Nagy Gábor , geográfus MTA RKK ATI Békéscsaba

1. Divergencia, vagy konvergencia – az átmenet térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmelRegionális modellek – Tudományos konferencia Nagy Gábor, geográfus MTA RKK ATI Békéscsaba

2. Az átmenet területi mérlegének megítélése • A kérdésfelvetés aktuális, hiszen lezárult a rendszerváltás korszaka, ám a földrajz (még) adós az átfogó értékeléssel • Tértudományok válasza ellentmondásos: • 1. Enyedi (2004) – visszatértünk a 25-30 évvel korábbi területi egyen-lőtlenségi mértékekhez. A növekedés 2000 körül megállt, azóta lassú kiegyenlítődési folyamat zajlik. • 2. Nemes Nagy (2004) – A 90-es évek végéig erőteljes divergencia, a területi különbségek a rendszerváltás előttihez képest markánsabbá váltak. Az ezredforduló óta a szétfejlődés leállt, a területi különbségek magas szinten stabilizálódtak. • 3. Nagy (2004) – A területi különbségek növekedése a rendszerváltás teljes periódusában meghatározó, alapvető térfolyamata a hazai átala-kulásnak. A divergencia nem állt le, legfeljebb lassult az ezredforduló után, ám a technológiai fejlődés révén folyamatosan új dimneziói nyíl-nak. A folyamat alapvetően a kapitalista gazdasági és társadalmi rend sajátos kivetülése az ún. „peremországokban”.

3. A területi egyenlőtlenségek elméletei • Polarizációs modellek (Myrdal, Krugman) • Kiegyenlítődési modellek (Rostow, Friedmann, Richardson) • Növekedési pólus elmélet (Perroux, Paelinck, Pottier, Boudeville, Lasuén) • Innováció-alapú fejlődés elmélete (Schumpeter, Edquist, Nelson, Lundvall) • Endogén fejlődés elmélete (Stöhr, Romer) • Centrum-periféria modell (Wallerstein, Friedmann, Haggett, Dicken) • Globalizáció elmélete (Scott, Hamilton, Knox and Agnew, Dicken) • Kompetitív fejlődés elmélete (Porter)

4. A területi különbségek fő mozgatói a rendszerváltás előtt • A gazdaság erős politikai kontroll mellett működött • A nagyléptékű fejlesztéseket politikai döntés legitimálta • Politikai döntés született az országon belüli egyenlőtlen-ségek csökkentéséről (1958) a vidéki terek iparosításával • Ennek eredményeként: csökkentek a regionális (elsősorban megyei szinten mérhető) különbségek több alapmutatóban • Ezzel párhuzamosan: növekedtek a különbségek a településhierarchia szintek között, az egyes települések között és a településeken belül • Az ország térszerkezete relatíve egyszerű modellel volt leírható

6. A rendszerváltás előtti reformlépések és hatásuk a térszerkezetre • A nagyvállalatok növekvő autonómiája a beruházási politi-kájuk alakításában (1975) • A mezőgazdaság vegyes modelljének kiformálása: ÁG, TSZ, szakszövetkezet, háztáji, magán (1968) • Kisméretű magán és kvázi-magánszervezetek növekvő szerepe az iparban (1982) • A magánszféra megerősödése a szolgáltatásokban (gebin, lízing-típusú konstrukciók, majd egyéni tulajdon 1982) • Jogi és szervezeti reformok (1987) • A folyamat mérlege: mérsékelten növekvő területi kü-lönbségek az időszak vége felé regionális szinten, erősödő mozaikosság települési szinten.

7. A területi különbségekre ható fő tényezők a rendszerváltás után • Vállalkozásalapítási láz • Tömeges magánosítás folyamata • A külföldi működtőke által elindított zöldmezős fejlesztések • A hagyományos nehézipari ágazatok válsága (bányászat, kohá-szat, egyes gépgyártó ágazatok) • Az agrár-gazdaság csökkenő fontossága a gazdaságban • Hagyományos könnyűipari ágazatok visszaesése (textilipar, ru-házati ipar, cipőipar stb.) • A termelői infrastruktúra induló területi egyenlőtlenségei és az ide irányuló állami fejlesztési források területi megoszlása • Döntően piaci alapú fejlődés, erős neo-liberális ideológiai hát-térrel, a központi és helyi kormányzatok fokozatos háttérbe vonulásával • Az eredmény: egy új (gazdasági) térstruktúra kiformá-lódása

9. Az új gazdasági térstruktúra fő vonásai • A globális gazdaság mobilabb, térszerkezete flexibilisebb a korábbi rezsimnél, a versenyelőnyök és hátrányok relatívabbak, lehetséges a gyorsabb változás egy-egy tényezőben/tényezőcsoportban • A magyar régiók, megyék és kistérségek az Európai Gazdasági Tér perifériái és hosszú távon is azok maradnak. A gazdasági potenciál minden régióban csökkent Közép-Magyarországgal összevetve 1995-2003 között. (Nagy, 2004) • Az egy főre jutó GDP változása (1994-2004) egy erősödő területi kü-lönbségekkel leírható térstruktúrát jelez, melyben egész megyék is fo-lyamatosan távolodnak Európa gazdasági magjától. • A gazdaság újjászervezése alapvetően két modell szerint zajlott: a fő-város és térsége posztindusztriális úton, a vidéki „sikertérségek” újra-iparosodással reagáltak a rendszerváltás kihívására • Országos, regionális, megyei, de többségében térségi szinten is létezik a centrum-periféria megosztottság, dichotómia • Létezik a nyugat-kelet lejtő, illetve a gazdaságilag gyenge térségek le-felé nivellálódása, kisebb léptékben gazdasági kiürülése • A vásárlóerő index (1998-2004) lényegesen kisebb területi különbségeket jelez, mint a GDP, de a divergencia egyértelmű a teljes időszakban.

15. A területi egyenlőtlenségek kialakulásának magyarázatai • A hatalom térben egyenlőtlen eloszlása (Amin) • A globalizációs folyamat (Scott and Storper, Krugman) • A domináns és függő társadalmak elmélete (pl. Brandt Jelentések, Slater) • A tőkeakkumuláció modern-kori modellje (Harvey) • A legjobb megtérülési lehetőséget kereső tőke és ennek térbeli oszcillációja (Smith) • A szabályozási környezet, a neo-liberális gazdaság dominanciája (Fukuyama) • A transznacionális cégek szupremáciája a nemzetgazdaságok felett (Kotler) • Az EU és az Atlanti világgazdasági pólus integrációs folyamata

16. Egy elméleti megközelítés főbb vonásai • Magyarországon érdemi állami/önkormányzati ellensúly nélkül épült ki egy neo-liberális ideológiát valló piac-gazdaság és kapitalista társadalom • Az ország az európai és a világgazdaság rendszerében ún. „peremországként” integrálódik, ami erőteljes külső befolyást, folyamatos versenyhelyzetet eredményez, de nem kínál tartós versenyelőnyt a vetélytársakkal szemben • A tőke természetéből fakadóan a globalizálódó világgazda-ságban keresi az optimális megtérülési lehetőséget (flexibi-litás), s nem csökkent, hanem teremt területi különbségeket • A hazai területi különbségek rendszerváltás utáni alakulása meghatározóan a transznacionális vállalati szereplők, illetve az általuk befolyásolt szupranacionális intézmények hatása alatt alakult és formálódik ma is.

17. Köszönöm a figyelmet! Nagy Gábor nagyg@rkk.hu gabornagyrkk@freemail.hu