Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a GVH eljárásaiban

1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a GVH eljárásaiban Karádi Csaba 2010. március 11.

2. Az előadás főbb csomópontjai • A GVH bemutatása • A korábbi gyakorlat és az új szabályozás • Keresleti és kínálati oldali problémák • Jogesetek az egyes piacokról

3. A GVH és a fogyasztók védelme • GVH Független, központi közigazgatási hivatal • Fogyasztóvédelmi Iroda 2004. szeptember 1-től horizontális feladatkör ügyindítás, tényállás felderítése Szektorsemleges, következetes gyakorlat • Versenytanács határozathozatal

4. A GVH eszközei • Versenyfelügyeleti eljárások • Üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása (Tpvt. 8. §) • Versenykorlátozó megállapodások (Tpvt. 11. §) • Erőfölénnyel való visszaélés (Tpvt. 21. §) • Összefonódások ellenőrzése (Tpvt. 23. §) • Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (Fttv. 3. § (1)) • Megtévesztő reklám (Grt. 12. § (1)) • Ágazati vizsgálat • Versenypártolási tevékenység • Versenykultúra fejlesztése

5. A GVH eljárása Panasz, bejelentés Versenyfelügyeleti eljárás • Vizsgálói szakasz – vizsgálati jelentés • Versenytanácsi szakasz • VT-döntés • Megszüntetés • Megszüntetés kötelezettségvállalással • Határozat

6. Új jogszabályi környezet • A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint egyes irányelvek módosításáról szóló 2005/29/EK irányelv (UCP) • Tagállami kihirdetés időpontja: 2007. június 12. • Tagállami hatályba léptetés időpontja: 2007. december 12.

7. Új jogszabályi környezet • Fttv. és Grt. hatályba lépése, Tpvt. módosulása • Folyamatosság a GVH joggyakorlatában • Versenytanács korábbi ügyekben tett megállapításai – a legtöbb esetben továbbra is érvényesek

8. A tájékoztatással kapcsolatos jogszabályok rendszere 2008. szeptember 1. után

9. Fttv. bemutatása Kereskedelmi gyakorlat: az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (ún. b2c viszonyok)

10. Az Fttv. háromszintű szabályozása Tisztességtelenség – hármas felépítésű rendszer • Generálklauzula – szakmai gondosság és fogyasztói magatartás torzítása • Megtévesztő/Agresszív kereskedelmi gyakorlat • 31 külön nevesített tisztességtelen gyakorlat

11. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat • Tevőleges megtévesztés • Megtévesztő mulasztás • Nem elvárt, hogy a reklámozó a termékhez kapcsolódó minden információt összesűrítve egy oldalon/ képben / mondatban közöljön a fogyasztókkal • Térbeli időbeli korláttal bíró és nem bíró kommunikációs eszközök megkülönböztetése

12. Mulasztásos kereskedelmi gyakorlat • A legszűkebb áteresztő képességgel a TV-reklám és az óriásplakát rendelkezik. (Vj-12/2009.) • A banner esetén vizsgálandó, hogy egy klikkeléssel elérhető-e a landing page, és ott mennyire egyértelmű az információ. (Vj-12/2009.)

13. Feketelista • 5. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).

14. Feketelista • 14. Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy - elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően - valamilyen juttatásban részesülhet.

15. Feketelista • 20. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.

16. Ügyleti döntés • Fogyasztói döntéshozatal teljességének védelme • Fttv. 2. § h) pontja: az ügyleti döntés fogalma • A fogyasztói magatartás ismerete alapvetően fontos a jogsértések megítélésekor • ! Feketelistás magatartás megítélésekor nem szükséges a keresleti oldali magatartás értékelése

17. Hatásköri kérdések Verseny érdemi érintettsége fennáll, ha • A gyakorlat a fogyasztók széles körét érinti, és az érintett földrajzi terület több, mint 3 megye (Vj-162/2008.) • A gyakorlat a fogyasztók széles körét érinti, az érintett földrajzi terület az ország egész területe, a jogsértés több hónapig tartott, a vállalkozás nettó árbevétele jelentős volt (Vj-6/2009.) • A gyakorlat több, mint három megyében és Budapesten a fogyasztók nem szűknek minősülő körét érte el (Vj-35/2009.)

