Leitner György Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete

1. Hogyan jut(hat) hozzá a hazai lakosság a közfinanszírozott és nem közfinanszírozott innovatív gyógyszerekhez? Leitner György Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Magánpraxis ‘2013 Konferencia, 2013. Január 25.

2. Probléma 1 A közfinanszírozás szűkülése

3. A hazai rendszer finanszírozásának alappillérei Az egészségügyi rendszer finanszírozása Járulékbevételek Költségvetési hozzájárulás Adósság

4. Satu szorításában a közfinanszírozás Korlátos állami teherviselő-képesség Kedvező(tlen) demográfiai folyamatok Egészségügyi technológiák fejlődése - drágulása Betegség struktúra átalakulása Fokozódó nyomás a rendszeren

5. Eleve kicsi a torta Egészségügyi kiadások a GDP %-ában (2010) Forrás: OECD (2012) – Health at a Glance Europe

6. Egészségügyi rendszerek finanszírozása – főbb nemzetközi trendek Közfinanszírozás primátusa Kiegészítő egészségügyi biztosítások növekvő aránya* *OECD országokban átlagosan 8-14%

7. Egészségügyi kiadások megoszlása a finanszírozó típusa szerint (2010) Forrás: OECD (2012) – Health at a Glance Europe

8. A magyarországi gyógyszerkiadások három fő forrása Gyártói visszafizetések Magánkiadások összesen Közkiadások összesen 407, 8 Forrás: Kaló és mtsai (2012) – Hazai gyógyszerkiadások nagysága

9. Drámai mértékben csökkenő közfinanszírozás Hazai gyógyszertámogatási közkiadások alakulása reálértéken, 1994-2012 (Mrd Ft) Forrás:Kaló Z, Merész G, Mezei D, Tótth Á, Inotai A. (2012) A Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalapozottsága és következményei. IME Az egészségügyi vezetők szaklapja, 11: 12-16.

10. Probléma 2 A lakosság finanszírozó képessége

11. A kiadások csupán töredéke származik kvázi előtakarékosságból... 227,1 Mrd Ft magánkiadás gyógyszerekre 2011-ben Ebből 29,6 Mrd Ft egészségpénztári szolgáltatáson keresztül* *: gyógyszer vételárának kiegészítő önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása Forrás: PSZÁF; Kaló és mtsai (2012) – Hazai gyógyszerkiadások nagysága

12. A lakosság gyógyszerkiadási terhe – főbb megállapítások és dilemmák 291,5 Mrd Ft magánkiadás (2009-es felmérés alapján) A kiadások 94%-át a krónikus betegek adták ki A krónikus betegek negyede ugyanakkor nem költ gyógyszerre A felnőtt lakosság egy főre jutó jövedelmének 8,6%-át fordítja gyógyszerre A legnagyobb teher az alacsonyabb jövedelműek között jelentkezik Az alacsonyabb jövedelműek között nagyobb a valószínűsége a krónikus megbetegedésnek Forrás: Németh (2011) – A lakosság közvetlen gyógyszerkiadásai az ELEF2009 alapján

13. Probléma 3 Az új gyógyszerek befogadása – Korlátozott elérhetőség a betegek számára

14. Innovatív gyógyszerek – az elmúlt évtizedek terápiás sikertörténetei Onkológia Neurológia Védőoltások

15. A gyógyszer regisztrációtól a TB támogatásig eltelt átlagos idő Ausztria 88 nap Franciaország 289 nap Magyarország 677 nap Regisztráció Svájc 140 nap Szlovénia 255 nap Portugália 349 nap Forrás: EFPIA (2010) – Patients’ W.A.I.T. Indicator Report; Botlik et al. (2010) – Patient Access to Innovative Medicines in Hungary

16. Befogadás vs. Tényleges elérhetőség Az új gyógyszerek 100.000 lakosra vetített forgalma és elérhetősége (2009) Az új gyógyszerek forgalma Az új gyógyszerek elérhetősége Forrás: EFPIA (2010)

17. A magyar betegek jóval kevésbé jutnak hozzá az elmúlt évek fontos fejlesztéseihez, mint európai társaik Három fontos gyógyszercsoport tényleges elérhetősége MAT Q2 2012 volume consumption DDD or MG*/100,000 people indexed to European Average Innovative Anti-diabetics Innovative Anti-Coagulants Innovative “wet” AMD therapies Source: IMS Health MIDAS. June 2012. Population figures from Eurostat. Anti-diabetics and Anti-coagulants were measured in DDD, ”wet”AMD therapies in MG

18. Befogadáspolitikai dilemmák Transzparens döntéshozatal az OEP szintjén A meghozott döntést minisztériumi szinten (elsősorban NGM) felülírhatják, ami már nem átlátható folyamat ‘me too’ paradoxon

