Download
1 / 18
190 likes | 573 Views
MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYEI. (RETROSPEKTÍV OLVASAT). A MEGÉRTŐ OLVASÁS LÉPÉSEI. 1.Értékelő olvasás : - tetszik a mű, hat ránk; - hagyjuk, hogy megszólítson bennünket; - kíváncsivá tesz a mondanivalóra;
E N D
MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYEI (RETROSPEKTÍV OLVASAT)
A MEGÉRTŐ OLVASÁS LÉPÉSEI • 1.Értékelő olvasás: - tetszik a mű, hat ránk; - hagyjuk, hogy megszólítson bennünket; - kíváncsivá tesz a mondanivalóra; - ez feltétele a megértésnek; . 2.Értelmező olvasás: - a szöveg elemei közt fennálló viszony- rendszerre figyelünk; - a sokrétű jelentéslehetőséget értelmezzük; - ez sajátos „másodszori olvasást” igényel tőlünk; - ezt nevezzük retrospektív olvasásnak;
A GAVALLÉROK A regénykompozíció áttekintő ábrázolása
A MŰFAJ • Kisregény:- terjedelmét és sajátosságait tekintve a regény és a novella közt helyezkedik el; • Utaztató regény:- alaphelyzete egy utazás; • Keretes elbeszélés:- illúziókeltés és szerte- foszlatás; • Anekdota:- csattanós, humoros történet a „lenyűgözött és meglepett” elbeszélőről;
A TÖRTÉNET • Az elejéről nézve egy esküvő története; • Retrospektív olvasatban az esküvő csupán alkalom, „főpróba” a dzsentri megmutatkozásához, „gavallérosságához” • Másodszori olvasata jelentésgazdagodást idézett elő, de új olvasói magatartást is kiváltott: már nem meghökkentett, hanem megrendített;
A TÉR ÉS AZ IDŐ • A helyszínek változásai a hétköznapi környezetet fokozatosan átbűvölik az esküvői forgatag színes világába, majd visszahoznak a sivár valóságba, miközben tagolják is a történetet; • Az idő „időtlenné” válik, mint a mesékben; • Párhuzam mutatkozik az idő és az események előrehaladásában: verőfényes nappal- koromsötét éjszaka- „ködöt foszlató” hajnal; • Ritmusváltások;
A SZEREPLŐK • Dzsentrik és/vagy dandyk; • Mindenki más, mint akinek látszik: az élet játszmaelvű, színjátékszerű, az önmegmutatást művészetté emelő felfogásban zajlik; • Ennek eszközei: tárgyi- és nyelvhasználati „kellékek”; • A játék nem kényszer, pótcselekvés, hanem részben vágyott és- a lehetőség függvényében- igenis megélt állapot;
AZ ELBESZÉLŐ ÉS AZ OLVASÓ • A bevezetés és a tulajdonképpeni történet elbeszélőjének- bár személyük (egyes sz. I. személy) azonosnak tűnik- nézőpontjuk különbözik: „korlátozott tudású”/ „mindentudó”; • Az elbeszélő személyes jelenléte hitelesítő hatású; • Az elbeszélésmód hangneme észrevétlenül vált át lelkes, emelkedett stílusból komikus, ironikusba: szatirikus hatás ; • A mindentudó narrátor „játék- taktikája” (néha felvillant árulkodó jeleket a lelkes elbeszélés során) hasonlít az esküvői szereplőkéhez; • Az elkápráztatott (ál?)naiv elbeszélő elképedésének hitelessége a „szétfoszló illúzióra” az olvasóból is ugyanazt a csalódottságot váltja ki;
METAFIKCIÓ AZ ÚJ ZRÍNYIÁSZBAN • Hősei meghökkentők:- feltámadt hősök; - apokrif gesztusból kifolyólag történik; - kénytelenek beilleszkedni a 19. sz. magyar környezetébe; . Jelen és múlt szembesítésével mindkét korról zavarba ejtően beszél. . Olyan metafikciós (= áttételes formájú) alkotás, amely elkülönböződik a 19. sz. történelmi regényeitől;
PRAELUDIUM • Zrínyinek és társainak feltámasztásáról szól; • Reflexív keretet is biztosít a történésnek az értelmezéséhez; • Kanonikus architextusokhoz kapcsolja a hősök feltámadását:- Szigeti veszedelem - Biblia; . De miközben a helyzet az architextusoknak egy-egy pontjával azonosságot mutat, más tulajdonságai révén aláássa azok előfeltevéseit; . Hangsúlyozottan apokrif szöveg, amely az autoritatív hagyomány tér- és érvényvesztését hangsúlyozza; . A regény ennek következtében szól olyan sokszor és sokféleképpen a létrehozottság tapasztalatáról (széles skálán: a tragikus felhangtól a játékosságig); . A történet kezdete megkonstruálja saját eredetét miközben kikerül a két kánoni történet keretei közül;
