1 / 165

Ornitológia előadás

Ornitológia előadás. definíció és történelem. Ornitológia tudománya. ornitológia (Ornithology), ornitológus, ornitoszkópia (jóslás),. Ornitológia hazai története.

Download Presentation

Ornitológia előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Ornitológiaelőadás definíció és történelem

  2. Ornitológia tudománya • ornitológia (Ornithology), • ornitológus, • ornitoszkópia (jóslás),

  3. Ornitológia hazai története • tudományos madártan hazai megalapítója Petényi János Salamon (1799-1855), aki gerinces állatokkal foglalkozó zoológusként 1834-ben a Nemzeti Múzeum alkalmazásába került; a madarak életmódjának kutatását is elkezdte azok természetes élőhelyén; • 1879: Országos Erdészeti Egyesület székesfehérvári évi közgyűlésén szorgalmazták egy madártani törvény megalkotását; • 19. század utolsó évtizedeiben a magyar madártan a világ élvonalába került;

  4. Ornitológia hazai története • az első Nemzetközi Madártani Kongresszust éppen Bécsben rendezték 1885-ben, ennek folytatásaként, a másodikat Budapesten rendezték meg 1891-ben; • 1906: nemzetközi madártani egyezményt törvénybe iktatják; • 1906: miniszteri rendelet a Madarak és Fák Napja megünnepléséről;

  5. Ornitológia hazai története • 19. század végén a magyar madártan hazai kutatásainak fő mozgatója Herman Ottó (1835-1914) volt, a nemzetközi munka terén pedig Madarász Gyula (1858-1931), a Nemzeti Múzeum Madárgyűjteményének akkori vezetője; • Herman Ottó 1893-ban megalapíthatta a Magyar Madártani Intézetet is, akkor még Magyar Ornitológiai Központ néven. • Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében, a világon elsőként Magyarországon alakult;

  6. Ornitológia hazai története • Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely azóta is folyamatosan megjelenik; • Chernel István (1865-1922) még a 19. század utolsó éveiben megírta, azóta is fontos tudományos forrást képező munkáját, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre-t; 1919-ben a kormány megbízásából tervezetet készített a madarak nemzetközi védelmének ügyében;

  7. Ornitológia hazai története • 20. század első feléből Csörgey Titusz és Schenk Jakab neve érdemel említést. Csörgey a gyakorlati madárvédelem megalapozója hazánkban, Schenk viszont sok más mellett a madárvonulás kutatásban szerzett hallatlan érdemeket; • II. világháború éveiben, Budapest ostroma során a Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos anyaga is mind elégett; • Beretzk Péter 1963-ban az országban elsőként madártani szakkört szervez a köréje gyűlt fiatalokból;

  8. Ornitológia hazai története • 1971-ben az 1961-es kormányrendeletet módosítják, nemzetközi elismerést kiváltó intézkedése 319 madárfaj védetté nyilvánítása; • Radetzky Jenő Agárdon létrehozta a Chernel István Madárvártát, mint középiskolai tanár, később, mint nyugdíjas, hosszú évtizedeken keresztül az ifjúság madárvédelmi és természetvédelmi nevelésében játszott jelentős szerepet; • jelenleg a hazai madártani kutatások elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeumban, a Madártani Intézetben, egyes egyetemeken, s a nemzeti park igazgatóságokon folynak;

  9. Ornitológia hazai története - MME • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet; • aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadást nyújt; • együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel; • Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete, 6800 tagdíjfizető, 28000 belépett tag;

  10. Ornitológia hazai története - MME • MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykednek; • teljes a lefedettség; • Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%-a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a természetvédelem ügyét; • Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve az első, a résztvevők számát tekintve a második helyen végzett az európai országok között;

  11. Ornitológia hazai története - MME • MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapítottak - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik; • egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni; • egyesület tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják;

