Múltunk - jelenünk

1. Múltunk - jelenünk Ócsa értékei Összeállította és a fotókat készítette (az iskolaképek kivételével) Németh György Ócsa, 2005.

2. Ócsa címere Arany szegélyű barokk pajzsban, vörös alapon, középen dombból kinövő életfa áll. Ennek két oldalán csoroszlya és ekevas, utalva az itt élő lakosság mezőgazdasági tevékenységére.

3. Ócsazászlaja Ócsa Árpád-kori település. Feltételezett névadója, az öreg Ócsa, mondáink szerint a magyarok ménesének ura volt, és közvetlenül Árpád háza-népéhez tartozott. Ezért nyúlt vissza a tervező a zászló jelképeinek ábrázolásánál a legrégebbi gyökerekig. Az Árpád-sáv – mint neve is mutatja – első fejedelmünkhöz kapcsolódik (vörös-ezüst sávok). Kézai Simon Árpádot, mint a turultól megáldott Emese ivadékát, a Turul nemzetségből származtatta. Mondáink szerint a hadra kelt népet a turul vezette; a vezérek zászlóikon vörös alapon fekete színnel ábrázolták. A kereszténység felvételével népünk hitvilága átalakult, ezért a totemállat helyét Ócsa zászlaján keresztény műemléktemplomunk foglalja el. A vörös-fekete szín megtartásával hajtunk fejet ősi mondánk szépsége előtt.

4. Román kori műemléktemplom A Franciaországból betelepült premontrei szerzetesek építtették a román stílusból a gótikába való átmenet egyik legszebb magyarországi templomát. A prépostságot először 1234-ben említik. A székesegyház tehát feltehetően a tatárjárás előtt keletkezett. A premontreiek kolostorában általában tizenkét szerzetes tevékenykedett. Három századon keresztül, a hívek patronálása (lelki gondozása) mellett az átutazóknak szállást, a betegeknek kórházat tartottak fenn. Gondjuk a betűvetés és számolás tanítására is kiterjedt. Tevékenységük az egész környékre kihatott. A törökök a templomot nem károsították meg. Néhány évtizeden keresztül mecsetként használták. A XVI. század 60-as éveiben a lakosság már református, a templomot is elfoglalják. A műemléktemplom legutóbbi felújítása 1986-ban kezdődött és 1992-ben fejeződött be.

8. Oklevelekből sejthető, hogy Ócsa 1264-ig királyi birtok volt, a XII-XIII. században felépült monostor nem gyéren lakott területre települt. Ócsa társadalma réginek mondható határjelekkel, határdombokkal megjelölt községhatárok között élt már a XIII. század második felében. Ez a monostor és falu rendkívül fontos országút mellett települt. Akkori településszerkezetre nézve csak elképzeléseink lehetnek. A monostor mint impozáns központ körül a házak szórt rendszerben vagy utcába rendezve állhattak. Ezeken a sűrű beépítésű, apró telkeken fekszik az ócsai falumag. A templomok körül, az Alszegen és a Csűrkertben helyezkedtek el a XVII. századtól a gazdasági udvarok. Ezeken a helyeken álltak a telkes jobbágyok istállói, nyomtató-cséplő helyei, széna- és szalmaboglyái. Télen itt tartották az egész állatállományt az úgynevezett ólaskertekben. Vagyis Ócsán a gazdának két beltelke volt, az egyik a templom körül, a másik kijjebb. Ezt a településszerkezetet nevezik kétbeltelkes rendszernek. Természetesen az Öregfalu, mint belterületi rész, a legrégebbi. Öregfalu

14. Római katolikus templom Tervezte Mayerhoffer János építő-és kőműves mester A régi katolikus templomot a török hódoltság elején a protestánsok elfoglalták. A templom nélkül maradt katolikusok 1754-ben kápolnát emeltek a Szentháromság tiszteletére. A mai - egyhajós, barokk, egy homlokzati tornyú - templomot 1774-ben építtette fel Mária Terézia és Migazzi bíboros segítségével a falu, s ezt is a Szentháromság tiszteletére szentelték. A templomot többször átépítették. Az utolsó átalakítás 1916-18-ban történt, amikor a tornyát magasították meg egy emelettel. A második világháborúban megsérült tornyot sátortetővel fedték. A templom 1916-ig Alsónémedi fíliája (leányegyháza) volt. 1916-ban lett önálló plébánia. A templom barokk, egy hajós, egy homlokzati toronnyal. Freskóit Csibi Mihály készítette 1968-ban, színes üvegablakait pedig 1985-ben Mohai Attila. A kerámiamunkák pedig Albrecht Júlia keze munkáját dicsérik 1987-ből.

