1 / 37

Tavaszi kankalin ( Primula veris )

Tavaszi kankalin ( Primula veris ). - Egyéb nevei : (kulcsvirág) - Család : Primulaceae - Drog : Primulae folium, Primulae flos, Primulae radix et rhizoma - Hatóanyag : triterpénvázas szaponinok, fenolglikozidok (primverin, primulaverin), flavonoidok, karotinok, illóolaj, C-vitamin.

Download Presentation

Tavaszi kankalin ( Primula veris )

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tavaszi kankalin (Primula veris) -Egyéb nevei: (kulcsvirág) -Család: Primulaceae -Drog: Primulae folium, Primulae flos, Primulae radix et rhizoma -Hatóanyag: triterpénvázas szaponinok, fenolglikozidok (primverin, primulaverin), flavonoidok, karotinok, illóolaj, C-vitamin

  2. -Morfológia: évelő, lágy szárú faj, áprilisban virágzik. Levelei tőrózsát alkotnak, hosszas leveleinek felülete ráncos, fonákuk szőrözött. Ernyővirágzata van, virágai bókolók, sárgák, a párta torkában narancssárga folt van. A porzóknál és termőknél heterosztília figyelhető meg. Termése toktermés. -Előfordulás: Eurázsia mérsékelt övi területein él, főként hegyvidéki erdőkben, cserjésekben. -Környezeti igény: mészkedvelő, mérsékelten száraz lomberdők növénye. -Gyűjtés: a gyöktörzset a gyökerekkel együtt virágzáskor vagy ősszel, a virágokat nyíláskor, a levelek egész évben gyűjthetők.

  3. -Feldolgozás: a gyökereket kiszedés után mossák, majd szárítják, a virágok gyors szárítást igényelnek. -Farmakológiai hatás: köptető -Felhasználás: légcsőhurutban, hörghurutban a gyöktörzs főzetét alkalmazzák, asztmás, görcsös köhögés esetén is alkalmazható, főleg kombinációban. A népgyógyászatban vizelethajtóként és idegnyugtatóként is használták, a virágokat idegnyugtatónak, valamint teakeverékek színesítésére, jelölésére alkalmazzák.

  4. Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis) -Egyéb nevei: orvosi tüdőfű, (dongóvirág) -Család: Boraginaceae -Drog: Pulmonariae folium, ritkán Pulmonariae herba -Hatóanyag: ásványi anyagok, allantoin, nyálkaanyagok, flavonoidok (kempferol, kvercetin), pirrolizidinalkaloidok (- feltehetőleg!)

  5. -Morfológia: évelő növény, levelei szórt állásúak, hosszas tojásdadok. A virágzat szárcsúcsi, mirigyszőrös, a csésze t-k. ötszögletű; a virágok kékesibolyák, elvirágzáskor megkékülnek. Termése négy makkocska. Elvirágzás után fejlődnek ki nyári levelei. -Előfordulás: közép-európai flóraelem, az Északi-khg-ben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: mezofil, félárnyéktűrő, atlantikus lomberdő klímát kedvel. -Gyűjtés: a virágzó hajtásokat áprilisban, a nyári leveleket május- júniusban gyűjtik.

  6. -Feldolgozás: a levéllemezről a levélnyelet eltávolítjuk, majd jól szellőző, árnyékos helyen szárítjuk. -Farmakológiai hatás: köptető, köhögéscsillapító. -Felhasználás: régen tüdőbajban (tuberkulózisban) használták, azonban kiderült, hogy sok kovasavszármazékot tartalmaz. A tapasztalati gyógyászatban légcsőhurutban, ritkábban tüdőasztmában használják önmagában, vagy teakeverékek alkotórészeként.

  7. Házi kövirózsa (Sempervivum tectorum) Védett! -Egyéb nevei: fülfű, kövirózsa, (fali kövirózsa) -Család: Crassulaceae -Drog: Sempervivi tectori herba -Hatóanyag: szedoheptulóz, izocitromsav, citromsav, almasav, malonsav, aszparaginsav, fenolkarbonsav, kávé- és klorogénsav, flavonoid, cserzőanyag, C-vitamin, nyálka.

