Miért most? Miért Magyary ?

1. MAGYARY ZOLTÁN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM 1.0A Haza üdvére, a köz szolgálatábanelőadó: dr. Gál András Levente2011. június 1.

2. Miért most? Miért Magyary? • Miért most? • Lehetőség, felelősség és szükség (2/3, 80%) • Ismert a közigazgatás valódi állapota (1 év) • Ismertek az új Alaptörvény elvárásai • Június 10. - előzetes • Miért Magyary? • Magyary Zoltán a 20. századi közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője, munkásságának jellemzői: • Hazai és külföldi tapasztalatokra épülő elgondolások gyakorlati alkalmazása • Közérthetőség • Tisztviselők következetes, sokoldalú fejlesztése

3. Miért program? • Mert nem terv. • (1.0 ……5.0 etc.). • Folyamatos helyzetértékelés, beavatkozások ez alapján. • Érthetőség, olvasottság. • Helye: Alaptörvényhez idomul, elsősorban EU forrásokból finanszírozva. (ÁROP, EKOP).

4. A magyar közigazgatás helyzete 1. • A közigazgatás válságának főbb elemei: • Ön – és terepismeret hiánya • Túlburjánzó állami szervezetrendszer (mert magától nő) • Állami feladatok tisztázatlansága • Egységesítés, sztenderdizálás hiánya • Minőségi jogalkotás, megfelelő visszacsatolás hiánya • Közigazgatási szolgáltatások, ügyfélkiszolgálás alacsony szintje • E-közigazgatás öncélképzése, magas adminisztratív terhek • Hatékony személyzeti igazgatás, életpálya hiánya • Tisztviselők alacsony elkötelezettsége (politikai zavarodottság)

5. A magyar közigazgatás helyzete 2. • Önkép, sikeres történelmi előzmények: • 1867 – Kiegyezés • 1920 – Trianon utáni időszak • Az elmúlt 20 év sikertelen közigazgatás-fejlesztési törekvései: • Ugyanazon problémák felvetése jelzi a törekvések eredménytelenségét. • A közigazgatás teljes rendszerét átfogó szemlélet és érthetőség, hatásosság hiánya (megragadhatatlan). • Céltételezés és fegyelem, alázat hiánya. • A közigazgatást a változások tárgyaként, nem aktív alanyaként kezelte. • Testidegen (piaci) megoldások és szereplők, a közigazgatás nem fogadta be a javaslatokat. • Téveszmék (olcsóság vö. hatékonyság)

6. A Magyary Program céltételezése Jövőkép • Jelmondat: „a Haza üdvére, a Köz szolgálatában” • Jövőkép: a Jó Állam. • Átfogó cél: Hatékony Nemzeti Közigazgatás • 4 beavatkozási terület: • Szervezet • Feladat • Eljárás • Személyzet • +1. horizontális célok (pld. e-közigazgatás)

7. A „hatékony” fogalma • Eredményes – eléri valamilyen mértékben a célját, • Gazdaságos – ráfordítás / elért érték aránya (szűkebb értelemben vett hatékonyság), • Biztonságos – végig gondolt/modellezett és a teljesítés biztosítékai és/vagy akadály esetén további változatok alkalmazhatóak a végrehajtásra, • Hatásos – olyan eredményeket valósítson meg, amelyek a hosszú távon is a kívánt társadalmi hatásokkal járnak, ezért átgondolt program alapján tűzi ki céljait, alternatívák tárgyszerű mérlegelése alapján, folyamatosan mért mutatók és a társadalom visszajelzéseinek figyelembevételével, • Felügyelhető – az arra jogosult számára felfogható és követhető (eddig: ellenőrizhető) és döntése szerint befolyásolható a folyamat, • Alkalmazkodó és fejlődő (idő/tárgy/mód) – adott feladat végrehajtása egy nagyobb folyamat részeként nyeri el értelmét, értékét, így figyelembe kell venni, hogy ebben a dimenzióban, összefüggésben milyen hozadéka van (pld egy látványos nemleges eredmény haszna), milyen hasznos, új megoldást, tapasztalatot hoz.

