Moldova. Egy kevésbé ismert többnyelvű és többkultúrájú európai ország.

1. Moldova. Egy kevésbé ismert többnyelvű és többkultúrájú európai ország. (magyar nyelvű előadásvázlat) Kiss Zoltán TI és MI. Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 102. Szerk. Gecső Tamás, Kiss Zoltán, Tóth Szergej. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010.

2. Moldáv Köztársaság • Területe: 33000 km2 • Ukrajna és Románia között • helyezkedik el • a szláv és a román kultúra • mezsgyéjén • 4,5 millió lakos

3. Etnikai sokszínűség 65% román 14% ukrán 13% orosz 4% gagaúz 2% bolgár 2% egyéb (1989) történelmi okok

4. Moldávia történeti perspektívában 14. században alapítják 15-19. század között török vazallusállam 19. század: megosztott török és orosz, majd román és orosz igazgatás

5. Moldávia történeti perspektívában I. Világháború: Moldávia (és Románia) egyesül erős románosítás II. Világháború: a Szovjetunió annektálja Besszarábiát (Molotov-Ribbentrop paktum)

6. Moldávia történeti perspektívában 1940-1991: Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság Besszarábia (román) és Transznyisztria (orosz) összeolvasztásával oroszosítás (nyelv és identitás) orosz a hivatalos nyelv, cirill betűs abc csökken a román nemzetiségű többség aránya

7. A Moldáv Köztársaság mint önálló állam? 1. Transznyisztria autonómiája 1991: Moldova független (hivatalos nyelve a moldáv) 1992: fegyveres konfliktus Transznyisztriával (szintén függetlenségi törekvések) 1992: teljes jogú autonómia (orosz támogatással), de facto függetlenség (illegitim) saját elnök, parlament, zászló, valuta, himnusz, hadsereg, útlevél, egyetem; az orosz! a hivatalos nyelv

8. A Transznyisztriával való konfliktus okai: gazdasági és geopolitikai tényezők Ipar: a teljes moldáv ipar 40%-a Transznyisztriában van Külkereskedelem: itt vezetnek keresztül a nemzetközi vasúti vonalak Geostratégiailag kulcsfontosságú:Oroszország előretolt európai bástyája (2500 orosz katona) területi autonómia vs. függetlenség kompromisszum

9. A Moldáv Köztársaság mint önálló állam? 2. Gagaúzia autonómiája 1994: Gagaúz Autonóm Köztársaság (legitim) a lakosság 3,5 %-a (ca. 150000 fő) (a teljes nemzetiségi etnikum 90%-a) ortodox török nép sajátos posztszocialista identitás: orosz szimpátia román antipátia a helyi politikai erők, a közigazgatás az orosz nyelvet használják (nem tudnak moldávul) hátrányos megkülönböztetés a két világháború között (nem akarnak tudni románul)

10. A gagaúz autonómia sajátosságai - nincs lényeges természeti erőforrás - nem bír jelentősebb stratégiai fontossággal - Törökország nyomása Fegyveres harcok nélkül kivívott, sajátos státussal rendelkező területi autonómia, de: „ha a Moldovai Köztársaság független státusa megváltozik, Gagaúzia állampolgárainak biztosítani kell az önrendelkezés gyakorlásának jogát” (1994-es organikus törvény 1.1)

11. Nagyrománia kisebbségi politikája 1920 után: erős románosítási törekvések nyelvi, etnikai és vallási ellentétek latin abc, Gergely-naptár bevezetése 1924-től az állami elemi iskolák tanítási nyelve a román (a kisebbségek lakta területeken is) negatívan érinti a kisebbségeket Hátrányos megkülönböztetés a romániai románok részéről is: a moldovai románok „másodrendű románok”

12. A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság kisebbségi politikája • szovjet kultúrpolitika: elhatárolódás a román kultúrától • a román nyelv háttérbeszorítása: cirill abc a hivatalos nyelv, a közvetítő nyelv és az iskolai oktatás nyelve az orosz a kisebbségek nem tanultak, nem tudnak románul (kisebbségi anyanyelvek: „családnyelvek”) szovjet örökség: orosz-román kétnyelvűség (máig érezteti hatását)

13. Többnyelvű(ség és) oktatás a független Moldáv Köztársaságban Hivatalos nyelv: moldáv (=román), de az oktatás minden terén orosz-román kétnyelvűség (román tanítási nyelvű, orosz tanítási nyelvű és vegyes tanítási nyelvű iskolák) szakiskolák: 25% orosz – 75% román tanítási nyelvű gimnáziumok: 33% orosz – 67% román tanítási nyelvű felsőoktatás: 45% orosz –55% román tanítási nyelvű A nem orosz nyelvű kisebbség is az oroszt preferálja!

