doktori (PhD) disszertáció és annak rejtett dimenziói, érdekességei Készítette: Fűzi Beatrix

1. A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök, a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében doktori (PhD) disszertáció és annak rejtett dimenziói, érdekességei Készítette: Fűzi Beatrix

2. A Kutatás bemutatása

3. A kutatás koncepciójának alakulása, időbeli ütemezése 2004 Kérdőív és kipróbálása 2006-07 KUTATÁSI KONCEPCIÓ, ESZKÖZÖK, EREDMÉNYEK (Tanári kérdőív, interjú 31 tanár Tanulói kérdőív 375 diák) 2010-11 Ismételt kutatás 2005 Interjú és kipróbálása 2007-09 Tantárgy-fejlesztés 2009-10 Kipróbálás I. Beválás-vizsgálat I. 2010-11 Kipróbálás II. Beválás-vizsgálat II. 2006 Szakirodalmi meta-elemzés 1/20

4. Kutatási koncepció és hipotézisek Pedagógiai attitűdök Indikátorok: Kedveltség Eredményesség Jó közérzet Diákokkal kapcsolatos attitűdök Élmények és reflexiók 2/20

5. Kutatási eszközök Indikátorok Befolyásoló tényezők Kedveltség Tanulói kérdőív Pedagógiai attitűdök Tanórára való felkészülés Módszerhasználat Tanári kérdőív Attitűdskálák Rangsorolás Flow-kérdőív Metaforák Q-rendezés Nyíltvégű kérd. Eredményesség Osztályzatok és változásuk Tanórai aktivitás Tantárgyi attitűd és változása Flow Diákokkal kapcsolatos attitűdök Hasonlóság Nyitottság Inspirálódás Közérzet Kiteljesedés Jövőkép Elégedettség Ideálhoz való közelség Flow Élmények és reflexiók Élmények típusa Gondolkodás – cselekvés Időbeli jellemzők A reflexió tartalma Flow Tanári interjú Óramegfigyelés

6. Sajátos kutatás-módszertani elemek

7. Q-rendezés – kényszerválasztás alkalmazása • A diákok reakcióit nagy biztonsággal ki tudom számítani. • Általában tudom, hogy miért sikerült jól/rosszul az órám. • Szívesen megnézem a kollégáim óráit, hogy ötleteket merítsek. • A munkámban főként az intuícióimra hagyatkozom. • A tanítási módszert az óra megkezdésekor intuitív módon választom. … 26. … 1. 2. 3. 4. 5. 6 8 7 9 15 11 13 16 10 21 14 12 22 19 18 24 20 26 23 25 17 4/20

8. A Q-rendezéssel nyert adatok felhasználása Kezelhető: • Rangsorolt adatként • Korreláció számítás, különbözőség vizsgálat, leíró statisztika, stb. • Intervallum adatként • Állítások és személyek helycseréje • Biztosítható a normál eloszlás • Faktoranalízis végezhető • Személyek közötti hasonlóságok feltárására • Személyen belüli – pl. időbeli,kontextushoz kötött – stabilitás 5/20

9. A vizsgált minta Önjellemzést adó tanárok = Egyéni elemzést vállaló tanárok = Mindkét kutatásban részt vevő tanárok= Középiskolás diák 871 fő (∑1600 fő) Tanár 53 fő (∑70 fő) Tanár 53 fő (∑70 fő) 35 fő 9 fő 22 fő 6/20

10. Homlokzatóvó tendenciák megjelenése

11. Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 1. Kedveltek Elutasítottak A tanárok kedveltsége a diákok és a tanárok megítélésében 7/20

12. Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 2. Sikeres pedagógus esetén Sikertelen pedagógus esetén 8/20

13. eredmények

14. A sikeresség indikátorainak vizsgálata Faktoranalízis kedveltség, eredményesség, jó közérzet egyetlen faktorba tömörül, mely a variancia 68,5%-át magyarázza H1: Sikeresség = kedveltség+eredményesség+ jó közérzet Kedveltség – diákok tantárgyi attitűdje r=0,813 p=0,0001 Összefüggés és különbözőség vizsgálatok is megerősítik a hipotézisben foglaltakat Kedveltség – tanári szorongás r= -0,388 p=0,021 Sikeresek és sikertelenek diákjainak órai aktivitása p<0,01 9/20

15. További eredmény a kedveltséggel és eredményességgel kapcsolatban • Ok: a kedveltség. Okozat: az eredményesség. • Az elsőként szerzett osztályzatok közt nincs különbség • A jegyek változását a tanár kedveltsége magyarázza • Nincs következetesség a sikertelen tanárok osztályozásában H5: A sikeresség nem jelezhető előre a tanárok neme, életkora, tantárgya és tanítással töltött ideje szerint 10/20