A megszokás, a helyzet természetessé tevése vezet el saját mibenlétük elfogadásához; • Napirendre térésüket az eset fölött a rólukkialakított reprezentációk gátolják; • Ezek konfliktusokkal terheltek:- „Zrínyiék nem attól élnek és valóságosak a 19. századiak számára, hogy léteznek, hanem attól, hogy érdekek mentén eltérő személyek és közösségek valószínűsítik őket”; (T.Sz.L.) • Újsághírek, táviratok, pápai enciklika, a Történelmi Bizottság bejelentése teszi hitelessé és társadalmilag létezővé őket;
A HŐSÖK KÉTELYTELI LÉTE • Bizonyosság híján kénytelenek értelmezni sajátfeltámadásukat; • Ez egyrészt a megismerés „kételyteli helyzete”, másrészt az önértékelés „végletesen elbizonytalanodott állapota” (T. Sz. L.); • Maguknak kell hihetővé tenniük létezésüket; • Érveket keresnek arra, hogy kik is ők:- első magyarázó elv az álomé, de ez nem elégséges: Z. nem képes folytonosságot teremteni múltja és jelene közt; - az emlékezet csődje s a racionális magyarázat hiánya hatására úgy hiszik, létük csoda;- újabb magyarázó érvük, hogy babona történt velük;
„Mi, akik tudjuk a valót…” • Mennyit tud az elbeszélő? Hát az olvasó? • Az elbeszélői és az olvasói tudás töredékes, másodkézből származó, bizonytalan; • A regény fölülírja a magyar elbeszélői hagyományban kánoninak számító mindentudó elbeszélői pozíciót; • Beteljesíti a bevezetőben hangoztatott elbeszélői vágyat: vázlat a világról; • Zrínyiék története és személye „szétíródikkülönböző reprezentációkban”; (T. SZ. L.) • Jelen és múlt folyamatos egymásban tükröződése nyomán visszatérően tapasztaljuk a nézőpontfüggő látásmódot; • A szereplők nagyon eltérő világkép mentén próbálják megérteni egymás értékvilágát: hősiesség, bátorság képzetköreinek kölcsönös félreértése, pénz, hatalom szerepének eltérő értelmezése konfliktusok forrása;
A MÚLT MEGISMÉTELHETETLENSÉGÉ-NEK TAPASZALATA • A regény rajz, bevallottan vendégszövegekből barkácsolt; • Roncsolja a heroikus múltat: az eposzi valóság már nem teremthetőújra, a regény szükségszerűen szétírja az eposz szilárd szerkezetét, csak törmelékszerűen használja az architextusokat; • Az Új Zrínyiász úgy vállalja föl a Szigeti veszedelem reprezentációs és műfaji hagyományát, hogy átírja, újjá alkotja az eposzi hagyomány elvét mutatva ellehetetlenültnek; • A keretező Deus ex machina formai jellemzőit ugyan megőrzi, de az a környezet, amibe kerül, radikálisan megújítja; • Így válik ironikussá és, és a regény kezdete óta nyugtalanítóan többértelművé, hogy mit is jelent igazából feltámadni; • Az Új Zrínyiász egyszerre beszél el egy történetet a „múltról” és ugyanakkor egy másikat a „múlt” elbeszélhetőségéről;
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM • Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI.osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. • T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan Kiadó, 2007. • Arató László- Pála Károly: Kitérők. Irodalom, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999;
HA VALAKIT ÉRDEKEL, • Az eddigi Power Point bemutatók anyaga megtekinthető a http://www.pocsveilerilona.weboldala.net címen.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET További kellemes olvasást!