18. Kínálati oldali problémák • Marketing – reklám – eladásösztönzés • A GVH által a reklámok kapcsán észlelt gyakorlatok • „akár” • Apróbetűs tájékoztatás • Utólagos tájékoztatás • A reklámállítások bizonyítása

19. „akár” …* • Rendkívül elterjedt kommunikációs fordulat • Akár ár, akár minőség kommunikációja során helyet kaphat • Nem kell minden egyes fogyasztó esetében érvényesülnie, • DE! • Megtévesztő, ha egy fogyasztó számára sem reális lehetőség • A reklámban kiemelt szlogen jelentősen módosul egyéb feltételek miatt • A feltüntetettek csak szélsőséges esetben, egy atipikus fogyasztói kör számára érvényesülnek

20. Apróbetűs tájékoztatás • Bonyolult termékek, hosszútávú szerződések esetén megjelenő probléma • Fttv. körében kezelése: Fttv. 7. § alapján – megtévesztő mulasztás • Alapvető kérdés: észlelhető-e a fogyasztó számára? • Különbségtétel az egyes kommunikációs eszközök között – a jogsértés mércéje azonos, ám az egyes kommunikációs eszközök más-más „áteresztő” képességgel bírnak (különös figyelemmel kezelendő a TV-reklám és az óriásplakát)

21. Utólagos tájékoztatás • A fogyasztói döntéshozatal védelme a hatásos verseny védelme • A GVH a fogyasztói döntéshozatal teljességét védi, így a fogyasztói döntéshozatal akkor is torzulhat, ha utóbb (pl. szerződéskötéskor) a fogyasztó az összes releváns információ birtokába jut • Fttv. 2. § h) pontja: ügyleti döntés fogalma kifejezetten elválik a szerződéskötéstől • Fttv. 7. § (2): az utólagos tájékoztatás mérlegelésének kötelezettsége

22. Reklámállítások valódiságának bizonyítása • Fttv. 14. §: a bizonyítási teher A vállalkozás - az eljáró hatóság felhívására - a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát igazolni köteles Elsődlegesen nem a hatóságnak kell bizonyítania, hogy a tényállás nem felel meg a valóságnak

23. Keresleti oldali problémák • Fogyasztói tudatosság Ésszerű fogyasztó átlagfogyasztó Az Fttv. 4. §-a (1) bekezdésének első mondata körében, az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztó kapcsán hangsúlyozandó, nem szükségszerűen az a fogyasztó minősül ésszerűen eljárónak, ha a döntése szempontjából relevanciával bíró valamennyi kérdést részletesen körüljárja, mindennek utána néz, mindent ellenőriz.

24. Marginális fogyasztó Fttv. 4. § (2) bekezdése szerinti fogyasztó • sérülékeny fogyasztó • tudatos fogyasztó • Az ésszerűen tájékozottan eljáró fogyasztó fogalma nem jelenti a tájékozódás kötelezettségének parttalan áthárítását a fogyasztóra. (Vj-43/2009.) • Azok a fogyasztók, akik valamilyen betegségben szenvednek, szervezetükben valamely működési zavar, rendellenesség áll fenn, sérülékeny fogyasztóknak minősülnek. (Vj-35/2009.)

25. Pénzügyi szektor • Általános tapasztalatok • Erős innováció, bonyolult termékek • Alacsony pénzügyi kultúra, bizalom a szolgáltatók szakértelmében/tájékoztatásában • Folyamatos információs zaj • Hosszú elköteleződés (lakáshitel) • Gyakorlatok • Hiteltermékek (nem tipikus feltételek, hiányos tájékoztatás, korlátozott időtartamra érvényes feltételek) • Fogyasztói csoportok (nem hitel és nem készpénz) • Életjáradéki termékek (tulajdonjog kérdése, átvállalt költségek/szolgáltatások köre ) • Megtakarítások („akár” … % kamat, kombinált termékek), életbiztosítások hitellehetőséggel) • Fogyasztók megtévesztése miatt 2005 óta 1.2 milliárd Ft bírság

26. Pénzügyi szektor • Ha a THM közzététel, DM-levél ágazati szabályait megsértették GVH továbbra sem jár el, de az Fttv.-s vonzatot is a PSZÁF vagy az NFH vizsgálja

27. Vj-94/2009 Kinizsi Bank • A Bank betétgyűjtési akciója során 11%-os kamatot ígért a lekötött összegekre. Hangsúlyozta a 11%-os kamatra vonatkozó információt és azt, hogy régi és új ügyfelek számára is elérhető, azonban a honlap kivételével nem jelent meg az az információ, hogy a kedvező kamat csak minimum 1.000.000 Ft lekötése esetén érvényes.