16. A befolyásoló tényezők vizsgálata/1. H2: A sikeres pedagógusok diákképe, diákokkal kialakított kapcsolata pozitívabb Hasonlóság és kedveltség r=0,389 p=0,021 A tanári közérzet hat mutató-száma a hipotézis szerinti összefüggést mutat p=0,02 p=0,015 Osztályzatok változása és inspiráció r=0,429 p=0,011

17. A sikerességet befolyásoló tényezők/2. H3/1: A sikeres tanárokat a tanórákra való felkészülésben nagyobb mértékben jellemzi a tanulóközpontúság • A tananyag és a tanári tevékenység tervezése megelőzi a tanulókkal kapcsolatos szempontokat • A tanulókra való ráhangolódás és tanulói sajátosságok figyelembe vétele a sikereseknek fontosabb, de nem szignifikánsan 12/20

18. A sikerességet befolyásoló tényezők/3. H3/2: A sikeres tanárokra jellemzőbb a tanulói részvételt igénylő módszerek alkalmazása • Minden tanárcsoportban a tanári aktivitást igénylő módszerek alkalmazása a leggyakoribb • A beszélgetést a sikeres tanárok gyakrabban alkalmazzák (p=0,003) • A hipotézis szerinti szignifikáns kapcsolat igazolható: • a kedveltséggel • a tanári flow-mutatóval • MINDEN eredményességmutatóval 13/20

19. További eredmény a módszerek alkalmazásával összefüggésben Gyakran alkalmazott csoportmunka = Szorongó (r=0,373 p<0,05) és unatkozó (r=0,488 p<0,01) diákok Sikertelen tanár + csoportmunka = KIVONÓDÁS Visszaeső tanári flow r=-0,401 p<0,05 • Tanórára való felkészülésben: • fontos a diákok tevékenységének pontos tervezése • fontos az új módszerek kidolgozása • nem fontos a tanulói sajátosságok figyelembe vétele • Reflexióban: • a diákok véleménye iránti érdeklődés hiánya • a spontaneitás elutasítása • új dolgokkal (módszerekkel, eszközökkel) való kísérletezés 14/20

20. A sikerességet befolyásoló tényezők/4. p=0,005 15/20

21. A sikeresség változása • Beavatkozás nélkül a tanári sikeresség mértéke 99%-ig stabil jellemző • Változás traumatikus élmény hatására • A tanári szerepmodell alakult át és a diákokkal kapcsolatos attitűdök változtak jelentősen • 2007 - „A diákok kb. 30%-val nem érdemes foglalkozni.” Tanítás vagy vezetés • 2011 - „Mindenkivel érdemes vesződni, csak van, akinél később lesz eredménye.” 16/20

22. Az eredmények felhasználása

23. Tantárgy-fejlesztések az Óbudai Egyetem mérnöktanári mesterképzésében • Didaktika és Neveléstan tantárgyak • Tartalmi hangsúlyok • Módszerek • A fejlesztések célja: • Diákokkal való azonosulás, nézőpontjuk átvételének gyakorlása • A tanár-diák kapcsolatra támaszkodó módszer-repertoár • Tanári szerepmodell fejlesztése 17/20

24. A tantárgyak tanulásának hatása 65%-uk alkalmazta sikeresen egy aktuális iskolai konfliktusa megoldásában IGEN IGEN IGEN IGEN • A szemléletváltozás az alábbi területeket érintette: • a diákokra való ráhangolódás (p<0,01) • a diákok viselkedésének megértése (p<0,001) 18/20

25. A sikeresség fejlesztése Sikeresség felmérése I. diákok bevonásával Fejlesztés kognitív elemekkel Sikeresség felmérése II. diákok bevonásával Rendezett diákokkal kapcsolatos attitűdök és szerepmodell Érzelmi-kapcsolati, szerepmodell problémák 19/20

26. Következtetések

27. Tanári sikeresség megbízható vizsgálata • Tanárok, tanulók és független megfigyelő bevonása • Komplex eszközrendszer • Longitudinális jelleg • A tanári karakter, mint gestalt • Hasonlóságok • Egyediség • A tanári sikeresség (minőség) fejleszthető • Sikeres tanárok kognitív tartalmakkal • Középmezőny szerepmodell rendezése kognitív eszközökkel, majd ismeretekkel • Sikertelen tanárok szerepmodell és érzelmi - kapcsolati elemek rendezése mentorálással 20/20

28. Kérlek, tegyétek fel kérdéseiteket! Megtisztelő figyelmeteket köszönöm!