ÉRZELEM EMÓCIÓ

1. ÉRZELEMEMÓCIÓ

2. Definíciók • A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi ki. • Színezi élményeinket, kísérő jelenség. • Átélt tendencia valami felé illetve valamitől, amit az egyén intuitíve jónak hasznosnak, illetve rossznak károsnak értékel. (Arnold, 1963)

3. Motiváció és Emóció kapcsolata: Movere = mozgatni (latin) Az érzelem tehát egyrészt drive, de mindig megjelenik, mint egy vegetatív reakció is. Történeti előzmények: • Wundt –élményszínezet (kellemes – kellemetlen) • Darvin –a kifejező mozgások adaptív funkciója • Cannon(1927) – központi idegrendszeri történés (talamusz ?)

4. Főbb elméletek; James – Lange Aktivációs elméletek(Cannon-Bard, 1927, Lindsley, 1951.) Kéttényezős elmélet (Schachter – Singer, 1962.) Kognitív kiértékelés elmélet (Lazarus, 1993)

5. James(1884.amerikai)-Lange(1885.dán) érzelemelméletete érzelem inger arousal észlelése

6. Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete Lindsley(1951) talamusz helyett hipotalamikus részek, limbikus r. autonóm arousal szubkortikális agyi területek inger emocionális élmény az agykéregben

7. Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete az arousal más forrásai autonóm arousal intenzitás ÉRZELEM inger az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem? más információk

8. Az érzelmi élmény összetevői érzelem- kifejezés észlelt kifejezés kognitív kiértékelés érzelmi vélekedés kiváltó esemény átélt érzelem észlelt arousal vegetatív arousal

9. Az emocionális aroussal és a teljesítmény optimális szint növekvő éberség növekvő emocionális zavartság TELJESÍTMÉNY mélyalvás az ébredés pontja szervezetlenség Alacsony Magas AROUSALSZINT

10. Az érzelmi intelligencia tulajdonság alapú modellje(Goleman 1997): • A saját érzelmeink pontos és tudatos észlelése és monitorozása. • A saját érzelmeink módosítása és elfogadható kifejezése. • Mások érzelmeinek pontos észlelése és az azokra való válaszadás. • A társas viszonyok sikeres kezelésének képessége. • Az érzelmek fókuszálása a kitűzött célra, ami magában foglalja a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és kanalizálását.

11. Salovey és Mayer képesség alapú modellje (1990-1997): • Az érzelem észlelése, értékelése és kifejezése • A gondolkodás érzelmi serkentése • Az érzelmi információ megértése, elemzése, az érzelmi tudás felhasználása • Az érzelem szabályozása Részletesebben ábrázolva:

12. A gondolatok támogatják az érzelmi, in-tellektuális és sze-mélyes növekedést Az irányítás ösztönzi az érzések iránti nyitottságot Az érzelem vele-járóit az érzéstől a jelentésig figye-lembe vesszük IV. érzelmi szabályozás A kapcsolatra vo-natkozó érzelmi jel-zéseket megértjük a-zok interaktív és idő-beli velejáróival együtt Az érzelmeket észleljük és kifejezzük III. érzelmi megértés Érzelmi intelligencia • I. érzelmi • percepció Az érzelmekre és az érzelemmel kap-csolatos informá-cióra figyelünk II. érzelmi integráció Az érzelmeket érzékeljük és azok a kogníciót automatikusan befolyásolják Az érzelmek a kognitív rendszerbe, mint észrevett és befolyást gyakorló jelzések lépnek be

13. Az agresszió Etológiai fogalomként kezelték az agressziót: • Konrad Lorenz (1903-1989) • Nikolaas Timbergen (1907-1988) • Csányi Vilmos (1999)

14. Összesen hét fajta agressziót különíthetünk el az állatoknál, • zsákmányszerző agresszió, mely mögött általában nincsen indulat, háziállatoknál éppúgy megfigyelhető. • a hímek agressziója a nőstények megszerzéséért, • a sebzett állat agressziója, • a félelem miatt bekövetkező agresszió (mint a sarokba szorított patkány támadása), • az anyai agresszió, • a territoriális, azaz területvédő agresszió (elsősorban halaknál végzett kutatások), • a „csipkedési sorrend” (baromfiknál), mely a csoporton belüli dominanciával áll összefüggésben.

15. Az agresszió biológiai okait kutatva rájöttek a tudósok, hogy a hipotalamusz speciális területeinek ingerlése agresszív, gyilkos viselkedést vált ki. A hipotalamusz ilyen irányú vizsgálatát már a múlt század 30-as éveiben, Hess svájci kutató elkezdte. • A pszichológusok majmokkal végzett kísérleteiben az agresszív válasz nem automatikus, számított a tapasztalat és a szociális hatás. Az embereknél a pszichosebészet hasonló eredményekre jutott.