18. Alkotója Orbán Antal szobrász A bronz szobor-kompozíció az 1930-as években készült. 1944. november 2-án, a szovjet csapatok Ócsára történő bevonulásakor eltűnt. Fülöp István kántortanító rejtette el. A szobor nélkül maradt talapzat 44 éven keresztül üresen állt. 1988-ban találtak rá a Petőfi Iskola padlásán. A felújított szobor 1989. március 15-én került fel újra a talapzatára. Az Ócsai Polgári Kör kezdeményezésére az emlékmű hátoldalán márványtáblába vésve van megörökítve azoknak az ócsai polgároknak a neve, akik a II. világháborúban haltak hősi halált, vagy elhurcolva, haláltáborokban váltak mártírrá. Szabadság téri turulos-koronás emlékmű

20. Patrona Hungaria 1914-1918 Alkotója Markup Béla szobrászművész Az I. világháborút lezáró Párizs-környéki (Versailles - Trianon) békék nem oldották meg Európa egyetlen problémáját sem, ellenben újakat teremtettek, s olyan éket vertek a nemzetek közé, hogy lehetetlenné vált a békés együttműködés. Az I. világháborúban 120 ócsai személy szenvedett hősi halált a különböző frontokon. Emléküket őrzi a Hősök terén 1928-ban felállított emlékmű. Markup Béla szobrászművész Stróbl Alajos tanítványa. Nevét az Országház főbejáratát díszítő két nagy oroszlánszoborral tette ismerté. Az emlékművet az Ócsai Polgári Kör anyagi támogatásával Kiss Károly ócsai kőfaragó mester restaurálta.

22. Ócsai millenniumiemlékmű Tervezte Horváth Zoltán építész Az emlékmű a magyar államalapítás ezredik évfordulójára (millenniumára) létesült, és a történelmünket, kultúránkat jellemző kettősséget jelképezi. Nyugat és kelet ütközőpontján országunk a mai napig a keletnek kapuja nyugatra, és a nyugatnak kapu kelet felé. Hol a keletről, hol a nyugatról ránk törő erőkkel viaskodtunk, vagy fogadtuk be azokat. Népünk kultúrájában a keletről hozott és a nyugattól átvett elemek ötvöződnek sajátosan magyarrá.

27. Ócsa újkori paraszti építészetére a földfalú ház a jellemző. Az egyetlen XVIII. századi, ma is álló épület ágasfás-szelemenes szerkezetű. Ennek lényege, hogy a rakott sárfalazatra épített tetőszerkezetet ágasfák tartották. A ház elején és végén Y alakú oszlopokat ástak a földbe, s a tetőgerinc magasságában – hosszanti irányban - szelemengerendát fektettek az ágasokba. Így a tető súlyát nem a viszonylag gyenge földfal, hanem a két ágasfa hordozta. Az újabb keletű vert falú- és a vályogtéglából épült házfalak már elbírták az ollóágasos, vagy a szarufás tetőszerkezetet is. Településünkön is az Alföldre jellemző nyeregtető terjedt el. Kezdetben a házak homlokzatát vesszővel befonták, majd sárral tapasztották. Az újabb, oszlopos-tornácos házak oszlopfői a műemléktemplom jellegzetes formáját ültették át. Az általános iskola felújított épületében is ezek köszönnek vissza,emlékeztetve a betérőket településünk népi kultúrájára. Ágasház – Ócsa népi építészete

29. Az Öreghegy a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. Ezeknek a sajátos építményeknek a létrehozását az az üledékes réteg tette lehetővé, mely négy-hat méter vastagságban teríti az alatta hullámosan fekvő homokot. Ezt a löszt nagyon finom, jól tapadó részecskék alkotják. Olyan szilárd, hogy sok helyütt csákánnyal is nehezen bontható. A pince bejárata, a gádor (hordógurító pincetorok) másfél-két méter széles, menetesen addig süllyesztik le, amíg el nem érik a homokot. Azután vízszintesen vájják tovább boltozatosan a löszben, amelyik minden tartószerkezet nélkül évszázadokig megáll. Egy- és többágú pincéket is építettek az ócsaiak. Egy pince létrehozása egy hétig, tíz napig is eltartott. Ételről a rokonság asszonyai gondoskodtak, italt a szomszéd pince tulajdonosa adott. Öreghegyi pincesor