8. A „nemzeti” fogalma • Hármas jelentéstartalom: • Nem pusztán a jogi értelemben vett állampolgárokat, hanem a teljes magyar nemzetet kell szolgálnia. • Nem csupán a jelenben élő közösség sorsának alakítója - elődeink öröksége, a jövő nemzedéknek átadása. • A közigazgatás legszélesebb körben vett szimbolikus ügyfele és egyben számon kérője maga a magyar nemzet (hazaszeretet vö. korrupcióellenesség).

9. Beavatkozási területek 1.Szervezet „Ha egy hivatal rosszul van szervezve és vezetve, az alárendeltek legnagyobb erőfeszítése és lelkiismeretessége sem fog teljes eredményt elérni.” (Magyary Zoltán) Az állami szervezet szintjei • Miniszterelnökség és minisztériumok • Háttérintézmények • Költségvetési szervek (autonóm jogállású szervek, kormányhivatalok, központi hivatalok, egyéb központi költségvetési szervek) • (Köz)alapítványok • Gazdasági társaságok • Kiemelt ágazati intézmények: felsőoktatási intézmények; egészségügyi szolgáltatók; MÁV Zrt. stb. • 3 fő intézkedési irány: • 1. Teljes körű szervezeti kataszter elkészítése és karbantartása • 2. Szervezeti rendszer egyszerűsítése • 3. Elégséges felszerelés: Ereky-terv

10. Szervezeti megjelenítés - 1941

11. A központi közigazgatás átszervezése A közigazgatási szervezetrendszer felépítése 2010 májusában… …és 2011 májusában…

12. Beavatkozási területek 2. Feladat • „A közigazgatás feladata a cselekvés. • A jogállamban ezt a jogrend szabályozza” • (Magyary Zoltán) • A feladat fogalma és elemei: • Kötelező elemek: tárgya, felelőse, határideje, forrása • Eshetőleges elemek : közreműködők, érintettek, fedezet, előfeltétel, végrehajtási mód • A feladat forrásai: • Jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, • Stratégiai dokumentumok (stratégiák, akciótervek stb.), • Előre nem tervezett helyzetek (Kolontár, árvízek). • Végrehajtás módja: Fegyelem és kreativitás, önzési tilalom, lényeglátás • 3 fő intézkedési irány: • 1. Teljes körű feladatkataszter elkészítése és karbantartása • 2. Formai és tartalmi dereguláció • 3. Stratégiai konszolidáció.

13. Formai és tartalmi dereguláció Stratégiai konszolidáció Stratégiai dokumentumok jelenlegi helyzete: kb. 130 dokumentum; kb. 20 típus a tárcák által használt besorolás szerintTervezett intézkedések: Stratégiai dokumentumok típusainak, tartalmának rögzítése, egységes tervezési rendszer kialakítása

14. Beavatkozási területek 3. Eljárás • „Az államot közel kell hozni az állampolgárokhoz, a közigazgatásnak „emberarcúvá” kell válnia.” • (Magyary Zoltán) • Az eljárás célja a feladat végrehajtása. • Eljárási fajták, típusok: • - Funkcionális, ágazati, készenléti stb. • Sajátosságok: • túlzott formalizmus a felelősség ellen, • jogalkalmazói mozgástér • leírás, ösztönzés, szankcionálás megfelelő aránya. • 5 fő intézkedési irány: • Egyszerűsítés, egységesítés 4.Minőségi jogalkotás • 2. Visszacsatolás, monitoring, értékelés 5. Ügyfélközpontú szolgáltatások • 3. Kezdeményező kommunikáció

