Iskoláskor

1. Iskoláskor

2. Biológiai fejlődés • Tovább folytatódik a növekedés, bár lassabban, mint csecsemőkorban (testsúly, testmagasság) -> függ a táplálkozástól és a genetikai tényezőktől • Az agy fejlődése: • új képességek fejlődésének az oka a lateralizáció • a két félteke más-más feladatok ellátására specializálódik, ezáltal kifinomultabb, összetettebb cselekvések, magasabb szintű gondolkodás válik lehetővé • növekszik az agy mérete (elsősorban a frontális területek felszíne nő) • 6-8 éves kor között befejeződik a kéreg mielinizációja, ez felgyorsítja az ingerületek továbbítását

3. Gondolkodás fejlődése A kisgyermekkor és iskoláskor között 4 tényező változik: - nő az emlékezeti terjedelem (sokkal több dologra és jobban emlékeznek) - fejlődnek az emlékezeti stratégiák - 2 típusa: - ismételgetés - szervezés -> rím pl: málna-bálna, helyzeti asszociáció pl: zabpehely-tej - nő a tudásalap (megjegyzendő dolgok ismeretének bővülése) - sokkal nagyobb háttértudással rendelkeznek, amire már lehet építeni - metamemória -> sokkal többet tudnak a saját emlékezeti folyamataikról

4. Gondolkodás fejlődése • Piaget szerint ez a konkrét műveleti szakasz (6-12 év) • konkrét • mert már nemcsak fizikailag tudnak tárgyakat manipulálni, hanem mentálisan is • képes fejben cselekvéseket végezni pl: összekapcsol, szétválaszt, sorba rendezés • - decentrálás • - egyszerre több tulajdonságot is képes figyelembe venni, többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni • - ekkor már megtudják oldani a vizes poharas feladatot • ilyenkor indul a bélyegek, focikártyák gyűjtése • konzerváció • a tárgyak tulajdonságai akkor is ugyanolyanok maradnak, ha a külső megjelenésük némiképp megváltozik • logikai szükségszerűség • bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű, a látszat megváltozása ellenére is

5. Gondolkodás fejlődése • 3 mentális művelet megértése (magas és zömök vizespohár): • változatlanul hagyás: • ha valamihez nem rakunk hozzá és nem veszünk el, akkor a mennyisége azonos marad • kiegyenlítés: • egy tárgy összehasonlításakor a két vonatkozás, amiből vizsgáljuk kiegyenlítődik • pl: az egyik pohár magasabb, de vékonyabb, a másik alacsonyabb, de zömökebb • megfordíthatóság: • az egyik művelet semlegesíti/visszafordítja a másikat • pl: ha visszaönti a vizet, akkor látja, hogy ugyanannyi • csökken az egocentrizmus (szociális nézőpontváltás) • ki tudják találni, hogy mások hogyan fognak viselkedni • hatékonyabb a kommunikáció, mert figyelembe veszik a másik tudását • el tudják képzelni, hogy milyennek látják őket mások

6. Társas kapcsolatok kisiskoláskorban • Új típusú játék jelenik meg: szabályokon alapuló játék • kisgyermek korban a fantáziajáték volt, ami a szerepeken alapul, a szabályjáték szabályokon alapul • 7-8 éves korra a szabályok válnak a játék lényegévé, különösen a fiúknál • elsődleges célja a győzelem • akár órákig is, akár 20 fő is játszhat (kicsiknél max. 10 perc és csak páran) • aki változtat a szabályokon a többiek beleegyezése nélkül, az csal (kicsiknél a fantáziajáték percről percre változik • A játék az életre készít fel • alkalmazkodás a társakhoz, saját vágyaink és viselkedéseink alárendelése a megegyezésen alapuló szabályrendszernek • a társas szabályok biztosítják a másokkal való együttműködés lehetőségének kereteit • 9-11 évesen jönnek rá, hogy a szabályokat együtt hozzák és a többiek beleegyezésével megváltoztathatók

7. Társas kapcsolatok kisiskoláskorban • Szabályok típusai: • - erkölcsi szabályok: • igazságosság és mások jólétét szolgálják (becsületesség, igazságosság, tilalmak) • társadalmi konvenciók: • egy adott társadalomra sajátosan jellemző szabályok pl: megszólítási formák • személyes szabályok • körülírt eseményeket irányítanak • pl: nincs TV, amíg nincs kész a lecke

