Prof. Dr. Mihályi Péter tanszékvezető egyetemi tanár Pénzügytan tanszék

1. Pannon Tudományos Műhely Tudományos Műhelyek 7. előadás Prof. Dr. Mihályi Pétertanszékvezető egyetemi tanárPénzügytan tanszék Egy ország egészsége – tények és trendek az egészségügyi reform kontextusában Veszprém, 2007. február 28.

2. TARTALOM Mi a baj? Vízió • Egészség-mérleg • A közfinanszírozás problémái • Sok vagy kevés a kórház?

3. Mi a baj a magyar egészségügyben? Ki mit mond?

4. Vízió Legyen a rendszer a mainál sokkal inkább szolgáltatáselvű, az Európai Unió normáihoz illeszkedő. Érezhető mértékben javuljon az orvosi gyógyító-megelőző munkaátlagos minősége, szakmai- és költséghatékonysága, továbbá a kórházi betegek komfort érzete. Vissza kell szorítani a hálapénz és a korrupció minden formáját.

5. A reform kiindulópontjai • A népegészségügyi (demográfiai) gondok nem kapcsolódnak közvetlenül makro-gazdasági és/vagy finanszírozási problémákhoz és – a szakmai közvélekedéssel ellentétben - nincs számottevő negatív hatásuk a növekedésre. • A megoldható és megoldandó feladatok alapvetően a poszt-szocialista állapot ellentmondásaiból, az ágazaton belüli költségvetési korlátok felpuhulásából, ezen belül (fontossági sorrendben) • a biztosítás rendszer, • a gyógyszertámogatási rendszer és • az ápolás-szűkétől elviselhetetlen kórházi rendszer anomáliáiból vezethetők le. 3. Csak fejlesztésre, beruházásra lesz többlet-forrás (EU). Működésre nem lehet a jelenleginél többet költeni.

6. I. Egészség-mérleg

7. Születés és halál „Előbb-utóbb valamennyien meghalunk. A halálozási helyzet minősége abban ragadható meg, hogy milyen életkorban és miben.” (Bondár, 2005)

8. A betegség, az öregedés és a halás egymással összefüggő természetes folyamatok A társadalomtudományos szempontból vizsgálandó kérdés a korai halálozás (15-65 év).

12. … és a két fontos ellenpélda:

13. A GDP/fő szinten kívül csak az önállóak aránya fontos magyarázó változó(38 ország adatai#) #Forrás: Brenner (2006)

14. . Mit mutatnak még a demográfiai adatok?* * Augusztinovics M. (2005)

15. FérfiakNők Forrás: Bondár (2005)

16. A halandóság és az életkilátásokban tapasztalható javulás a rendszerváltás legfontosabb eredményei közé tartozik!* • 1966-93 között Magyarország – elsősorban a férfiakat érintő – epidemiológiai válságot élt át. 1994 óta a várható élettartam mintegy 3,9 évvel nőtt ( ebből 1,64 év a szív- és érrendszeri halandóság csökkenése miatt). • 2004-ben a halálozások 32%-a 80 év felett következett be, a nőknél ez 44%. * Józan P. (2006)

17. Igaz, a várható élettartam még mindig alacsony, de nem csak Ausztriához képest! A 35-64 éves férfiak halálozásának 1/3-a a dohányzásnak ¼-e a túlzott ivásnak tulajdonítható. Ez elsősorban a poszt-szocialista örökség és – ezen belül – az önpusztító életmód kumulatív hatásainak következménye.

18. Egy csábító gondolat… A többlet halálozás, az „elkerülhető halálesetek” magyarázatát sokan és sokszor az egészségügyi rendszer működési hibáiban keresik. Valójában ez csak a halálhoz vezető oksági láncolatban az utolsó láncszem.

19. Ugyanaz a rendszer – mégis szisztematikusan nagy a nemek közötti eltérés A férfiak és nők eltérő életkilátásai, és az ebben bekövetkezett változások különbségei – részben legalábbis – azzal magyarázhatók, hogy a férfiak „coping” mechanizmusát elsősorban a családon kívüli küzdelmek merítik ki, míg a nők kapcsolódása és érdeklődése a gyorsan változó gazdasági és politikai helyzetekhez ennél jóval kisebb.