  12. Ornitológiagyakorlat gyakorlati madárvédelem

  13. Madárvédelem • gyakorlati madárvédelem a leghasznosabb madárfajokat fészkelési lehetőségek, • (mesterséges fészekodúk kihelyezése, fészkelésre alkalmas bokrok, cserjék ültetése, azok nyesése, vadmenedékek, ún. remizek létesítése stb.) biztosításával, • nyáron vízszegény vidéken madáritatók, télen pedig a téli etetés rendszeresítésével az erdő, gazdaság, park vagy gyümölcsös területén megtelepíti

  14. Madárvédelem • madártelepítés legfontosabb eszközei a mesterséges fészekodúk, amelyek elsősorban a természetes harkályodúk utánzatai, • különböző odúlakók testnagyságának és fészkelési igényeinek megfelelően, különféle nagyságban és formában fatönkből, újabban eternitből, gyári úton készülnek; • kihelyezésükkel, majd időszakos ellenőrzésükkel a rovarirtó, hasznos fajok megtelepíthetők a rovarkárok megelőzhetők;

  15. Mivel etessünk? • etetőket szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet közelében helyezzük ki, hogy a madarak a ragadozók elől menedéket találjanak, • a hideg idők beálltával meg kell kezdeni az etetést, amelyet a nagy hidegek és a hótakaró teljes megszűntéig kell folytatni; • madáreleség magas kalória tartalmú legyen, tehát olajos magvak (tökmag, napraforgó), bőrös, sótlan szalonnahulladék, marhafaggyú, v. ún. madárkalács (olajos magvak és olvasztott faggyú keveréke).

  16. Mivel etessünk? • kertben kendermaggal és lisztes magvakkal ne etessünk, mert az a verebeket szaporítja, • fekete rigónak, vörösbegynek konyhahulladék adható (főtt hús, zöldség, krumpli stb.), a maradékokat hótól tisztán tartott helyre, a földre kell szórni, • kenyeret, egyéb tésztafélét csak annyit kell adni, amennyi egy nap alatt elfogy, mert megsavanyodva bélhurutot okoz

  17. Odúprogram • fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek ellensúlyozására kezdték meg az odú és láda programot, • az Egyesület leginkább a kék vércse, vörös vércse, szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki ládákat, odúkat, • 2002-ben és 2003-ban összesen több mint 350 odú kihelyezésével segítették e ritkuló fészkelőket, • 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban, odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péteri-erdő);

  18. Odú típusok • méret szerint: A, B, C, D;

  19. Madáretető Fatörzs -dróthálós erdeifenyő • teteje levehető, az oldalára vágott három etetőnyíláson férnek a madarak az eleséghez. • A belsejében drótháló tekercs biztosítja, hogy a mag ne potyogjon ki! • A drótháló szembősége napraforgómaghoz tervezett

  20. Madáretető-Ablak • Ablakpárkányokba helyezhető etető, kisebb mennyiségű mag tárolására, napi feltöltésre

  21. Madáretető-Dúc • Impozáns megjelenésű nagyméretű madáretető! • Kertekbe, parkokba, iskolák-óvodák, közintézmények kertjébe ajánlott! • Az alsó részén elhelyezett négy bebúvója galamb- és verébmentessé teszi, • mely az elhúzható oldalüvegek használatával módosítható.

  22. Madáretető-Önetető • Kertekbe, üdülőkbe, iskolák-óvodák udvarába ajánljuk! Kb. 2-heti mag fér a tárolójába (20 kg mag). • Ennek az újabb verziónak plexiből van az oldalfala, így a magszint látható benne

  23. részvétel • egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és természetszerű kezelése mellett külön intézkedésekkel is segítenek, • önkéntesek (tagok) részt vehetnek az állományok számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében, • mesterséges fészkelő helyek elkészítésében és adott fajt veszélyeztető tényezők meghatározásában és elhárításában;

  24. Túzok program • 1996-ban beindított program keretében a déli pusztákon 20-30 hektár lucerna és 30-50 hektár repce telepítéséhez ingyenesen biztosítják a vetőmagot a gazdálkodóknak, • a vetés a javasolt túzokos élőhelyen történjen, továbbá a művelést és a betakarítást szigorú szabályok mellett, a túzok élettevékenységének figyelembe vételével végezzék el;

