1 / 23

Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között

Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között. Gyulaháza 2011. március 22. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJTK. Mit (köz) vetítek?. Különadó -– Alkotmány-módosítás két ponton

lizina
Download Presentation

Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között Gyulaháza 2011. március 22. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJTK

  2. Mit (köz)vetítek? • Különadó -– Alkotmány-módosítás két ponton • És új különadó - 2010. évi CXXII. törvény (módosítja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényt • Közalkalmazottak – 2011 újdonságai és a mi értelmezési feladataink – vezetők és jogállásváltás • Munkavállalás gyes mellett • A sztrájkjog változása • A nők és a 40 éves szolgálati viszony – egy várható változás • Kérdések – igyekszem válaszolni, ha tudok…

  3. Különadó - Mikor fordulhatunk az AB-hoz? Alkotmány 32/ A. § (2) bek.: • A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket • az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, • ha az erre irányuló indítvány azalkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, • és nem tartalmaz egyéb okot. Az ABcsak a fenti szempontokra hivatkozással semmisítheti meg e törvényeket. Az emberi méltósághoz való jog – egyenlő méltóság: ne lehessen jogilag emberi életek között különbséget tenni.

  4. A különadó alkotmányos „lába” A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg [71/ I. § (2) bek.]. . Európai Alapjogi Charta17. cikk A tulajdonhoz való jog • Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik.

  5. A magánszemély egyes jövedelmeinek „második”különadója - Gptv. II. fejezet Ki fizet különadót? • A költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, • aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá • aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény • vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban • a különadó alapnak minősülő bevételt szerez Kivéve, akinek a jogviszonya megszűnését követő napon saját jogon nyugellátást állapítanak meg • De ha már a megszűnés előtt megállapítják…?

  6. A különadó alapja A jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott bevételből ide nem értve • a jogviszony2005. január 1-jét megelőzőmegszűnésejogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, • de ideértve az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

  7. 2 vagy 3,5 millió felett Nem minősül a különadó alapjának: • az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része; Kik az állami vezetők – és a vezető állásúak? Közalkalmazott nem tartozhat e körbe. Más foglalkoztatott esetében • a különadó alapba tartozó bevételneka hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint • a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. A szabadság megváltása – és különadóztatása A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka. – Az AB szerint a jogintézmény kiüresítése

  8. A jogellenes megszüntetés dilemmája A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnésejogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapítottösszegekután a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a Gptv. szerint kell teljesíteni. Nyelvtani értelmezés kontra jogi magyarázat Minden adóalap, ami a határozatban szerepel? • A kártérítés is adóalap? De hát nem jövedelem… • Az elmaradt illetmény is adóalap? De hát nem a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódik? Kjt. kontra Ktv. – ha nem felmentéssel szűnik meg a jogviszony – ekkor számít a különadó alapjába.

  9. Vissza a múltba – különadós munkáltatói kötelezettségek A munkáltató magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint • jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről; • a magánszemély kérésére a munkáltató a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

  10. Közalkalmazottak - 2011 2010. évi CLXXV. törvény (Kjtm.) Újra csak vezetői megbízás [Kjt. 23. §] Elfelejtették „kiszerkeszteni” a Kjt. 23. § (1) bekezdésből– „A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. És akinek ez a munkaköre? (UGORJUNK EGYET AZ INDOKOLÁSRA!) Csak határozott időre – maximum 5 év Megbízás visszavonása • kérelemre továbbra is indokolni kell, • jogellenes visszavonás: maximum 6 hónapra jár a pótlék De: az ördög az átmeneti szabályok között

  11. Idézetek a T/1497 törvényjavaslat indokolásából • A kinevezett vezetői státusz természetéből adódóan (önálló munkakör, főszabály szerint határozatlan időtartamra szól) „visszahívásra” nincs lehetőség (míg a vezetői megbízást a munkáltató bármikor visszavonhatja), a közös megegyezésen kívül a munkavégzésre alkalmatlannak minősítés, illetve az átszervezés miatti felmentés szolgálhat alapul a közalkalmazotti, és ezzel együtt a vezetői jogviszony megszüntetésére . • Ez az új rendszer jelentősen megköti a munkáltatók kezét, a vezetőt tekintve pedig kevésbé hat ösztönzőleg a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre .

  12. Vezetői kérdések Betöltött állás - A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt [BH2002. 283.]. A bizalmatlanságmint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ]. Egy példa - Nem adminisztrál - Ha a kollektív szerződés szerint az osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását, hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [BH2000. 269. ].