  8. -Morfológia: örökzöld, pozsgás, évelő növény, tarackoló gyökérrel. Levelei laposak, húsosak, szélükön visszahajló szőrök nőttek,a tőlevelek levélrózsát alkotnak, a szára sűrűn mirigyes. Virágzata a levélrózsa közepéből fejlődik, legtöbbször álernyőben áll. Virágzás után a levélrózsa elhal. -Előfordulás: Európa, Közép-Skandinávia, a Kaukázus és Perzsia napos szikláin él, (200-2800 m magasan.) -Környezeti igény: szárazságtűrő, szukkulens faj, inkább mészkedvelő. -Gyűjtés: természetes populációi nem gyűjthetők.

  9. -Feldolgozás: rendszerint frissen használják vagy begyűjtés, tisztítás után préslevet készítenek belőle. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, antioxidáns. -Felhasználás: a népi gyógyászatban egyike a leggyakrabban használt növényeknek, leveleit kisebb sérülések, gyulladások kezelésére; présnedvét égésekre, vágásokra, rovarcsípésre, száj-, arc- és középfülüregi gyulladások enyhítésére használják. A levél forrázatát teaként torokgyulladásra, hörghurutra, afta gyógyítására ajánlják.

  10. Magas aranyvessző (Solidago gigantea) -Egyéb nevei: kései aranyvessző (régóta használt drog, középkori füveskönyvekben is említik: Solidago- „solidare”-megerősítést, gyógyítást jelent.) -Család: Asteraceae -Drog: Solidaginis herba -Hatóanyag: triterpén szaponinok, illóolaj, cseranyagok (katechinszármazékok), keserűanyagok, inulin.

  11. -Morfológia: évelő, gyöktörzzsel telel át. Levelei szórt állásúak, lándzsásak, szára alsó részén kopasz. Virágzata fészekvirágzat, amely ívesen hajló fürtöt alkot, a virágok színe sárga. Termése apró, érdes szőrű bóbitás kaszat. -Előfordulás: adventív, inváziós észak-amerikai faj. -Környezeti igény: vízigényes, közepesen tápanyagigényes, közömbös pH-jú talajokat kedvel. -Gyűjtés: a herbához a virágzás kezdetén a hajtások felső, legfeljebb 40 cm-es részét ; a gyökereket ősszel vagy tavasszal gyűjtik.

  12. -Feldolgozás: a begyűjtött herbát szabadban vagy padláson, árnyékban szárítják, a gyökeret alapos tisztítás után szárítják. -Farmakológiai hatás: vizelethajtó (diuretikus), gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, immunrendszer aktiváló, a herpeszvírus ellen is eredményesen alkalmazható, egyes szaponinok antimikotikus hatásúak.

  13. -Felhasználás: népi gyógyászatban belsőleg köszvény, reuma ellen, vértisztítóként; külsőleg száj- és garatüreg gyulladásnál, rosszul gyógyuló sebek borogatására használják. Gyógytermékekben (teakeverékek, kivonatok, stb.) a húgyutak átöblítésére alkalmazzák hólyag- és vesegyulladás, vesekő ellen. Szív- és veseelégtelenségből adódó ödémáknál tilos használni! Használják még magas vérnyomás, prosztatamegnagyobbodás, krónikus ekcémák, skrofulózis (nyaki nyirokcsomók gümőkórja) esetén.

  14. Fekete nadálytő (Symphytum officinale) -Egyéb nevei: (forrasztófű, nadálylapu, madárgyökér) -Család: Boraginaceae -Drog: Symphyti rhizoma et radix -Hatóanyag: allantoin, cserzőanyag, nyálkaanyag, triterpenoidok, fitoszterinek, dehidrokávésav, rozmaringsav, aszparagin, pirrolizidin-alkaloidok

  15. -Morfológia: évelő növény, gyöktörzse többfejű; hajtása elágazó, belül üreges. A tőlevelek hosszú nyelűek, tojásdadok, a szárlevelek hosszúkásak, a száron lefutók. A növény merev serteszőrökkel és apró horgas szőrökkel borított. Kunkor-virágzatában a párták liláspiros, rózsaszín színűekűek. Termése négy, sötét résztermésre esik szét. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, magaskórós, ártéri társulásokban gyakori. -Környezeti igény: nedvességigényes, árnyéktűrő. -Gyűjtés: a gyökeret októbertől áprilisig lehet gyűjteni, ügyelve a gyökerekre.

