Vissza a szülőföldre! III. rész

1. Vissza a szülőföldre! III. rész George Pal, azaz Pál György Orosz Márton

2. Pál György (eredeti nevén Marczin-csák Pál György, később George Pal) vándorszínészek gyermekeként szüle-tett Cegléden.A mai napig a science fiction műfaj atyjaként tisztelik. Animációs filmes munkásságát már 1943-ban Oscar-díjjal jutalmazták. Budapesten nőtt fel nagyszüleinél, akik egykor a Nemzeti Színház alkalmazásában álltak. Pál 1924 és 1928 között az Iparművészeti Iskola bútortervező szakát látogatta Kaesz Gyula osztályában. Majd a budapesti Hunniában helyezkedett el, Halász János munkatársaként. A Hollywoodból akkoriban visszatért vágó, Feld György tanácsra kezdett el egy saját maga által barkácsolt stiftes-táblán rajzfilmkészítéssel kísérletezni.

3. A beszűkült lehetőségek miatt Berlinbe költözött, ahol a babelsbergi UFA (Universum Film Aktiengesellschaft) filmvállalatnál helyezkedett el. Néhány hónapon belül az újonnan induló trükkrajzoló műterem vezetője, ún. „Chef-Trickzeichner” lett. Itt alkotta meg az 1930-as évek első éveiben Miki egér európai vetélytársaként emlegetett két rajzfilmfigurát, Habakukot és Kollegát.

4. 1932-ben a berlini Nürnberghausban saját stúdiót alapított. Itt szabadalmaztatta azt a cserél-hető, festett faalkatrészekből álló Pál-Dollnak (majd „puppetoons”-nak) nevezett eljárását, amely forradalmasította a bábanimáció készítését. Mitternacht (Éjfél) című, a kölni Oberst dohánygyár számár készült stop motion reklámfilmjében a zene ritmusára katonákként masíroznak a cigaretták. Ezzel a szellemes képi toposszal új iskolát indított el az animáció történetében.

5. Pál György Németországban ismerte meg a Budapesten született reklámfilm-producert, Grósz Dezsőt (Desider Gross). Grósz már akkoriban alkalmazta az első teljes színspektrumot lefedő színes film eljárást, az ún. Gaspar-colort, amelyet a szintén magyar vegyészmérnök, Gáspár Béla dogozott ki. Grósz Dezső Gáspár Béla

6. Grósz Dezső a náci hatalomátvételt követően Prágában rendezte be új székhelyét. Desider Gross néven innen kezdte el irányítani az egész kontinens-re kiterjedő, skandináv, holland, de olykor svájci vagy osztrák meg-rendeléseket is ellátó reklámfilm-hálózatát. Grósz hívására Pál 1933 nyarától a prágai Barrandov műteremhez szerződött. A cseh iparkamara előírásait külföldön készült reklámfilmek importjával akarta megtéveszteni Grósz, ezért azt javasolta Pálnak, hogy a következő évtől Párizsban dolgozzon tovább. Pál a francia fővárosban egy hotel-szobában kialakított műteremben (a „Pal-studio”-ban) készített trükkfilme-ket megrendelésre.

7. Egy holland producer, Sies Numann ismerte fel a magyar művész által készített újszerű reklámokban rejlő lehetőségeket és szerződést kötött vele.A magyar animátor végül Eindhovenben rendezte be következő otthonát. Bábanimációval foglalkozó stúdióját Dollywoodnak nevezte el. Unokatestvérével, Szabó Bandival, illetve Misik Józseffel, és két tucat emberből álló stábjával „babafilmeket” rendezett, egészen 1939-ig.

8. Elsőszámú megrendelőjük a Philips-cég volt. Ezekben a színes, máig lenyűgöző formai és technikai repertoárral megszerkesztett „trükkflm vígjátékokban” gyakran találunk Magyarországra utaló, vagy a hazai folklór stílusában fogant motívumokat.

9. Az Ali Baba en de veertig roovers (Ali baba és a negyven rabló, 1935) című díjnyertes filmje a forgatókönyvíró, Uray Dezső és a zeneszerző-producer, Szlatinay Sán-dor részvételével való-sult meg.

10. Pál a sikerek ellenére 1939-ben, a háború kitörésének hírére, Paul Kohner segítségével örökre elhagyta Európát és Hollywoodba települt át. Itt a Paramount megbízásából az általa megkreált bábfigura, Jaspers főszereplésével 7-10 perces sorozatokon kezdett el dolgozni.

11. George Pal a háború alatt John Halashoz hasonlóan oktatófilmeket rendezett. Az ötvenes évektől kezdve tudo-mányos-fantasztikus játékfilmeket kez-dett el készíteni. A The War of the Worlds (Világok háborúja, 1953) és a Time Machine (Az időgép, 1960) című filmekhez tervezett vizuális effektek megtervezéséért kétszer is Oscar-díjjal jutalmazták. Ugyanakkor az első aranyszobrocskát már 1943-ban megkapta az animáció-ban elért technikai eredményeiért, különösen a „puppetoons” bábani-mációs technológia kifejlesztéséért.