  25. Túzok program • hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi években, • igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó eltakarításról és további táplálék (káposztalevél) kihelyezésével is segítik a túzokokat;

  26. Kis lilik program • a megmaradt európai populáció jelentős hányada tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során, • 1993-tól minden évben felmérik pontos hortobágyi állományát (jelenleg kb. 60 példány), • eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti-halastó), • a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak;

  27. Kis lilik program • kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek hajtásai, • ezért 1996-ban egy 10-15 hektáros árasztást készítettek a faj számára Cserepes-pusztán, • majd 1999-ben létrehozták a Dinnyés-lapos élőhely-rehabilitációt a védett területen belül, hogy a madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem eső területrészekre táplálkozni;

  28. Ragadozómadár-védelmi program • 2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban (Körszín) állandó kiállítással hívják fel a figyelmet a ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartanak, • télen főleg réti sas etetését végzik; • Darassán létrehoztak egy egész évben működő etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára, • mesterséges fészkeket, fészkelő ládákat stb. helyeznek ki;

  29. HTE címermadara, a csíkosfejű nádiposzáta • csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon, • nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak, • újabb költőhelyét találták a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzik a potenciális fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás) korlátozni kell;

  30. Madarak (Aves)testfelépítése és élettana

  31. Madarak(Aves): • meszes héjú tojással szaporodó gerinces állatok • testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó • mellső végtagjaik szárnyakká módosultak • testüket tolltakaró borítja, melyek bonyolult felépítésű, könnyű szaruképletek ← vízhatlan, jól szigetelő + lehetővé teszi a repülést

  32. Madarak(Aves): • csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak • fogak nincsenek, a szájnyílást az arccsontokhoz és az alsó állkapocshoz kapcsolódó szaruképletek, a csőrkávák veszik körül • nagy, négyüregű szív + tüdejükhöz légzsákrendszer kapcsolódik • a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert

  33. Csontváz • madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: • a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath • és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát

  34. Csontváz • általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg • számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. • Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre

  35. Csontváz • a futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak. • a mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.

  36. Csontváz • A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. • A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra. • A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.

  37. Izomzat • a madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg • A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást. Kültakaró • külső hámréteg és az irha gyengén fejlett • irha alatt változó mértékben zsírszövet ← hőszigetelő, táplálékdepó • a kültakaró mirigyekben szegény, csak a farktőmirigy fejlett (tollazat impregnálása)

  38. Kültakaró tollszár (scapus) + zászló (vexillum) cséve (calamus) + tolltüsző gerinc (rachis) + tollágak (rami) + sugarak (radii – proximális és disztális) horgok (humuli)

  39. Kültakaró A tollak színanyaga kétféle lehet: • lipokróm (karotinoid, xantofill), amelyet a toll sejtjei termelnek, és • melanin (fekete és barna), amely szemcséket alkot. Ez utóbbiakat a melanofór (kromatofór) sejtek termelik. fedő- vagy kontúrtollak evező- és kormánytollak pehelytollak módosult és dísztollak tollas pászták és tollatlan mezsgyék

  40. Légzés • repülés energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony anyagcsere, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges • fejlett légzőapparátus • tüdő + 5 pár légzsák (kulcscsonti – páratlan; nyaki, elülső és hátulsó mellkasi, illetve hasi légzsákok – párosak) • légcső → főhörgő → faágszerű háti és hasi hörgőcsoportok → két hálózat között párhuzamos futó tüdősípok (parabronchi) futnak, ezek falában történik meg a gázcsere = PALEOPULMO • háti és hasi hörgőket egyes madaraknál egy oldalsó hörgőcsoport is összeköti, önálló parabronchus hálózattal = NEOPULMO

  41. Keringési rendszer Fokozott anyagcsere folyamatainak alapja a tökéletesen elkülönült kettős vérkeringés. Központja a szív (cor), amelynek munkavégzése rendkívül gyors.