  16. -Feldolgozás: a drogot gyors szárítással érik el, ekkor fehér marad a gyökér közepe. -Farmakológiai hatás: a szöveti regenerációt segíti, hámosító, gyulladáscsökkentő, adstringens. -Felhasználás: nehezen gyógyuló sebek (lábszárfekély), törések, izületi gyulladások, reumatikus fájdalmak, sportsérülések gyógyulását segíti elő. Kozmetikai készítmények, ránctalanító, összehúzó, hámosító krémek alkotórésze, leveleit egyes országokban zöldségként fogyasztják.

  17. Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) -Egyéb nevei: gyermekláncfű, pitypang, kákics -Család: Asteraceae -Drog: Taraxaci radix, Taraxaci folium, Taraxaci herba cum radix -Hatóanyag: triterpén (taraxaszterol), keserűanyaga a laktukapikrin, C-vitamin, A-és B-vitamin, gyökerében szaponin, az egész növény magas káliumtartalmú.

  18. -Morfológia: évelő, tőrózsás növény, a gyökeret megtörve fehér tejnedv szivárog. Levelei tőállóak, levélrózsát alkotnak, a levéllemez kacúros. Fészekvirágzata tőkocsányon helyezkedik el, nyelves virágokból áll, színük sárga, áprilisban virágzik. Termése bóbitás kaszattermés. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban szinte mindenhol elterjedt. -Környezeti igény: mezofil, nincs különösebb talajigénye. -Gyűjtés: a gyökeret ősszel vagy tavasszal, a levelét és a teljes növényt tavasztól szeptemberig gyűjtsük.

  19. -Feldolgozás: a gyökereket azonnal tisztítják, majd kettévágják és szárítják; a leveleket tiszta, szellős, árnyékos helyen szárítják. -Farmakológiai hatás: epehajtó, vizelethajtó. -Felhasználás: teája epehólyag-és májbántalmak esetén gyógyító hatású, népi gyógyászatban emésztést serkentő, vértisztító, gyomorjavító hatása ismert. Reumatikus fájdalmak és idült ízületi gyulladások esetén is javasolják. Fiatal, friss leveleiből salátát készítenek; állatoknál levelét tejképződés fokozására adják.

  20. Mezei kakukkfű (Thymus serpyllum) -Egyéb nevei: keskenylevelű kakukkfű, északi kakukkfű, vadkakukkfű, (balzsamfű, vadcsombor) -Család: Lamiaceae -Drog: Serpylli herba, Aetheroleum serpylli -Hatóanyag: illóolaj, cserzőanyag, flavon, almasavas sók.

  21. -Morfológia: évelő félcserje, gyökere fásodó és/vagy rizómás, szára földre terülő, négyélű. Levelei keresztben átellenesek, változó alakúak. Virágzata álörvökből összetett füzérvirágzat, bíbor rózsaszínű. Termése maradó csészében négy apró makkocska. -Előfordulás: Európában általánosan elterjedt gyűjtőfaj, hazánkban homokpusztákon, száraz kaszálókon, stb. fordul elő. -Környezeti igény: fényigényes, szárazságtűrő. -Gyűjtés: a föld feletti, el nem fásodott, virágos, leveles hajtásokat májustól szeptemberig, napos időben gyűjtik.

  22. -Feldolgozás: árnyékos helyen kiterítve, szabad levegőn vagy műszárítóban szárítják. -Farmakológiai hatás: köhögéscsillapító, köptető, légúti fertőtlenítő, enyhe görcsoldó. -Felhasználás: légúti hurutos betegségek kezelésére összeállítótt teakeverékek alkotórésze, köhögés elleni gyógyszer-alapanyag. A népi gyógyászatban vérszegénység, álmatlanság, légzőszervi megbetegedések ellen ajánlott, forrázatát reumafürdőkben alkalmazzák. Kedvelt fűszer, illóolaját a kozmetikai ipar is hasznosítja.