8. LawrenceKohlberg: erkölcsi fejlődés • Történetmesélés, a gyerekeknek véleményt kellett mondaniuk (Heinz úr) • 3 szintet különböztet meg, ami megfelel Piaget kognitív fejlődési szakaszainak: • prekonvencionális(Piaget -> műveletek előtti) • az ítéletek a gyerek saját vágyain alapulnak • 1. szakasz: büntetés orientáció • a szabályokat azért kell betartani, hogy elkerüljük a büntetést • 2. szakasz: jutalom orinentáció • a szabályokat azért kell betartani, hogy jutalmat kapjunk és elnyerjük mások jóindulatát • - konvencionális (Piaget -> konkrét műveleti) • - az ítéletek attól függenek, hogy mit gondolnak mások • a társas normákat sértő cselekvések minősülnek rossznak • 3. szakasz: jó gyerek orientáció • a szabályokat azért kell betartani, hogy mások helytelenítését elkerüljük • 4. szakasz: tekintélyorinentáció • tekintély helytelenítésének elkerülése, bűntudat elkerülése • posztkonvencionális(Piaget -> formális műveleti) • 5. szakasz: társadalmi szerződés orientáció • a társ. által elfogadott és annak jólétét szolgáló szabályok betartása, mások tiszteletének elnyerése és a saját önbecslés megtartása céljából • 6. szakasz: etikaelv orientáció (saját etikai elvek követése, önvád elkerülése)

9. William Damon: pozitív erkölcsi gondolkodás • Azt vizsgálta, hogyan kell elosztani a javakat, jutalmakat • Történetmesélés, aztán kikérdezte a gyerekek véleményét • egy osztály rajzokat készít, voltak, akik keveset, voltak, akik sokat, aztán eladták őket egy vásáron. Hogyan osszák el a jutalmat? • eredmények: • a 4 évesek nem indokolták a döntést, csak kifejezték az igényeiket • az 5 évesek a saját igényeik kielégítésére gondoltak, de már elkezdik alátámasztani a döntéseiket • nagyság vagy nem-re hivatkoznak pl: legnagyobb kapja a legtöbbet • 5-7 évesen egyenlő bánásmód (mindenki egyenlően kapjon) • 8 évesek már azt mondják, hogy aki többet dolgozott, többet kapjon, de figyelembe veszik pl: hátrányos helyzetet vagy fogyatékosságot

10. Barátság • 3-4 évesen a barát a játszótárs, később meghatározza a barátságot: • - együtt töltött idő • hasonlóság (életkor, nem bőrszín) • John Gottman szerint 5 tényező szükséges a barátság kialakulásához: • közös alapon végzett tevékenység • gyorsan megtalálják a közös hangot és együtt játszanak • kommunikáció világossága (fél szavakból is) • információcsere (mindegyik fél kér és ad információt) • konfliktusok feloldása • kölcsönösség • pozitív viselkedésre pozitív viselkedéssel válaszol

11. Barátság • Nemi különbségek a barátságokban: • lányok: • 2-3 fős csapat, kevesebb barát, lassabban kötnek barátságot • intimebb kapcsolatok • együttműködés, személyközi érzékenység • fiúk: • nagyobb csapatok, versengő játékok

12. Társas kompetencia • A társakkal való sikeres együttműködés készsége • Goodnow, Burns szerint az összetevői: • kezdeményezőkészség • a barátság különböző szakaszaihoz kapcsolódó elvárások megtanulása • kitalálni, hogy kikkel esélytelen a barátság kialakítása • a barátnak ígérkező személyekkel a kapcsolat elmélyítése • a dolgok úgy alakítása, hogy mindkét félnek jó legyen • annak biztosítása, hogy mindkét fél ugyanannyi erőfeszítést tesz a kapcsolatért, de nem méricskélni • nem túlzottan megbízni azokban, akik nagy valószínűséggel hűtlenek • szembeszállni azokkal, akik el akarják venni a barátainkat • nem leragadni a kiürült barátságoknál • elkerülni, hogy mások előtt önző vagy hűtlen kép alakuljon ki rólunk • elkerülni, hogy barátok nélkül maradjunk • rugalmasan alkalmazkodni, ha elhagyják az embert

13. Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei • 0. szint (3-7 éves kor): • Nézőpont: egocentrikus (differenciálatlan) nézőpont • - a gyerekek nem különböztetik meg a saját nézőpontjukat másokétól • még nem ismerik fel, hogy mások ugyanazt az élményt vagy cselekvéssort értelmezhetik az övékétől különböző módon • Barátság: alkalmi játszótársak • a barát olyasvalaki, aki a közelben lakik, együtt játszanak • szint (4-9 éves kor): • Nézőpont: szubjektív (elkülönült) nézőpontok • - a gyerek megérti, hogy mások nézőpontja különbözhet az övétől • Barátság: egyirányú közreműködés • - a barát azt teszi, amit az ember akar, az a barát, aki ugyanazt szereti és utálja, amit mi

14. Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei • 2. szint (6-12 éves kor): • Nézőpont: önreflexív (viszonos) • - a gyerek már képes saját gondolatait és érzéseit más nézőpontjából szemlélni • Barátság: szakaszos együttműködés • - a gyerekek a nézőpontok viszonosságának frissen szerzett tudatáben inkább gondolataik és cselekvéseik összehangolásával törtődnek, s nem azok valamely meglévő normához történő igazításával, amint azt korábban tették • a kapcsolatok az alkalmazkodás és az együttműködés függvényei, és széteshetnek a viták eredményeképp • 3. szint (9-15 éves kor): • Nézőpont: harmadik személyű (kölcsönös): • a gyerek ezen a szinten ki tud lépni az interakcióból, és képes felvenni egy harmadik személy nézőpontját • Barátság: intim, kölcsönös kapcsolat • úgy tekintenek a barátságra, mint a kölcsönös intimitás és a kölcsönös támogatás alapvető eszközére • ezen a szinten a barátságok túllépnek a pillanatnyi interakciókon és konfliktusokon is • ennek a szintnek az elsődleges korlátai a birtoklási vágy és a féltékenység

15. Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei • 4. szint (12 éves kortól): • Nézőpont: társadalmi (független) • ezen a szinten a gyerekek képesek magukévá tenni a társadalom, a törvények vagy az erkölcs általánosított nézőpontját • Barátság: autonóm, kölcsönösen függő barátságok • -erre a szintre jellemző annak a tudatosulása, hogy egymást támogatásuk és azonosságtudatuk kölcsönösen függő helyzetben tartja őket, de ugyanakkor elfogadják a másik szükségletét arra, hogy másokkal is kapcsolatot létesítsenek

16. Társas kompetencia • A kortársakkal való interakció fontos szerepet játszik a társas kognitív készségek és a későbbi szociális közérzet alakulása szempontjából • - szociometriai vizsgálatok alapján egy csoportban azok a népszerűek, akik segítőkészek és külsőleg vonzóak • a népszerűtlenek kevésbé vonzóak, agresszívak, sokat beszélnek • CarolynSherif (1953) csoportok közötti versengés és együttműködés • nyári tábor két csoport 11 éves fiú, a két csapat utálta egymást (fokozatosan alakult ki) • a tábor vezetői olyan helyzeteket teremtettek, amit csak úgy tudtak megoldani, hogy a két csapat összefogott/összedolgozott pl: élelemszállító kihúzása a sárból • ezt követően megszűnt az ellenségeskedés, elkezdték egymást kölcsönösen tisztelni

17. Szülőkkel való kapcsolat • Egyre kevesebb időt töltenek a szülőkkel és egyre többet a kortársakkal • Együttes szabályozás • a szülők egyre inkább megosztják a tevékenységek feletti kontrollt a gyerekekkel • szülő-gyerek együttműködésre épül

18. Énkép kialakulása Iskoláskor előtt az általuk végzett tevékenységek és a testi jellemzők alapján gondolkodtak önmagukról Iskoláskortól a társas összehasonlítás révén - kortársaikhoz, más gyerekekhez hasonlítják önmagukat és így alakítják ki az énképüket Az önértékelés 8 éves kor körül alakul ki - nagyon fontos a jövő alakulása szempontjából, hogy akinek pozitív az önértékelése tisztában van a képességeivel és hatékonynak érzi magát

19. Damon, Hart énkép fejlődési modellje szint: kategorikus azonosítás (4-7 év) Testi: „Kék szemem van” Tevékenységalapú: „Sokat játszom és olvasom” Társas: „Sára barátja vagyok” Pszichológiai: „Boldog vagyok” 2. szint: összehasonlító értékelés (8-11 év) Testi: „A legtöbb gyereknél magasabb vagyok” Tevékenységalapú:”Nem vagyok túl jó matekból” Társas: „Jól tanulok az iskolában, mert a szüleim örülnek neki” Pszichológiai: „Nem vagyok olyan okos, mint a legtöbb gyerek” 3. szint: személyközi vonatkozások (12-15 év) Társas: „Pápaszemem van, mindenki csúfol” Tevékenységalapú: „Sportolok, ami azért fontos, mert minden gyerek szereti a sportokat” Társas: „Becsületes ember vagyok, azért az emberek bíznak bennem” Pszichológiai: Megértem az embereket, ezért hozzám jönnek problémáikkal”