtanker-hajók építése • Afrika déli része, a dél-atlanti és az indiai-óceáni térség geopolitikailag jelentősen felértékelődött. • 1975-ben megnyitották a Szuezi-csatornát

  6. A helsinki enyhülési folyamat megtörése. Az 1969-75 közötti „második antagonisztikus kooperáció” vége • Nagy reményeket fűztek a helsinki egyezményekhez. • 1975 őszére a kelet-nyugati kapcsolatok ismét feszültté váltak. • Kételyek a SZU szavahihetőségét illetően. • 1979-80 fordulójától egy újabb „kis hidegháború” vette kezdetét. • 1941-47: I. antagonisztikus kooperáció (katonai aszimmetria) • 1969-75: II. antagonisztikus kooperáció (katonai szimmetria – SALT-I) • A konfrontáció oka: • A két pólus vezető-irányító pozícióját, a kapcsolatok rendszerét alapvetően a konfrontációra építette. • A kooperációnak katonai körökben mindkét oldalon komoly ellenfelei voltak.

  7. A válság fő oka: a SZU intenzív stratégiai fegyverkezése és offenzív-expanzív III. világ politikája • Az európai status quo tiszteletben tartása mellett a III. világban a status quo módosításának igénye jelentkezett. • Az olajárrobbanás kiváltotta gazdasági problémák egyoldalú kihasználása. • A SZU erőteljesen folytatta a stratégiai fegyverkezését. • Újfajta rakéták telepítése Európában is. • A kissingeri tripoláris és multipoláris hatalmi egyensúlyi-békestabilizációs elképzelések helyébe a Carter-korszakban a régi bipoláris kiélezett versengés lépett.

  8. Zbigniew Brzezinski „világpolitikai képletei” a rivalizáló és kooperáló hatalmi háromszögekről, 1978. • Kissinger az antagonisztikus kooperációra építette elméletét – ötpólusú elképzelés, egyenlő távolság • Új világpolitikai felállás: két háromszög: • A rivalizáló: SZU-Kína-USA • A kooperáló: USA-Japán-Nyugat-Európa • 2+1/2+y+z • Míg Kissinger az egyenlő távolság elvét hirdette Moszkva és Peking között, a 80-as évek elején az USA már lényegesen közelebb került Kínához, mint a SZU-hoz (különösen az 1979-es szovjet afganisztáni intervenció kapcsán)

  9. Előnyös geostratégiai pozíciók keresése a III. világ országaiban Előzmények: • Erőteljes szovjet fegyverkezése, míg az USA a vietnámi-háborút vívja. • A haditengerészet kiépítése • (Óceán-hadgyakorlat) • Az arab szövetségesek támogatása, fegyverellátás (a Jom Kippuri háborúban) • Észak-Vietnám támogatása, a háború után is. – szovjet légibázisok kialakítása • India támogatása (1971-es indiai-pakisztáni háborúban nyújtott diplomáciai segítség)

  10. A „kubai Afrikakorps” Angolában és Etiópiában • A SZU kihasználja a kínálkozó lehetőséget a III. világ válságokkal terhes országaiban, különösen Fekete-Afrikában. (USA: olajkrízis, Vietnám-szindróma, Watergate-botrány) • Az afrikai portugál gyarmatbirodalom szétesése • Már nincs logisztikai akadály • Vákuumterületek jöttek létre a geostratégiailag felértékelődött déli régiókban. (a nyugati világ olajtankerei Angola és Mozambik partjai előtt haladtak el.)

  11. 1975 szeptember: (dél-afrikai apartheid) Angola - szovjet-kubai megegyezés – „kubai Afrikakorps” – karibi légió (25000 fő) • 1977-78 fordulóján Etiópia és Szomália között robbant ki konfliktus • Kuba és a SZU Etiópia mellé állt. • A „détente” Angola, Etiópia, és Afganisztán csataterein dőlt el. • A nyugat-keleti hidegháborús konfliktus Európából indult ki, majd bevonta Ázsiát (koreai, vietnámi háború), majd eszkalálódott a Közel-Keletre, az 1970-es évek közepére már elérte Fekete-Afrikát.

  12. A SZU törekvése Kína körbekerítésére • 1978. november: az egyesült kommunista Vietnám barátsági és katonai együttműködést kötött a SZU-val. • 1978 december: a szovjet-vietnámi csapatok lerohanták a Kínával szövetséges Kambodzsát. • Az új kambodzsai rendszer 1979 elején barátsági szerződést kötött Vietnámmal. (szovjet-vietnámi harapófogó) • 1979 márciusában Kína megtámadta Vietnámot. • 1979 augusztus: japán-kínai barátsági egyezmény • Kína elítéli a Szovjetunió afganisztáni intervencióját • Kína, USA támogatása (Pakisztán, Afganisztán)

  13. Az iráni rendszer bukása • 1979 iráni forradalom – Reza Pahlavi iráni sah száműzetésbe kényszerült – a nyugati befolyás megrendül. • Khomeini Ajatollah hatalomra kerülése • 2. olajárrobbanás • Az irak-iráni háború 1980-88 – olajháború • USA, SZU érdekelt volt Irán gyengítésében, Irak támogatásában

  14. A SZU expanzív globálstratégiája a III. világ országaiban a 70-es évek második felében • Kubai csapatok Angolában és Etiópiában • Szovjet katonai tanácsadók Mozambikban és Dél-Jemenben • Az USA kudarca Iránban • A Kuba és a SZU által támogatott nicaraguai győzelem (sandinisták). • A gyarmatosító hatalmak versengése Afrikában. (1978 J. Carter látogatása Nigériában)

  15. A SZU Afganisztán elleni katonai intervenciója • 1979 december: az afganisztáni intervenció • „a Kreml gyanakvó szeme csak csatlóst vagy ellenséget ismer, és Oroszország szomszédainak bele kell törődniük, hogy ha akarják, ha nem, valamelyiküknek a szerepét kiosztják rájuk.” – G. F. Kennan • Afganisztán a „SZU Vietnámja” volt (25000 szovjet katona esett el, 10 évig elhúzódó) • Muhamad Taraki – Hafizulláh Amin – Barbak Karmal

  16. Amerikai válaszlépések • a NATO 1977-ban elfogadta Carter elnök javaslatát, hogy 1979-84. között évi 3 %-kal növelik a katonai kiadásokat. • 1978 májusában új 15 évre szóló fegyverkezési programot fogadott el (neutronbomba-gyártás is). • A fegyverkezési spirál felgyorsult: megnőtt a világ fegyverkereskedelme • 1979 december: a NATO brüsszeli kettős határozata: rakétatelepítés Európába, ha a szovjetek nem szelik le SS-20-as rakétáikat. • (1979. júniusában még elfogadták a SALT II. megállapodást.) • 1980. január 23.: Carter-doktrína: markáns amerikai erőpolitika – amit R. Reagan valósít meg.

More Related