29. Vj-94/2009 Kinizsi Bank • a Kinizsi Bank a jogsértést elismerte, • a kampány egésze csekély intenzitásúnak nevezhető, • országosan mindössze egy reklámfilm, egyetlen alkalommal volt látható, • a Bank rendkívül csekély piaci részesedéssel bír, • a termék forgalma alacsony volt, a jelentéktelen forgalom a Bank magatartására is kihatott, együtt járt a kifogásolt magatartás • Bank javára értékelt haladéktalan, versenyfelügyeleti eljárástól független abbahagyásával.

30. Vj-3/2009 • A panaszos állítása szerint sikertelenül próbálkozott szimpatikusnak tűnő sms partnerével egy találkozó idejét és helyét megbeszélni. A konkrét információkat a gép nem továbbítja, illetve a partnernek mindig közbejött valami, ami miatt a találkozásra nem került sor. A panaszos véleménye szerint a telefonos üzeneteire – azok általános szóhasználatából következtetve – valószínűleg nem a hirdetésekben megjelenített ismerkedni vágyó személyek válaszoltak.

32. Tv reklám

33. A versenyhatóság megállapította, hogy a szolgáltatás során nem lehet olyan valós magánszemélyekkel kapcsolatba lépni, akik valóban nem munkavégzésszerűen, valós tartalommal bíróan kapcsolatba szeretnének lépni, nem anyagi haszonszerzésből chat-elnének a szolgáltatást igénybe vevőkkel, vagy velük flörtölni szeretnének, kalandot keresnének, esetleg társaik lennének. • Digitania Zrt. 40 millió, a Gold Sweet Kft. pedig 8 millió forint bírságot kapott és a GVH eltiltotta őket a jogsértő magatartás további folytatásától is

34. Gyógyhatású termékek • Sérülékeny fogyasztói kör – fokozott elvárások • Bizalmi termékek Tehát még elfogyasztása után sem lehet sokszor „megtapasztalni”, hogy az gyógyulás a terméknek köszönhető-e, mi lett volna, ha nem szedi be a beteg. – Placebo hatás

35. Nem tekinthetők tudományos ismeretnek a pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Ahhoz, hogy egy adott termék betegségeket megelőző, kezelő, gyógyító hatását valóban tudományos ismeretek támasszák alá, ennél mélyrehatóbb vizsgálatokra van szükség. • Alapos, a termék minden szervezetre gyakorolt hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni, a készítményt laboratóriumi körülmények között állatokon, illetőleg embereken tesztelni. Ezt követően az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról ekként megalapozottan szakvéleményt adni. E minimális feltételek mellett lehet csupán egy adott készítményről - tudományos ismeretekre alapítottan - gyógyhatást állítani. • A továbbiakban bizonyítani kell, hogy a gyártási folyamat során valóban a hivatkozott anyagok kerültek a az egyes élelmiszerekbe.

36. Vj-46/2009- Lenkei Vitaminok Egyes vállalkozások fogyasztói tapasztalatokkal próbálnak kitérni a kötelezettségek alól: • „Niacin erőteljesen méregtelenít, sugármentesít és tágítja az ereket.” • „A Kal-Mag italport vittem egy ismerősünknek, aki már alig tudott járni, mert folyton összecsuklott a lába. Egy doboz Kal-Mag-tól teljesen megszűntek a járás problémái.”

37. Vj-46/2009 • „A párommal két éve nem védekeztünk, de ennek ellenére nem esett teherbe. Négy hónappal ezelőtt elkezdtük szedni a Közepes vitamint, nem ennek orvoslására, hanem asztma és allergia miatt, amelyek nagyon nagy mértékben javultak, de emellett még sikerült egy babát is összehoznunk. Remélem, másnak is segít majd a vitaminszedés ilyen jellegű problémákon.”

38. Vj-46/2009 • 9. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. • 17. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

39. Vj-46/2009 • GVH megállapította, hogy a Free Choice Kft. gyógyhatás valótlan állításával, hatósági forgalmazási engedély visszavonása ellenére történt forgalmazással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. Emiatt a vállalkozás 100 millió forint bírságot kapott.

40. Köszönöm a figyelmet! www.gvh.hu karadi.csaba@gvh.hu