Az emésztőrendszer felépítése

1. Az emésztőrendszer felépítése

2. Szájüreg • íz érzékelés (édes, savanyú, keserű, sós) • rágás, aprítás, nyállal való keverés, falatképzés • nyáltermelés: - 1,5 liter/nap - pufferoló anyagok (HCO3; H2PO4) - pH: 5,8-7,5 -enzimek (alfa-amiláz, maltáz) - antibakteriális hatás (lizozim)-nyálkahártya nedvesen tartása - falat bevonása - méreganyagok, nehézfémsók kiválasztása (pl. higany vegyületek) • - fogak tisztítása

3. Garat, nyelőcső • a garat kb. 12 cm hosszú, a nyelőcsőben folytatódik • a nyelés összetett reflexfolyamat • a falat gégébe jutását a gégefedő akadályozza meg • a nyelőcső ujjnyi vastag, felnőtteknél 25-30 cm hosszú izmos falú cső • a falat továbbítását a gyomorba perisztaltikus mozgása teszi lehetővé

4. Gyomor • Befogadóképessége 1-2 l. • A mirigyek melléksejtjei mucint (nyákot), a fősejtek pepszinogént, a fedősejtek sósavat termelnek. • A gyomornedv napi mennyisége 2-2,5 l. • A táplálék a gyomorban 1- 4 órát tartózkodik (szénhidrát < fehérje < zsír).

5. Gyomor • Chymus képzése (a táplálék oldatba vitele, ételpép forma, 50%-os víztartalom). • Fehérjék denaturálása (pepszinogénből pepszin képződik sósav hatására; kimozin, rennin a csecsemők gyomrában). • Lipáz aktivitás (5-ös pH fölött). • Baktériumok elleni védekezés (pH 2).

6. Vékonybél • Az emésztés és felszívódás döntően itt zajlik. • Hossza 6 méter, belső felületét 0,5-1,0 mm-es ujjszerű kitüremkedések, ún. bélbolyhok fedik. A bolyhokon mikrobolyhok találhatók, ezek összessége a kefeszegély. • A bélfelület felnőtt emberben mintegy 250m2. • Három szakasza: duodenum, jejunum, ileum.

7. A bél belső felszínének szerkezete

8. Vékonybél • Fehérje, zsír, szénhidrát emésztés • Hasnyálmirigy enzimek: tripszinogén, kimotripszinogén, karboxipeptidáz, elasztáz, ribonukleáz, dezoxiribonukleáz, alfa-amiláz, lipáz • Vékonybél (Liberkühn mirigyek) enzimjei: proaminopeptidáz, enteropeptidáz • Bélhámsejtek: diszacharidázok, di- és tripeptidázok. • Epe szekréció (zsírok emulgeálása) • A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és továbbítják a vastagbél felé

9. epetermelés • szénhidrát raktározás glikogén formájában • egyszerű cukrok átalakítása (pl. fruktózt glükózzá) • zsírsavak, koleszterin, aminosavak bontása, szintézise • karbamid szintézis • A-vitamin előállítás karotinból • alkohol bontás • méregtelenítés • Epe • epesavak (lipáz aktiválás, zsír emulgeálás, mennyiségét növeli a fehérjedús táplálkozás) • epefesték (bilirubin, a vörös vértestek szétesésével keletkezik) • koleszterin (az epesavak és a lecitin tartja oldatban, epekő képződhet belőle, mennyisége növekszik állati eredetű zsírok fogyasztásakor) Máj

10. Hasnyálmirigy • belső elválasztású mirigyállomány (Langerhans szigetek): • peptidhormonok termelése (inzulin, glukagon) • külső elválasztású mirigyállomány: • lúgos kémhatású • emésztőnedv termelés • szénhidrát, zsír, fehérje emésztés • összetétele a táplálék összetételétől függ • termelődését idegi és hormonális hatások egyaránt befolyásolják

11. Vastagbél • három szakasza a vakbél, a remesebél és a végbél • hossza kb. 1,5 méter • az ide kerülő chymus normális esetben emészthető, emésztett táplálóanyagokat nem tartalmaz • Na, K és víz felszívódás, chymus besűrítése • a baktériumok által termelt vitaminok (K, B12, tiamin, riboflavin) felszívódása • salakanyag továbbítása • mucin termelése • széklet: • emészthetetlen rostokat, kevés fehérjét, zsírt, levált bélhámsejteket, emésztő enzim részeket, epefestékeket tartalmaz. • átlagos étrenden mennyisége: 110-150g/nap, szárazanyag-tartalma: 25%