1 / 22

A brit külpolitika és 1815-1854 között a bécsi kongresszus utáni Európában

A brit külpolitika és 1815-1854 között a bécsi kongresszus utáni Európában. Előadó: Bordás Bertalan. A korszak értelmezése. Mire jó a diplomáciatörténet? Historiográfia

lynne
Download Presentation

A brit külpolitika és 1815-1854 között a bécsi kongresszus utáni Európában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A brit külpolitika és 1815-1854 között a bécsi kongresszus utáni Európában Előadó: Bordás Bertalan

  2. A korszak értelmezése • Mire jó a diplomáciatörténet? • Historiográfia Az 1880-as évek brit történészei, A XX. század első felének brit történészei, Az USA külpolitikai tanácsadói a hidegháborúban. • Előzmény, és kontextus: A XVIII. század „erőszakos” egyensúly rendszere. • A napóleoni háborúk • A feltörekvő hatalmak (USA, Japán, Németország) korszaka

  3. A belpolitika és külpolitika relációja • A kül- és belpolitika kölcsönös egymásra hatása • Államformák meghatározó szerepe • Nagy-Britannia politikai hagyományai (whigek, toryk) • Államférfiak kvalitásainak fontos szerepe

  4. A korszak „nagy alakjai”

  5. A bécsi kongresszus • 1814. május 30. – 1815. június 9. • A „Négyes szövetség” és a „Szent Szövetség” létrejötte. • Érdekek: Anglia: status quo fenntartása, Ausztria: a status quo fenntartása szintén Oroszország: kijárat a tengerekre, Poroszország: a német egység létrehozása, Franciaország: kitörni az elszigeteltségből. • Konklúzió: Az osztrákok potenciális szövetségesek lehetnek, az oroszok pedig veszélyesek.

  6. Törések a szövetségi rendszerben és brit reagálás • Troppau, Verona, Laibach (1818-1822): Anglia eltávolodik a többi nagyhatalomtól. • Troppau és Verona: latin és itáliai felkelések • Laibach: A spanyol forradalom – esély a francia kitörésre

  7. A görög kihívás (1821-1830) • Látszólag újabb lázadás egy legitim uralkodó ellen • Az angolok kezdetben az oroszok mellett vannak, majd kompromisszumos megoldást alkalmaznak az oroszok megfékezésére.

  8. 1830 • Újabb „francia forradalom”. • Lajos Fülöp uralma („a polgárkirály”) • Belga és lengyel lázadások • A belga ügyet felkarolta Anglia és kivívták függetlenségüket (1831) • Ausztria távolodik: tragédia Franciaország újbóli talpra állása, és Anglia ráadásul támogatja. • Angol-francia polarizálódás?

  9. Spanyolország és Algéria • Eltérő pártokat támogattak a spanyol forradalomban a felek, valamint kisebb harcok folytak a gyarmatokon • Algéria meghódítása gátolta az angol hegemónia létrejöttét a Földközi-tengeren. • Nem jött létre a korai Antant.

  10. 1848 • Mi vezetett ide? Hosszú és rövid távú folyamatok egyaránt • Oroszország megfékezése Ausztria támogatásával, ugyanakkor Oroszország támogatása a dán és német hercegségek ügyében, valamint Ausztriát magára hagyta az itáliai kérdés kapcsán.

  11. Pragmatizmus és a Krím • Kimerülő Európa: Orosz és angol vetélkedés új színhelye. • Következmény: A század második felét meghatározó háború: a krími háború. • Az orosz cár elszámította magát, Anglia és Franciaország összefogott. • 1854: korszakhatár • 1878: újabb orosz próbálkozás a század második felében.

More Related