  42. Keringési rendszer • Szív anatómiája hasonló az emlősökéhez, azonban a jobb kamra térfogata jóval nagyobb, csaknem körülöleli a bal kamrát, • Ugyanakkor a bal kamra falának izomzata rendkívül erős. • Gyors anyagcserével összefügg a madarak magas testhőmérséklete (40-44 C fok), amely az állatvilágban csaknem egyedülálló. • A kisebb testű madarak szíve percenként még nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi veréb szíve stressz állapotban akár 850-szer is összehúzódhat percenként!!!

  43. Emésztőrendszer • felépítése jelentősen eltér más gerincesekétől, illetve nagy különbségek vannak az egyes táplálkozási típusok között is • előbél: csőr → szájüreg → nyelőcső → begy → gyomor (mirigyes gyomor és zúzógyomor)

  44. Emésztőrendszer • középbél: epésbél (hasnyálmirigy, epe) – emésztés fő helyszíne, itt történik meg a felszívás is, a további vékonybél-szakaszok a felszívásban nem vesznek részt • középbél és utóbél határán: fajonként eltérő fejlettségű vakbél ← növényevőknél cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok élnek itt óriási mennyiségben • utóbél: vastagbél → végbél → kloáka (húgyvezetők, ondóvezetők, pete- és tojásvezeték, Fabricius-féle tömlő)

  45. Kiválasztás • páros utóvese • a kiválasztott vizelet a két húgycsövön keresztül a kloáka középső részébe kerül • a vesékben zajló rendkívül hatékony visszaszívás miatt a vizelet napi mennyisége minimális, s ez a húgyhólyag visszafejlődéséhez vezetett • speciális sókiválasztás: egyes tengeri fajok páros orrmirigyeiben

  46. Ivarszervek • hím madarak ivarmirigyei (herék) a testüregben rögzülnek a vesék közelében • a spermiumok az ondóvezetőkön keresztül jutnak a kloákába • némely fajnál ondótartó található • lúdalakúak rendjénél a kloákában kifordítható párzószerv (halcsontú récéknél meghaladhatja az 1 métert!)

  47. Ivarszervek • Tojóknál a vesék alatt, hasi légzsáknál rögzülő petefészek (általában csak a bal oldali fejlett, a jobb embrionális korban visszafejlődik): • elsődleges petesejt (1. neutrális zsírok beépülése, 2. fehér szik berakódása, 3. sárga szik berakódása) → érett petesejt → ovuláció → petevezető tölcsér (megtermékenyítés) → petevezető öböl (fehérjék berakódása) → petevezető → szűkület v. isthmus (lágy héjhártya képzése) → méh (mészhéj képzése) → hüvely (kutikula termelése) → kloáka

  48. Szaporodás Madarak párkapcsolatai: - Promiszkuitás – nincs társas kapcsolat, szexuális partner gyakori váltogatása (pl. siketfajd) - Monogámia (szezonális, pl. cinegék; tartós, pl. fehér gólya; valódi tartós, pl. csuszka) - Poligámia = többnejűség (poligínia = hím több nősténnyel párosodik egyetlenegy szaporodási ciklusban, pl. fácán; poliandria = felcserélt nemi szerep, pl. egyes lilefajok) Kikelő fiókák fejlettség alapján: fészekhagyó vagy fészeklakó (illetve e kettő átmenetei)

  49. Madárvilágra leselkedő veszélyek Ornitológia előadás

  50. Mérgezések • az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak hazánkban a madárvilágot ért szándékos vagy hanyagság miatt bekövetkezett mérgezések; • ezen esetek döntő többsége a madár pusztulásával jár együtt; • rengeteg olyan méreg felelős az esetekért, melyeket nem is lehetne már alkalmazni; • mindent meg kell tenni, hogy az esetek számát minimalizáljuk, az észlelt esetekről pedig azonnal bejelentést kell tenni;

More Related