  23. Nagy csalán (Urtica dioica) -Egyéb nevei: csalán, (csalány, csollán) -Család: Urticaceae -Drog: Urticae folium, Urticae herba, Urticae radix, ritkán Urticae fructus -Hatóanyag: klorofill, karotinoidok, vitaminok (B, C, K, U), triterpének, szterolok, glukokinin, flavonoidok, aminok, ásványi anyagok, a gyökérben: kumarin, cseranyagok, lignán

  24. -Morfológia: évelő, lágyszárú, kétlaki faj; gyöktörzse hosszú, kúszó. Szára négyélű, levelei keresztben átellenesek, szélük fűrészes. A szár és a levelek serte- és csalánszőrökkel borítottak. A porzós és termős virágzat laza álfüzér, a virágtakaró zöld lepellevelekből áll. Termése egymagvú makkocska. -Előfordulás: géncentruma Eurázsia, hazánkban kozmopolita flóraelem. -Környezeti igény: nitrogénjelző, nedvességigényes, tápanyagigényes. -Gyűjtés: a leveleket és a herbát tavasztól őszig lehet gyűjteni, a gyökereket ősszel vagy tavasszal ássák ki.

  25. -Feldolgozás: a levelek és a herba szárítása tiszta, szellős helyen, gyakori forgatás mellett vagy műszárítóban történhet. -Farmakológiai hatás: levele vitamin- és ásványianyag-forrás, enyhén antibiotikus, gyökere csökenti a vérszérum koleszterinszintjét és a prosztatatúltengés okozta panaszokat. -Felhasználás: vizelethajtó, vértisztító teák része; reuma, köszvény kezelésére használják, főzeléknek fogyasztható. Biotermesztésben kivonatát gombás betegségek és rovarok elleni védekezésnél használják. A gyökérdrogot a dülmirigy gyulladásaiban és jóindulatú hámdaganataiban, túltengésében jó eredménnyel alkalmazzák.

  26. Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) -Egyéb nevei: mezei macskagyökér, (baldrián, magdolnafű, valerián, gyökönke) -Család: Valerianaceae -Drog: Valerianae rhizoma et radix -Hatóanyag: illóolaj (benne: monoterpén és szeszkviterpén ketonok, savak, alkoholok), valepotriátok

  27. -Morfológia: évelő, lágy szárú növény. Első évben tőlevélrózsát fejleszt, szára felálló, hengeres, barázdált. Levelei páratlanul szárnyaltak, virágzata végálló, elágazó álernyő, pártája fehér vagy rózsaszínű, virágai jellegzetesen kellemes illatúak. Termése csepp alakú, egymagvú kaszat. -Előfordulás: hazánkban vadon is előfordul, azonban a drogot termesztésből nyerik. -Környezeti igény: csírázásához fény és megfelelő hőmérséklet szükséges, vízigényes, jó minőségű talajokon terem. -Gyűjtés: a gyökereket a vegetációs időszak végén szedik ki.

  28. -Feldolgozás: a gyökérzetet megtisztítják, majd megmossák. Ezután árnyékos, légjárta helyen kiterítve, forgatva vagy műszárítóban szárítják. -Farmakológiai hatás: a központi és a vegetatív idegrendszert nyugtatja, csökkenti a szorongást, a félelemérzetet, enyhe görcsoldó, nincs mellékhatása, hozzászokásukról eddig nincs adat. -Felhasználás: alvászavarok esetén teája citromfűvel, komlóval megszünteti a panaszokat, a galagonya és macskagyökér tinktúrát együttesen ideges szív- és gyomorpanaszok esetén javasolják. Illóolaját sokoldalúan felhasználják, kivonatai számos nyugtató gyógyszer alapanyagát képezik.

  29. Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) -Egyéb nevei: szöszös farkkóró, (királygyertya, mezei gyertya, sárgavirág, királydárda) -Család: Scrophulariaceae -Drog: Verbasci flos, Verbasci folium -Hatóanyag: nyálkaanyagok, szaponinok, cukor, flavonoidok, karotinoidok (krocetin).