15. Beavatkozási területek 4.Személyzet • 1. Közszolgálati életpálya elemei • Hivatásetikai normák kialakítása • Munkaköri specifikáció • Kiválasztási rendszer • Vizsgarendszer • Előmeneteli- és javadalmazási rendszer • Értékelési rendszer • Képzési és továbbképzési rendszer (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) • Gondoskodó állam / munkáltatói gondoskodás • Közjogi szabályozás összehangolása • 2. Személyzeti igazgatás elemei • 1. Megfelelő munkáltatói képesség(munkáltatói mátrix) • 2. Sikeres vezetési képesség (adottságok, személyzeti terhelés és képzés, terhelés, méretezés – megszakíthatóság), „Minden szervezeti és eljárási reform értéke attól függ, hogy mennyit érnek a tisztviselők.” (Magyary Zoltán)

16. Közszolgálati életpálya • Tisztviselői tulajdonságok (a közigazgatás személyzetintenzív):1. „tudja” (szakmai tudás): magas szintű szakmai ismeretek, folyamatos képzés és önképzés, kompetenciák felmérése már a kiválasztás során.2. „akarja” (elkötelezettség): megújuló közigazgatási kultúra etikai keretei: hazaszeretet, elkötelezettség, nemzeti érdek érvényesítése, előítéletektől való mentesség, pártatlanság, felelősségtudat és szakszerűség, együttműködés és arányosság. 3. „hagyják” (bizalom): a vezető a tisztviselőnek megfelelő teret hagy feladatai elvégzéséhez, meghallgatja véleményét, fogadja újító ötleteit stb.

17. "Mérnök" (kitalálói munkakörcsaládok és munkakörök) "Ügyvéd" (tárgyalói munkakörcsaládok és munkakörök) "Vezető" (vezetői munkakörcsaládok és munkakörök) "Katona” (végrehajtói munkakörcsaládok és munkakörök) szakigazgatás; hatósági jogalkalmazás;humánerőforrás/oktatás, képzés; ITC (Informatika és távközlés); kommunikáció, PR; igazgatás/katonai, rendészeti igazgatás; ügyvitel; belső felügyeleti ellenőrzés;gazdálkodás/logisztika/ pénzügy; ügyfélszolgálat/ tájékoztatás; bűnügyi/ nyomozati; közrendvédelmi/ büntetés-végrehajtási; tűzoltó; katasztrófa-és polgári védelmi; fegyvernemi (szakági); műveleti/technikai; VÁM; adó/jövedéki stratégia/tervezés; programfejlesztés; közgazdaság/pénzügy/ elemzés; kodifikáció/belső igazgatás szabályozása és menedzselése képviselet; külügyek és nemzetközi kapcsolatok; koordináció; politikai támogatás; társadalmi párbeszéd felsővezető(helyettes államtitkár, főosztályvezető); középvezető (főosztályvezető-helyettes, osztályvezető); irányítói feladatokat ellátó Vertikális, felfelé jutást biztosító karrierutak Horizontális, átjárást biztosító karrier utak Közszolgálati karrierutak és munkakörcsaládok

18. Horizontális célok • Párhuzamosan több beavatkozási területen jelentkező célok: • Elektronikus közigazgatás kialakítása • Tényleges elektronikus ügyintézés, egységes e-nyilvántartási háttér, ügyfelek szokásaihoz igazodó elérhetőség (mobil telefon, kormányablak, papír – elektronikus oda-vissza átalakítás, adatvagyon törvény, 5. beavatkozási terület, cél-eszköz viszony) • Adminisztratív terhek, bürokrácia csökkentése • Egyszerűbb eljárások és folyamatok az ügyfelek, a közigazgatás szervezetei és személyzete számára • Esélyegyenlőség • A fejlesztendő területeken cselekvési tervek létrehozása, képzések • Antikorrupció • A korrupcióval szembenálló értékekkel és elvekkel való egyéni és szervezeti azonosulás, etikai és jogalkotási szabályozás, stb.

19. Köszönöm a figyelmet! Dr. Gál András Levente