16. Más kísérletek az emberi agresszió alapját a tesztoszteron hormon magas szintjével igyekeztek indokolni. • A másik alapvető – az agresszió mibenlétéről szóló – pszichológiai elmélet az agressziót tanult válaszként értelmezi. A szociális tanuláselmélet a megfigyeléses tanulás, a kognitív folyamatok jelentőségét hangsúlyozza.

17. A SZORONGÁSRÓL:Az interakcionista megközelítésben többféle szorongást értelmezhetünk:általános szorongásosság, mint személyiségvonás (trait) a tényleges szorongásos állapotot (state) (Zuckerman 1976).teljesítményhelyzetekhez kötődő. teljesítmény, vagy tesztszorongás.

18. Tovább bontva a szorongásosságot, lehetnek emberek, akik intellektuális, megint mások talán motoros teljesítményhelyzetben vagy esetleg sajátos társas interakcióban mutatnak fokozott szorongásosságot. A vonás-helyzet interakciós elmélet alapján tehát szükségszerűen sokféle szorongásosság megkülönböztethető, és megkülönböztetendő.

19. A szorongás folyamatjellegű értelmezése: Kognitív kiértékelés elmélet: Arnold (1963) definíciója már erre utal. Lazarus (1993): Elsődleges kiértékelés: a személyes jelentőség (fenyegető ártalom, vagy kihívás) Másodlagos kiértékelés: okok (ki a felelős) és lehetőségek az elhárításra, a megoldásra.

20. Az érzelmek közvetítő szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között alarm mozgósítás adaptáció elhúzódó adaptáció kimerültség betegség jelei stresszteli környezet ÉRZELMEK átmeneti adaptáció visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz támadó vagy menekülő viselkedés

21. A szorongás és a megküzdés (coping) kapcsolata A szorongás dinamikájában elsődleges értékelés során dől el, hogy az aktiváló feltételekhez az egyén jótékony vagy kártékony következményt társít. A következő értékelési szakasz, hogy amennyiben negatív következmény elvárás van, akkor lehetséges-e egyáltalán a negatív következmény elhárítása. A második szakaszban dől el, hogy az elsődleges veszélyérzet átértékelődik-e kedvező következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a kognitív interferencia révén, a teljesítmény romlását eredményezi. Oláh (1993).

22. A megküzdés modelljei Pszichoanalitikus teóriák Állatpszichológiai modell (Levin és Ursin, 1980 ) Trait modellek (Byrne 1964) Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974)

23. A megküzdés jellemzői • Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthető minden olyan cselekvés vagy kognitív művelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkező feszültség feldolgozására". • Célirányos, szándékos, akaratlagos kognitív és viselkedéses erőfeszítés, amikor a személy úgy értékeli helyzetét, hogy az meghaladja aktuális forrását • A megküzdéses válaszok a stresszorra adott szándékos fizikai vagy mentális reakciók amelyek a környezetre és a belső állapot megváltoztatására irányulnak.

24. A Megküzdési Mód Preferencia kérdőív (Oláh, 1993) 80 tételes szituáció-reakció kérdőív 4 fokú gyakorisági skála Faktorok: • Probléma centrikus reagálás • Támaszkeresés • Feszültség kontroll • Figyelem elterelés • Emóció fókusz • Emóció kiürítés • Önbüntetés • Belenyugvás

25. Paradigmaváltás a stresszkutatásban • Antonovsky – salutogenikus modell: a patológiás következmények vizsgálata helyett a stresszel szembeni védelmet biztosító személyiségtényezőket kutassuk. • Teóriák: kontrollképesség (Averill, 1973; Rothbaum, Weisz and Snyder 1982; Bryant 1989, Steptoe, 1989); tanult leleményesség (Rosenbaum (1988); keményen helytálló személyiség (Kobasa és Maddi, 1977); diszpozicionális optimizmus (Scheier és Carver 1983); koherencia érzés (Antonovsky (1979); éntudatosság (Fenigstein és mtsai (1975).

26. A Pszichológiai Immunrendszer (Oláh, 1993, 2005) Megközelítő-monitorozó” „Mobilizáló-alkotó- végrehajtó” „Önszabályozó” alrendszer alrendszer alrendszer Pozitív gondolkodás Kihívás és rugalmasság Szinkronképesség Koherencia érzés Énhatékonyság érzés Kitartás Kontroll érzés Öntisztelet Impulzuskontroll Növekedésérzés Leleményesség Érzelmi kontroll Társas monitorozás Társas mobilizálás Ingerlékenység- képessége képessége gátlás Szociális alkotóképesség A kérdőív (Oláh, 1997) • 80 kérdés • 4 fokú skála (Mennyire jellemző rám) • 16 faktor