  30. -Morfológia: kétéves, dudvás szárú faj, első évben tőlevélrózsát fejleszt. Ötszögletű szárát a második évben fejleszti, melyen szórt állású, fedőszőrökkel borított levelek fejlődnek. Végálló füzérvirágzata a szár felső részén feljődik, a párta fénylősárga színű. Termése kétrekeszű, sokmagvú tok. -Előfordulás: kozmopolita faj, hazánkban ritkás tölgyesekben, legelőkön, száraz gyomtársulások-ban fordul elő, pionír. -Környezeti igény: szárazság és hidegtűrő, fényigényes -Gyűjtés: virágait júliustól szeptemberig gyűjtik.

  31. -Feldolgozás: a leveleket azonnal szárítani kell árnyékos helyen vagy műszárítóban, a virágokat tűző napon vagy műszárítóban szárítják. -Farmakológiai hatás: köptető, hurutoldó, köhögés csillapító. -Felhasználás: köptető teakeverékek alapanyaga, csökkenti a köhögési ingert, nyálkaoldó, izzasztó hatású, meghűlés esetén alkalmazták. Napjainkban a vegyiparban szőke hajat ápoló samponokat készítenek belőle.

  32. Kis meténg (Vinca minor) -Egyéb nevei: örökzöld meténg, télizöld meténg, kis télizöld, (aprómeténg, vinka, börvény) -Család: Apocynaceae -Drog: Vincae minoris herba -Hatóanyag: indolvázas alkaloidok (vinkamin, izovinkamin, vincin)

  33. -Morfológia: évelő, örökzöld, kúszó szárú félcserje. Levelei bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak. Virágai ibolyáskékek, a felálló hajtásokon levélhónaljiak. Termése kettős tüszőtermés. -Előfordulás: mérsékelt égövi félszáraz, gyertyános tölgyesek, ligetek árnyékkedvelő növénye. -Környezeti igény: mezofil, árnyéktűrő -Gyűjtés: augusztus második felétől szeptemberig gyűjtik hajtásait, mert ekkor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

  34. -Feldolgozás: a gyűjtött, kis mennyiségű herba természetes úton is szárítható. -Farmakológiai hatás: vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó. -Felhasználás: leveles hajtását vértisztító, vizelethajtó teakeverékekben, valamint sebek gyógyítására használták. Alkaloidjaiból vérnyomáscsökkentő és agyértágító hatású gyógyszereket készítenek (pl. Devincan). A vinkamin az orginális magyar gyógyszerek közé sorolt Cavinton alapanyaga.

  35. Illatos ibolya (Viola odorata) -Egyéb nevei: márciusi ibolya, ibolya, (mezei viola, kék viola, gyöngevirág) -Család: Violaceae -Drog: Violae odoratae rhizoma et radix, Violae odoratae folium, Violae odoratae flos -Hatóanyag: triterpénvázas szaponinok, szalicilsav, flavonoidok.

  36. -Morfológia: évelő növény, minden levele tőálló, a virágok tőkocsányon fejlődnek. A pálhalevelek széles tojásdadok, rojtosak. A levelek szíves vállúak, csúcsuk t-k. lekerekített. A szirom ibolyaszínűek, ritkán fehérek. A virágok sarkantyúsak, illatosak. Toktermése pelyhes. -Előfordulás: európai flóraelem, középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakori lomberdőkben. -Környezeti igény: mezofil, enyhén meszes talajt kedvel. -Gyűjtés: a gyökeres gyöktörzset kora tavasszal vagy késő ősszel, a leveleket virágzás alatt, a virágokat a virágzás kezdetén gyűjtik.

  37. -Feldolgozás: a gyöktörzset gyűjtéskor megmossák, majd szellős helyen vagy fűthető helyiségben szárítják. A leveleket és a virágokat árnyékban szárítsuk. -Farmakológiai hatás: köptető -Felhasználás: légcső- és hörghurutban, különösen idült, elhúzódó folyamatokban használják. A leveleket és virágokat nyugtatóként is alkalmazzák, gyengébb hatásúak. Az illatszer-, ill. kozmetikai iparban az ibolyaillatú termékeket szintetikus anyagokból készítik.

More Related