Nagy ipari létesítmények környezeti állapotfelmérése és rehabilitációja

1. Nagy ipari létesítmények környezeti állapotfelmérése és rehabilitációja Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék fleit@vcst.bme.hu

2. A környezeti állapotfelmérés • A hazai jogi szabályozás néhány sarokköve: • 152/1995. (XII.12.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről (EKHT, RKHT) • 20/2001. (II.14.) Korm. Rend. A környezeti hatásvizsgálatról • 10/2000.(KöM-EüM-FVM-KVHM) együttes rendelet a felszínalatti víz és földtani közeg minőségi véd. Határértékeiről • + Felszíni vizek szabvány (MSz 12749), ivóvíz szabvány, ÁNTSz rendeletek, stb.

3. A jogi háttér áttekintéséhez ajánlott honlapok • Európai: • http://europa.eu.int/eur-lex/en/index.html • Hazai: • www. ktm.hu/jogszabalyok

4. Hazai példák – fémkohászat, fémfeldolgozás • A Csepeli Fémmű Rt. és a DAM f.a. állapotfelmérése Néhány előzetes tanulság 1. A „beékelődés” problémája (CSM, DAM, Zalaegerszeg) 2. A környezeti felelősség megosztása a nagy holdingokban problémás 3. A múlt öröksége (ki a felelős a régi károkért?)

5. Az állapotfelmérések szerkezete, szempontjai általában 1. • 0. Bevezetés • 0.1Elözmények, a környezeti állapotfelmérés célkitűzései0.2.Felhasznált dokumentumok és információ források • 1. A vizsgált telephely bemutatása • 1.1.A telephely általános adatai (tulajdonviszonyok, ipartörténet, etc)1.2A technológiai folyamatok bemutatása, változásaik1.3Személyi állomány adatok, létszám, munkarend1.4A környezetgazdálkodás szervezete, felelősség és jogkörök, információs rendszer és adatszolgáltatás • 2. A TELEPHELY ÁLLAPOTFELMÉRÉSE • 2.1Földrajzi elhelyezkedés, fekvés2.2Éghajlat tényezők és vízrajzi jellemzők2.3Geológiai, talajtani és hidrogeológiai jellemzők2.4Természetvédelmi és tájvédelmi szempontok2.5A TELEPHELY ÉPITETT KÖRNYEZETE2.6A telephely környezetének jellemzői2.7Szomszédos területeken folyó tevékenységek 2.8Közlekedési jellemzők, megközelíthetöség2.9A telephely beépítettsége, infrastrukturális ellátottsága, az épületek adatai, állapota • 3. A TELEPHELYEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK ÉS TECHNOLÓGIÁK BEMUTATÁSA 3.1A termelő-technológiai folyamatok ismertetése és a főbb üzemegységek bemutatása 3.2A telephely közműellátottsága (telekommunikáció és energiaellátás)3.3 A termeléshez felhasznált alapanyagok (kezelés, tárolás)3.4Szállítási folyamatok3.5Karbantartási tevékenység

6. Az állapotfelmérések szerkezete, szempontjai általában 2. • 4. A vizsgált telephely környezetvédelmi helyzete • 4.1 A környezetvédelmi dokumentációs rendszer bemutatása • 4.2. A LÉGSZENNYEZÉS HELYZETE • 4.2.1 Pontforrások4.2.2 Diffúz kibocsátó források4.2.3 Levegőtisztaság védelmi mérő-, ellenőrző és megfigyelő rendszerek4.2.4 Levegőszennyezéssel kapcsolatos hatósági határozatok, intézkedések4.2.5 Levegőszennyezéssel kapcsolatos problémák, állapotjellemzők összefoglalása • 4.3. VÍZMINŐSÉG SZABÁLYOZÁS • 4.3.1 Vízbeszerzés, vízhasználat tipusok vizforgalmi adatok4.3.2. Felszíni lefolyások (csapadékvizek) gyűjtése, kezelése, elvezető csatornahálózatok4.3.3. Technológiai és kommunális szennyvizek gyűjtése, kezelése, elvezető csatornahálózatok4.3.4 Vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági határozatok, intézkedések 4.3.5 Vízgazdálkodási problémák áttekintése, prioritások • 4.4 SZILÁRD HULLADÉKOK • 4.4.1 Technológiai hulladékok, tüzelési maradványok kezelése4.4.2 A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok keletkezése4.4.3 Hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági határozatok, intézkedések 4.4.4 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémák összefoglalása

