Berényi Eszter, ELTE TÁTK tudományos segédmunkatárs

1. A mérési iskoláktól az iskolák méréséig - Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés kialakulása során Berényi Eszter, ELTE TÁTK tudományos segédmunkatárs

2. Az előadás témája és felépítése • Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés (OKM) kialakulása során • Fogalmi és elméleti keretek – a politika tudományosodása és a tudás politizáltsága • politikus számok és barkácsolás • Tudás és politika kapcsolatának formái • Kétirányú kölcsönzések • Politizált tudás és tudásalapú közpolitika • Barkácsolás és tudásalapú közpolitika • A barkácsolás feltételei • A barkácsolás következményei

3. Az OKM elemzése során felhasznált elméleti és fogalmi keret • Tényeken alapuló közpolitika alkotás; politika tudományosodása, tudományos racionalitásra mint externalizációra való igény (Luhmann, Schriewer) • összehasonlítás, rangsorolás (Steiner-Khamsi); számok általi kormányzás (Grek- Ozga) • Politikus számok; politika és objektivitás viszonyának megváltozása (N. Rose) • Közpolitika alkotás mint barkácsolás (bricolage) • Barkácsolás versus mérnöki tervezés (Lévi-Strauss) • Közpolitikai barkácsolás mint tanulási folyamat (Freeman; Ball)

4. Tudás- és politikaelemek együttes jelenléte az Országos Kompetenciamérésben (OKM) Kölcsönös (kétirányú) kölcsönzések folyamata (mutual borrowings, S. Sturdy) • Eltérő jelentésárnyalatok összecsiszolódása • Tudás: tanulási eredmény – politika: indikátor, benchmark • Új, közös nyelv • „megbízhatóság”, „érvényesség”; „összegző mérés”; „elszámoltathatóság”, „minőségfejlesztés” Decentralizáció Mérési szakértők HOGYAN LEHETSÉGES KORMÁNYOZNI AZ AUTONÓM INTÉZMÉNYEKET? Mérési gyakorlat (IEA; Monitor; PISA) Rendszerszintű tudásmérések Oktatásgazdászok Autonómia Közpolitika elemzők TUDÁS KÖZPOLITIKA

5. TUDÁSON ALAPULÓ POLITIKA ÉS POLITIZÁLT TUDÁS – A FELHASZNÁLT TUDÁSOK VÁLTOZÁSA - MINTAVÉTELI VÁLTOZÁSOK

6. TUDÁSONALAPULÓ POLITIKA ÉS POLITIZÁLT TUDÁS – A FELHASZNÁLT TUDÁSOK VÁLTOZÁSAII. - HOZZÁADOTT ÉRTÉK • Hozzáadott érték nélkül: Az iskolák „hagyományos” összehasonlítása • standardizálatlan eredmények • Az összehasonlítás alapja a felvételi, vagy az OKTK • Az első Kompetenciamérésben (2001) nem volt hozzáadott érték számítás • Hozzáadott érték mint nemzetközi gyakorlat: OKM kialakulásával egy időben: esélyegyenlőségi, méltányossági kérdések előtérbe helyeződnek • elsősorban nemzetközi szakirodalomban megjelenő best practice-ek bemutatása (Halász 1999); (Kovács, 2000); (Bognár, 2000) • A hozzáadott érték az OKM-ben • 2003-as OKM: első alkalommal keresztmetszeti modell; TIMSS, PISA modell, Szocioökonómiai státusz alapján • Longitudinális vizsgálatok (OKA; 2008-tól: egyéni azonosítók)

7. „Nemcsak az eszközök beválogatásának módjában játszik fontos szerepet a barkácsoló célja, hanem magát ezt a célt is alakíthatják a rendelkezésre álló eszközök és alapanyagok.” (Freeman, 2007)

8. A BARKÁCSOLÁS FELTÉTELEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A BARKÁCSOLÁS FELTÉTELEI • Azonos paradigma- tényeken alapuló közpolitika ideológiája • Egymásnak nem ellentmondó célok • Közösen elismert szakértők MEGVALÓSULT ÉS NEM MEGVALÓSULT (RÉSZ)CÉLOK • Tartalomszabályozás: -„PISA-típusú” feladatok – általános standardok meghatározása nélkül • Elszámoltathatóság – az eredmények nyilvánosak; -a „hozzáadott érték” fogalma körüli ellentmondásosság; a fenntartók szerepe tisztázatlan • Készségfejlesztés: PISA- típusú feladatok; programcsomagok megjelenése

9. Köszönöm a figyelmet! Berényi Eszter ELTE TÁTK beresz@wst.hu