33. Kopjafás temető A fejfa (fütül való fa, gombfa, kopjafa) a református temetők kizárólagos sírjele. A római katolikusoknál egyöntetű a sírkereszt használata. A faanyag romlandósága miatt a ma ismert fejfatípusokat csak a 18. századig követhetjük, egyelőre nyitva hagyva azt a kérdést, hogy a fejfa a reformáció-ellenreformáció korában vált a római katolikusoktól megkülönböztető sírjellé, vagy éppen fordítva: a kereszt lett a katolikusok megkülönböztető jele. A fejfát temetéskor a sír fej felőli végéhez tűzik be. Anyaga tölgy vagy akác, esetleg cser, hossza 80-150 cm. A földbe kb. 1/3 része kerül, ezt megszenesítik, vagy kátránnyal kenik be, hogy tartós legyen. Egyes részeit általában elnevezik: a felső vég a homloka, feje, alatta esetleg nyaka, válla, középső rész a törzse, néhol dereka, a földbe kerülő vége pedig a lába, vagy talpa. Többnyire belevésték a halott nevét, vagy kezdőbetűit, és vésett sírfelirattal látták el. A fejfa legtöbb esetben díszített. Csúcsa általában virág, gömb, buzogány, láng, szív díszekben végződik, néhol a halott nemének megkülönböztetésére is szolgált. Az ócsai temetőben fellelhető néhány kopjafa lassan végleg az enyészeté lesz.

36. Falu Tamás költő-író Falu Tamás, polgári nevén dr. Balassa Lajos 1881-ben Kiskunfélegyházán született. Elvégezte a jogi egyetemet, pályafutását hírlapíróként kezdte, majd közjegyző lett. Ócsára 1924-ben került és itt élt 1977-ben bekövetkezett haláláig. A Falu Tamás költői álnevet 1911-től használta. Tagja volt a Kisfaludy- és a Petőfi Társaságnak. Első verseskötete 1900-ban jelent meg. Tizenegy regényt is írt. Falu Tamás úgy volt „rendhagyó” költő, hogy emelt fővel vállalta az élet örök rendjét. Az önkéntes belesimulást a szürkének nevezett sokaságba. Forrásvíz-tiszta verseivel egész életében a kisemberek szépségszomját csillapította, talmi mámort sohasem nyújtván, de egészséges felüdülést annál inkább! Mindenki szerette őt, mert „minden leereszkedés nélkül vette emberszámba tanulatlan, földszagú ügyfeleit.” Verseiben, ezekben a „kismesteri” gyöngyszemekben a végtelen humánum tengerfénye csillan.

41. Halászy Károly mártírtanító Halászy Károly, a kiváló református rektor Alsónémedi egyházának és iskolájának szolgálatában állt, ott fejtette ki a forradalom és szabadságharc alatti tevékenységét is. Ócsa hősévé sem egyszerűen a hosszú történelmi múltú s szoros szomszédságú települések lakói, főként prédikátorai és tanítói közt kialakult kapcsolatok révén válhatott. A sors úgy hozta, hogy Haynau térségünkön átvonuló egységei néhány társával együtt Ócsán állították hadbíróság elé, s miután forradalmi tetteit halállal büntették, itt is végezték ki. Tehát nem csoda, hogy mindkét faluban hősként tisztelik. Halászy Károly méltó párja azoknak a nemcsak helyileg jelentős történelmi alakoknak, akik a korábbi egy-két évszázad során szereztek hírnevet maguknak és községüknek. Ócsa temetőjében nyugszik. Halászy Károly, az 1849-ben kivégzett honvédszázados, tanító, általános iskolánk névadója.

44. Halászy Károly Általános Iskola Tervezte Horváth Zoltán Iskolánk az egykori kúria (járásbíróság) épületében, illetve a ’70-es évek végétől—a kor stílusának megfelelő—épületrészben működik. A valamikori Kossuth-iskola épületét 2000. decemberében kezdték felújítani és 2002-ben adták át rendeltetésének. A több mint 8000 lélekszámú település egyetlen általános iskolájába ma közel 850 tanuló jár. Az iskola felszereltsége—az épületek adottságai, lehetőségei—átlagosak. A pluszt a felújított épület látványa és korszerűsége jelenti. Az üvegfelületeken bejutó napfényt a fehér falak is felerősítik. Az aula egyik oldalán végigfutó homlokzatsor, illetve az oszlopsorok a hajdani ócsai polgári– és paraszti porták hangulatát idézik. A gyerekek itt egy olyan bemutatót láthatnak a faluból, melynek segítségével talán eltűnődhetnek azon, hogy miben gyökerezik az a kultúra, amely most körbeveszi őket.

46. Köszönjük a figyelmet!