7. Az állapotfelmérések szerkezete, szempontjai általában 3. 4.5 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 4.5.1 A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos adatok és vizsgálatok ismertetése4.5.2 Zaj- és rezgésvédelmi problémák és állapotjellemzők összefoglalása4.5.3 Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos hatósági határozatok, intézkedések 4.6 A TELEPHELY TALAJMINŐSÉGE ÉS TALAJVIZEINEK ÁLLAPOTA 4.6.1 Talajtani és talajvíz adatok és vizsgálatok bemutatása4.6.2 Felszínalatti vizek állapotának jellemzése4.6.3 Talajvédelemmel kapcsolatos problémák és állapotjellemzők értékelése, összefoglalása4.6.4.Talajvédelemmel kapcsolatos hatósági határozatok, állásfoglalások és kötelezvények 4.7 TELEPHELYEN BELÜLI POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁSOK 4.7.1 Föld alatti és föld feletti tartályok 4.7.2 Tűz- és robbanásveszélyes anyagok, egyéb környezet és egészségkárositó anyagok kezelése, tárolása4.7.3 Azbeszt és azbesztalapú anyagok előfordulása4.7.4 PCB tartalmú anyagok előfordulása, kezelése, tárolása4.7.5 Radioaktív anyagok előfordulása, kezelése, tárolása 4.8. Tűzvédelem és vagyonbiztonság 4.9 Munkaegészségügy és balesetvédelem

8. Az állapotfelmérések szerkezete, szempontjai általában 4. • 5. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁK ÁTTEKINTÉSE ÉS KOCKÁZAT ELEMZÉSE, A KÁRELHÁRÍTÁSI BEAVATKOZÁSOK ALTERNATIVÁI, PRIORITÁSAI, ÉS KÖLTSÉGEI • 5.1 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM • 5.2 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS • 5.3 SZILÁRD ÉS VESZÉLYES HULLADÉKOK • 5.4 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM • 5.5 TALAJ- ÉS TALAJVÍZVÉDELEM, (FELSZÍNALATTI VIZEK) • 5.6 TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM • 5.7 A TELEPHELY KÖRNYEZETVÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGI PROBLÉMÁK, PERES ÜGYEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

9. Az állapotfelmérések néhány gyakorlati trükkje • Téli vagy nyári séták • Légi felvételek, infravörös felvételek • Keresd az „öreget”! • A növényzet árulkodó jelei • A párbeszéd technikája • A talaj fúrások kellemetlen meglepetései • Soha ne hagyd ki a hátsóudvart!

10. A „beékelődés” – főleg légszennyezési probléma • A korábban külterületen elhelyezkedő gyártelepeket „körbenőtte” a város • Kohók (UHT kemence) nehézfém kibocsátásai, illetve a salakterek kiporzása (csapda: a locsolás a kiporzás megakadályozására növeli a talajvíz szennyezettségének veszélyét) • Katasztrófavédelmi meggondolások (pl. ammónia tartályok, cseppfolyós oxigén, stb.)

11. A környezeti kárfelelősség • Ingatlantulajdonos, termelő vállalat, a terület bérlője, a jogutódok – ezek gyakran nem azonosak és változnak • Eladás, tulajdonosváltás esetén ajánlatos „tabula rasa”-t csinálni – ezeket az auditokat „due diligence” felméréseknek nevezik (pl. privatizációs auditok) • A környezetvédelem (pl. víz-, szennyvíz) különálló gazdasági szervezet kezében van (a holdingon belül, vagy kívül)

12. A múlt öröksége (legacy of the past) • Kis értékű tevékenység is nagy károkat okozhat (pl. triklór-etilén szennyezés a Sajóládi vízbázis védőidomán) • Ha nincs „felelős” a kárelhárítás az államra (azaz minden adófizetőre hárul) • Oknyomozás a gáz kromatogramokban

13. Egy felszínalatti probléma: az ivóvíz bázisok veszélyeztetettsége Csepel Művek Budapest ivóvíz bázisai

14. Megoldási lehetőségek Csepelen • Hagyni ahogy van (ehhez kockázatelemzés szükséges, részletes hidrogeológiai feltárás és monitoring) • Lehatárolás (szádfalazás) (50-80 ha terület) • In-situ kezelés és beszivárgás megakadályozás • Off-site (lerakás műszakilag védett hulladéklerakón) megoldások • Becsült költségnagyságrendek: 10-100 milliárd Ft 1996-os árszinten

15. Példák helyreállítási technológiákra (remediation)

16. Tipikus talajmosás-tisztítás technológia

17. Amikor a helyén marad a szennyezés: felhagyott hulladéklerakó lezárása

18. Nitrát (elektron akceptor) adagolással gyorsított biológiai lebontás

19. Amikor a szennyező nem bontható: nehézfémekkel szennyezett talajvíz kezelése

20. Záró megjegyzések • A talaj és talajvíz szennyezés szinte mindig a legnagyobb költségtényező a környezeti károkban • A talaj és talajvíz szennyezés megtisztítása gyakran éveket vesz igénybe • A szennyezés „veszélye” (környezeti kockázata) minden esetben HELYSPECIFIKUS