19. Mi fogja betölteni a kialakuló rést? Probléma 1 A közfinanszírozás szűkülése Probléma 2 A lakosság finanszírozó képessége ? Probléma 3 Korlátozott elérhetőség a betegek számára

20. Egy példa Franciaország

21. Nemzetközi kitekintés - Franciaország Több mint 90%-os arányú kiegészítő magánbiztosítás A lakosság egészére kiterjedő kötelező egészségbiztosítás • A kiegészítő körben jelentős egészségügyi szolgáltatások találhatóak (finanszírozás szempontjából), ezért a kiegészítő magán egészségbiztosítás aránya magas

22. A rendszer jellemzői A biztosítási csomag tartalma (jellemzően negatív lista) és a közfinanszírozás mértéke pontosan meghatározott • A lakossági co-payment jelentős mértékű • alap- és járóbeteg ellátás: 30% (+ vizitdíj) • fekvőbeteg ellátás: 20% (+ kórházi napidíj) • gyógyszerek: 0-35-65% önrész

23. A rendszer jellemzői – gyógyszerek biztosítása Gyógyszerek közfinanszírozott, ún. pozitív listája A betegekre jutó önrészt a kiegészítő biztosítási csomagok legnagyobb hányada finanszírozza Pozitív listán nem szereplő készítmények A csomagok meghatározott mértékben (pl. 50%-ban) térítik őket egy éves plafon mértékéig Védőoltások Szintén jellemzően éves plafon erejéig finanszírozottak A pozitív listán szereplés ugyanakkor nem szempont

24. Köszönöm a figyelmet!

25. Problémafelvetések • A közfinanszírozás helyzete • A közfinanszírozás csökkenése – mennyire tartható ez a tendencia – mi a magyar egészségügyi helyzetnek megfelelő ideális közfinanszírozási szint. Van-e remény ennek közelítésére? Látunk-e olyan további szereplőt, amely szerepet vállalhat ebben a körben? • A társadalombiztosításba tartozó szolgáltatások (kiindulásként vényköteles gyógyszerek) költségeit milyen mértékben osszuk meg a közfinanszírozás és az egyén között? • Diverzifikált társadalmi igények vs. állami források szűkössége – kényszer és lehetőség is egyben • Hogyan látják a közfinanszírozás helyzetét a generikus gyártók? Mi a generikus gyógyszerek helye egy esetleges biztosítási csomagban? • A gyógyszerekhez való hozzájutás szélesítése • Az Innovatív gyógyszerek betegek számára elérhetősége korlátolt – hogyan lehetne a  lakosság innovatív gyógyszerekhez való hozzáférését hatékonyabbá tenni? Finanszírozható-e a szélesebb hozzáférés más forrásból? Milyenekből? • Az összességében viszonylag magas magánkiadások nem előtakarékossági alapon történnek – mivel lehet attitűdváltást elérni a lakosságnál – kényszerrel? Politikailag felvállalható-e a mindenkori kormányzatok számára a közfinanszírozott szolgáltatások körének definiálása?

26. Problémafelvetések • A magán biztosítás esetleges szerepe a gyógyszerfinanszírozásban • A hazai rendszer és a különböző nemzetközi példák ismeretében ki hogyan látja, milyen strukturában lehetne a vényköteles gyógyszereket önkéntes kiegészítő egészségbiztosítás keretein belül  elérhetővé tenni? • Hogyan lehetne meghatározni hogy hol és hogyan léphet be egy magán biztosítás, (csak kompletten a eü.i ellátásba, bizonyos gyógyszerkör finanszírozása?, co-payment átvállalása?, stb.) • Mivel nincs definiálva  a kötelező biztosításba tartozó szolgáltatások köre (szolgáltatási csomag),  így nem világos az üzleti magánbiztosító számára, hogy mit nyújtson és mire tud szerződni • Mik a megoldás irányai: Pl. vagy meghatározom a közfinanszírozott szolgáltatások körét (gyakran a kormányok az egyszerűbb megoldást választják és azon szolgáltatásokat jelölik meg, amelyek nem vagy csak részben közfinanszírozottak) vagy bizonyos alapszolgáltatásokat 100-90-%ban finanszíroz az állam, és bizonyos területeken pedig megnöveli a beteg által fizetendő co-payment részt, amire önkéntes kiegészítő egészségbiztosítás köthető • Ma bizonyos gyógyszereket azért nem választ az orvos, mert túl magas rajta a copyment (fix összegű támogatás van rajta) – elképzelhető-e egy olyan kiegészítő biztosítás, amely a drágább, de bizonyítottan költség-hatékony terápiák co-paymentjét fedezi?