  13. A vezetői megbízáshoz kapcsolódó átmeneti szabályok A Kjtm. hatálybalépésével egyidejűleg a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétõl kezdődő, öt évre szóló határozott idejű megbízássá alakult át, • a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétõl kezdődő, • öt évre szóló vezetői megbízássá alakult át, • egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy • ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni,

  14. Még mindig a vezetői átmenet A határozott idejű magasabb vezetői, vagy vezetői kinevezés • e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó vezetői megbízássá alakult át, • ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. Ha a határozott időből még 5 évnél több volt hátra I.1-én – addig tart a megbízás HR –hová helyezzük az önálló munkakört betöltött vezetőket? Illetménygaranciák a vezetői megbízás fennállásig – nem lehet alacsonyabb az illetmény és pótléka, mint 2010. XII. havában

  15. Mennyit keresnek az ex-kinevezett vezetők? Illetménygaranciák a vezetői megbízás fennállásig – nem lehet alacsonyabb az illetmény és pótléka, mint 2010. XII. havában Kinevezett vezetőnek Kjt. 70. § Vezetői pótlék – mértéke: • magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, • vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötvenszázaléka. DE!!! Hatályon kívül helyezve: Kjt. 21. § (4) Ha a kinevezés módosítása következtében … a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján kell megállapítani. Kérdés: Nem keresnek-e többet a kinevezettből megbízottá váló vezetők?

  16. A végén csattan… Fenntartói döntés alapján (és a munkáltatói jogkör) • január 1-je és február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az előbbiek szerint létrejött vezetői megbízások a pályázat alapján megbízott magasabb vezető, vagy vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg • a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörébenkell tovább foglalkoztatni, vagy • a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára legfeljebb öt évre szóló új vezetői megbízást kell adni. Február 28-ig csupán a pályázati kiírásnak kellett megjelennie. Nem a megbízás visszavonása történik meg, a vezető megbízás más általi - pályázat útján történő - elnyerésével a törvény erejénél fogva megszűnik. Így a munkáltató indokolási kötelezettségének kérelmezése is kizárt.

  17. A munkáltatói jogállásváltás új szabálya – nincs döntési helyzet A munkáltató személye azért változikmeg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot – az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló – gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Erre az estre az átadó és átvevő munkáltatók • tájékoztatási kötelezettsége marad fenn [Kjt. 25/ A. § (2) bek.]. • kötelesek írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja, benne a munkaszerződésre vonatkozó ajánlattal [Kjt. 25/ A. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor az új 25/ A. § (8) bekezdés kizárja az ajánlattételre történő válaszadást tartalmazó 25/ A. § (5) bekezdésének alkalmazását. Az elutasítás lehetőségének megszűnésével megszűnik a végkielégítésre való jogosultság!

  18. Közalkalmazotti illetmények Illetménytábla - negyedik éve befagyasztva • emelkedő minimálbér és garantált bérminimum • összecsúszott osztályok, fokozatok és • az egyenlő bánásmód 78.000 ft-os minimálbér: A1-8 és B1 alatta 94.000 ft-os garantált bérminimum E1 is 89.000 Ft (felsőfokú szakképesítés kell!) Pótlékalap– 20.000 ft. Kereset-kiegészítés - a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.

  19. Alkotmányellenes az indokolás nélküli felmentés – mit ér a határozat? Alkotmánybíróság 1068/B/2010. AB határozata – mit sért a Ktjt.? • A munkához való jogot • Az indokolatlan, önkényes megszüntetéssel szembeni védelmet • A közhivatal viselésének jogát • A törvény alá rendeltséget – a jogállamiság elvét • A hatékony védelem lehetőségét, a bírósághoz való fordulás jogát • Az emberi méltósághoz való jogot Mit tehet, akit felmentettek? • Aki már beadta a keresetet vagy 30 napon „belül” van • Alkotmányjogi lehetőség vagy zsákutca? • És a köztisztviselők…?

  20. Ki dolgozhat gyes mellett? 2010. évi CLXXI. törvény 72. és 75. §-a megváltoztatta a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20. § (1) bekezdés a) pontját és 21. §-át. gyermek 3 éves koráig jár a gyes kereső tevékenységet • a gyermek egyéves koráig nem folytathat, • a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (pl. távmunka, bedolgozó), • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, • ikrek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyes-ben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyes-re

  21. Visszatérés részmunkaidőben - közalkalmazottak Kjt. 23/B. § (1) Teljes munkaidőben foglalkoztatott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben • a) heti húsz óra, készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú • részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt.138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásra szóló kérelem – megtagadása: ha a munkáltatónak lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Részmunkaidő kikötése - a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,haki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos. Általában: szabadság-kiadás a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanaptól, eltérő megállapodás: a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

  22. Új felmentési lehetőség? Anegyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] életkori jogosultsági feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi. Nyugdíjasnak is minősülnének!

  23. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Látták az Othelló Gyulaházán c. filmet? dr.p.horvath.istvan@gmail.com

More Related