20. Minden az iskolázottságon múlik: A 30 éves korban várható további élettartam (év)* A rendszerváltás óta a 8,9 év élettartam-olló a férfiaknál 16,5 évre (!!!!) növekedett, a nőknél a különbség 4,0 évről 10,2 évre nőtt. A legmagasabb végzettségű nők és a legalacsonyabb férfiak között a különbség ma több, mint 20 év. * Forrás: Kovács – Hablicsek (2006)

21. Az egészségi állapot önértékelés korcsoport és iskolai végzettség szerint*, 2001. *: a felsőfokú végzettségűek egészségi állapot önértékeléséhez viszonyítva Forrás: Kovács Katalin: Egészség-esélyek, Népességtudományi Kutatóintézet

22. Dohányzás A magyar férfiak 65%-a dohányzott, vagy jelenleg is dohányzik. Forrás: OLEF 2003. A nemdohányzó nők 32%-a, a férfiak 47% passzív dohányos. Forrás: Uo. Az OECD-ben előttünk jár még Hollandia (32,0 %) és Törökország (32,1%).

23. Elhízottság Az elmúlt években nagy elemszámú országos reprezentatív vizsgálat az elhízás előfordulásáról nem történt. Adataink megbízhatatlanok! Forrás: Eü. M. szakmai protokoll

24. Alkohol * Itt szerepet játszhat, hogy az elfogyasztott – főként iparilag gyártott - tömény-alkohol féleségek minősége is szub-standard. * 15 évnél idősebbek fogyasztása. Halálozás standardizált adatokból.

25. 2004-ben 100 ezer lakosra számítva* Magyarországon 782, Ausztriában 459 ember halt meg. A többlet-halálozás jó részt az idősebbeket sújtja: 60%-uk a 65-89 éves korosztályba tartozik. Orvosi szempontból a két fő ok: a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések. * Kor szerint standardizálva

26. Az iskolázottsági szinttől függő várható élettartam eltérésnek súlyos következményei vannak a nyugdíj-rendszerre is A 30 éves kort már megélt • felsőfokú végzettséggel rendelkező nők 94%-a, a férfiak 91%-a megéli a 60 éves kort; • az alapfokú képzettséggel sem rendelkező nőknél ez az arány 76%, a férfiaknál 54%.

27. II. A közfinanszírozás problémái

28. Az alapprobléma Ahogy a szocializmus idején a hiánygazdaság, úgy ma a közteherviselés alól való kibújás lehetősége a szürke és fekete gazdaság alapja. Akinek sikerül kibújnia az szja-fizetés alól, az megússza a tb-járulékfizetést is (eü. + nyugdíj).

29. A járulékmérték csökkentése drámai következményekkel járt.

30. Az E. Alap és az Ny. Alap problémái egy tőről fakadnak és nagyságrendileg azonosak. Mindkét alap puha költségvetési korláttal működik. A puha és kemény „költségvetési korlát” fogalmát Kornai János magyar közgazdász 1979-ben vezette be a nemzetköziszakiroda-lomba.

31. A mai magyar rendszer sem a biztosítás-matematikai korrektség, sem a társadalombiztosítás bismarcki elveinek nem felel meg.

32. III. SOK VAGY KEVÉS A KÓRHÁZ? Tényleg kórház-centrikus a magyar egészségügy?

33. Másutt is hasonló gondokkal küzdenek, sőt rosszabb a helyzet.

34. Lehet, hogy túl nagyok a magyar kórházak? A helyzet rosszabb: Egyszerre sok a túl kicsi (95 kórház < 300 ágy) és a túl nagy (60 kórház > 600 ágy) kórház!

35. Akut ágyból is sok van – de itt sem kiugró a magyar adat Kórházak száma: Hajdú-Bihar megye: 3 (547 e fő) Veszprém megye: 10 (365 e fő) Budapest: 43 (100 telephely) EU-15 átlag

36. Inkább az a baj, hogy nagyon kevés (az extra minőséget kínáló) magánkórház … … és az 1 ágyra jutó alkalmazotti létszám elfogadhatatlanul alacsony*. Ezt érzik úgy a betegek, hogy nem folyik ápolás. (Az orvosok ezt úgy mondják: iatrogén ártalom.) * Forrás: WHO, OECD 2003.

37. … és közben túl sok ember kerül kórházba (pl. kivizsgálás címén) Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra

38. Műtétek száma 1000 lakosra Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October

39. Ami rossz a fekvőbeteg szakellátás struktúrájában: • Méret nagyság (ágyszám szerint) • Tulajdonosi összetétel • Területi aránytalanságok • Tevékenységi összetétel („minden szinten szinte minden”)

40. Köszönöm a figyelmet! . Elérhetőség: peter@mihalyi.com