14. Többnyelvű(ség és) oktatás az autonóm Transznyisztriában de jure 3 hivatalos nyelv: orosz, ukrán, moldáv de facto: orosz Az iskolák javában orosz a tanítási nyelv! A román kisebbségnek nem megengedett a latin írásmód. Intézkedések: többszöri kísérlet a latin írásmódot alkalmazó iskolákat bezárására (=román tanítási nyelvű iskolák) Tiraspoli Egyetem: orosz tanítási nyelv

15. Többnyelvű(ség és) oktatás az autonóm Gagaúziában Gagaúzia hivatalos nyelvei: gagaúz, moldáv, orosz a moldávok lakta területeken az oktatás nyelve a moldáv, egyébként a gagaúz 33 általános iskola, 3 középiskola a kisebbségi oktatás nyelve mindenütt az orosz Comrati Állami Egyetem – orosz tanítási nyelv A gagaúz nyelvismeret csak az önkormányzati szervek vezetőjének kötelező Gagaúziában!

16. Interetnikus nyelvhasználat de jure: a politikai, közgazdasági, szociális és kulturális területen a moldáv nyelvinteretnikus közvetítő nyelv de facto: a nem moldáv őslakosok nem tanulják meg az állam hivatalos nyelvét (moldáv),oroszul kommunikálnak a moldáv nyelvű többséget felháborítja, hogy a kisebbségek elvárják, hogy mindenki az ő nyelvüket beszélje, de a többségi nyelvet nem hajlandóak megtanulni

17. Többnyelvű helyrajzi feliratok a helységnevek, utcanevek, terek és kerületek nevei, az intézménynevek: román és/vagy orosz nyelven az autonóm területeken az adott autonóm terület hivatalos nyelvein bármilyen kisebbség által többségben lakott területeken az adott kisebbség/ek anyanyelvein (ukrán, orosz, bolgár stb.)

18. Kitekintés – geopolitikai helyzet • - román ajkú többség általánosan jellemző oroszországi orientáltság • - a lakosság nem nyugatbarát és a Romániával való újraegyesülésről sem akar hallani • - az ország a Független Államok Közösségének tagja • - talán itt a legerősebb a nosztalgia az egykori Szovjetunió és az általa nyújtott létbiztonság iránt (Európa legszegényebb országa) • Moldova az egyetlen a volt szocialista államok közül, ahol deklaráltan kommunista kormány működik (2001 óta) pár éve egyre inkább EU orientáció román-moldáv kettős állampolgárságra van lehetőség

19. Irodalom • arte 2003. Moldawien. Eine geopolitische Fallstudie. arte.tv. 4. 4. 2003. http://www.arte.tv/de/ • Die-Welt-verstehen/mit-offenen-karten/392,CmC=503488,view=maps.html (gesehen am 15. • 11. 2009) • CIA World Factbook: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/md.html • (gesehen am 2008. 11. 30.) • King, Charles. 2000. The Moldovans: Romania, Russian and the Politics of Culture. Studies of • Nationalities. Stanford: Stanford University. Hoover Institution Press. http://books.google. • com/books?id=ldBFWtuv8DQC&pg=PA150&dq=Moldova&as_brr=1#PPP1,M1 (gesehen • am 2008. 11. 30.) • National Bureau of Statistics of the Republic of Moldova http://www.statistica.md/category. • php?l=en&idc=103& (gesehen am 17.12.2008) • Siedlungsgebiete der nationalen Minderheiten in Moldawien. Wikipedia. http://upload.wikimedia. • org/wikipedia/de/c/c5/Moldawien-Karte-Ethnisch-01.png (gesehen am 04.02.2010) • Tontsch, G., H. 2004. Minderheitenschutz im östlichen Europa. Kapitel „Moldau”. Vortrag im • Rahmen eines Forschungsprojektes des Instituts für Ostrecht der Universität zu Köln unter • Leitung von Frau Prof. Dr. Angelika Nußberger. Köln. http://www.uni-koeln.de/jur fak/ • ostrecht/minderheitenschutz/Vortraege/Moldau/Moldau_Tontsch.pdf (gesehen am 16.12. 2008) • Transznisztria: engedély két iskolának. (’Transnistrien: Erlaubnis für zwei Schulen.’) Transindex. • http://vilag.transindex.ro/?hir=2873 (gesehen am 17.12.2008)

20. Ajánlott irodalom • Bon, Agnès 2003. Moldavie. Crise politique ou crise identitaire. In: Courrier des pays de l’Est. La • Russie et les autres pays de la CEI 2001–2002 Ukraine, Biélorussie, Moldavie, Sud-Caucase, • Asie centrale. La Documentation française • Győri Szabó, Róbert. 2006. Autonómia a posztszovjet, európai utódállamokban. 2. Autonómiák, • területi státusok a moldáv államban. Kisebbségkutatás 2006. 2. • http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2006_02/cikk.php?id=1366 – gesehen am 13.12.2008) • Radvanyi, Jean 2003. Les Etats Postsoviétiques. Identités en Construction, Transformations • Politiques, Trajectoires Economiques. Paris: Armand Colin • European Centre for Minority Issues. Moldova. http://www.ecmimoldova.org/Overview.118.0.html • (gesehen am 04.02.2010)