A közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó új szabályozás

1. A közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó új szabályozás Budapest, 2013. január 18. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési Főosztály

2. A hatályos szabályozás 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról 141-143. § (minimalista szabályozás) 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról (alkalmazhatatlan szabályozás) 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 257. § - közérdekű bejelentő üldözése Alaptörvény XXV. cikk: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”

3. Az új szabályozás célja • a közérdekű bejelentések kezelésére hatékony és működőképes rendszer kidolgozása, • a szervezeti integritást sértő cselekmények feltárásának ösztönzése • a köz- és magánszféra szervezetei belső korrekciós mechanizmusainak erősítése, • a közigazgatás iránti közbizalom növelése

4. Alapelvek I. • általános jelleg: olyan rendszer kidolgozása, amely egyaránt képes kezelni a köz- és a magánszféra szervezeteit érintő, integritásukat és a közérdeket sértő cselekményeket • rosszhiszemű bejelentések visszaszorítása: a közérdekű bejelentések rendszerét úgy kell kialakítani, hogy szorítsa vissza az alaptalan és rosszhiszemű bejelentéseket annak érdekében, hogy az erre hivatott szervek kapacitásaikat az érdemi ügyekre összpontosíthassák • anonimitás biztosítása: egyesek vélt vagy valós félelmeik miatt nem vállalják személyazonosságukat a bejelentések megtételekor, ezért bejelentőknek biztosítani kell, hogy legyen lehetőségük névvel és név nélkül tett közérdekű bejelentések megtételére egyaránt. • átjárhatóság: a rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a kapcsolat és átjárhatóság más jogintézményekkel (pl. (tanú)védelmi program, adatok zárt kezelése, jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedések)

5. Alapelvek II. • modern, elektronikus alkalmazások: a (költség)hatékony és biztonságos működés érdekében a rendszer kialakításakor előnyben kell részesíteni az elektronikus alkalmazások használatát • adatbiztonság: a rendszer működtetése, a bejelentők adatai és a bejelentések kezelése kapcsán biztosítani kell a külső behatástól független, biztonságos működtetés feltételeit • szubszidiaritás: a cél e jelenségek helyi szintű kezelése annak érdekében, hogy központi beavatkozásra csak akkor legyen szükség, ha a megtett intézkedés nem kielégítő/érdemi intézkedés nem történt/a feltételezett bejelentőt hátrány éri a bejelentés miatt.

6. A közérdekű bejelentések folyamata KIH Igazságügyi Szolgálat Civil szervezetek Elektronikus bejelentési rendszer Gazdasági társaság Közig. szerv Integritás tanácsadó Bizalmi ügyvéd Alapvető jogok biztosa Nyomozó hatóságok

7. Köszönöm a figyelmet!