1 / 27

Mik vagyunk, mit akarunk, kialakítjuk, vagy kialakul?

Mik vagyunk, mit akarunk, kialakítjuk, vagy kialakul? Szervezetfejlesztési törekvések a Szegedi Tudományegyetemen. Vilmányi Márton Szegedi Tudományegyetem vilmanyi@eco.u-szeged.hu. Témavázlat. A szervezetfejlesztési program során kitűzött célok

silas
Download Presentation

Mik vagyunk, mit akarunk, kialakítjuk, vagy kialakul?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mik vagyunk, mit akarunk, kialakítjuk, vagy kialakul? Szervezetfejlesztési törekvések a Szegedi Tudományegyetemen Vilmányi Márton Szegedi Tudományegyetem vilmanyi@eco.u-szeged.hu

  2. Témavázlat • A szervezetfejlesztési program során kitűzött célok • A program során kifejlesztésre került általános keretmodell • A Szegedi Tudományegyetem adaptációs eredményei • A program során már felmerült, … a későbbiekben felmerülő, előre látható kihívások

  3. A fejlesztési program alapelvei, alapvető céljai • Tapasztalatszerzés minőségirányítási rendszer kialakításában • Munkatársak minőségértékelési fejlesztése • Kísérlet intézmény-irányítási eszközök átfogó alkalmazására • Intézményi szemléletformálás • Intézményi módszertan fejlesztése

  4. A program konkrét céljai • A programban résztvevő felsőoktatási intézmények vezetői, kulcsmunkatársai (mintegy 250 fő) minőségügyi képzése • Oktatók; kutatók; szolgáltatási tevékenységet végző vezetők vezetői készségeinek fejlesztése • (C) Intézményi irányítási rendszer fejlesztése, a minőségközpontú intézményi vezetés megvalósítása érdekében önértékelési vizsgálati módszertan meghatározása, melynek keretein belül mérhetővé, és regionálisan összehasonlíthatóvá válnak az egyes intézmények által végzett tevékenységek eredményei, az egyes eredmények érdekében mozgósított erőforrások hasznosítási foka • (D) Önértékelési módszertan használatát szabályozó eljárási dokumentációs rendszer rendelkezésre állása, melynek segítségével biztosítható a program fenntarthatósága • (D) A projekt tervezett, közvetlen eredménye, a résztvevő szervezetek tevékenysége minőségét számszerűsíteni képes mérési módszertan, annak felhasználását elősegítő menedzsment eszköztár rendelkezésre bocsátása, az adaptációhoz szükséges szervezetfejlesztési aktivitások elvégzése.

  5. EFQM Irányítási modell A kifejlesztett megoldás logikája

  6. Az általános (normatív) modell felépítése A felsőoktatásra általánosan értelmezhető minőségértékelési konkrét modell

  7. Intézményi/szervezeti egység szintű beavatkozási területek megjelölése se se Emberi Emberi Dolgozói Dolgozói Intézmény/ szervezeti egység stratégiája erőforrások erőforrások eredmények eredmények Kulcs Kulcs Politika és Politika és Vevői Vevői fontosságú fontosságú Vezetés Vezetés Folyamatok Folyamatok stratégia stratégia eredmények eredmények eredmények eredmények Partnerkapcsolatok, Partnerkapcsolatok, Társadalmi Társadalmi erőforrások erőforrások eredmények eredmények Az általános modell működése Az EFQM modell lényegi működése

  8. Feltételek Működés Érdekeltek Intézményi mutatószámok képzése Intézményi beavatkozási területek Feltételek Működés Érdekeltek Szervezeti egység szintű mutatószámok képzése Szervezeti egység Szintű beavatkozási területek Az általános modell működése Az EFQM önértékelés becsatornázása az irányítási folyamatokba

  9. Az általános modell működése Általános stratégiai céltérkép

  10. Az általános modell működése Szerződő partnerek száma mutatókártya

  11. Adatgyűjtés Adatértékelés és jelentéskészítés Adatelemzés és beavatkozás Irányítási rendszer fejlesztése Irányítási rendszer felülvizsgálata Intézmény Szervezeti egység Egység Az általános modell működése A modellt működtető folyamatok

  12. Az adaptáció lépései: önértékelés megvalósítása Háttér: • Rektori program 2003,2006 • SZTE stratégiai szándékainak értelmezése 2005.03.09. • SZTE egyes funkcionális egységei által megfogalmazott stratégiák • SZTE önértékelése 2004. • SZTE karainak akkreditációs önértékelései • Kari stratégiák • IFT értékelések 2003.,2004, • SZTE oktatási portfolió elemzése • ET anyagok a karok értékeléséről • Biopolisz koncepció • Dél-Alföldi regionális Innovációs stratégia • Regionális Fejlesztési Stratégia • NFT-2 dokumentumai (Új Magyarország Program) • Magyar Universitas Program • Felsőoktatási Törvény • Bologna Folyamat dokumentumai • CSMKIK Az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti kereslete, ennek várható alakulása és a pályakezdők tudásával való elégedettség 2005-ben • SZTE Hallgatói, oktatói, dolgozói elégedettség-mérés vizsgálat eredményei 2004

  13. Az adaptáció lépései: intézményi céltérkép

  14. Humán erőforrások A Kar dolgozói létszámának megtartása, fejlesztése Fejlődésre ösztönző szervezeti kultúra kialakítása Intézmény irányítás Munkavállalói ösztönzés fejlesztése A Kar imázsának fejlesztése „Kiválósági hely” megtartása Hallgatók Piac-és versenyképes ismeretek nyújtása Fizikai erőforrások Létesítmény hasznosítás, fejlesztés Képzés Az oktatás színvonalának fejlesztése Az oktatási kínálat szélesítése Munkavállalók Legjobb munkahely megteremtése Pénzügyi erőforrások Saját bevételek megtartása, fejlesztése Az átoktatási mérleg kiegyensúlyozása Tudományos tevékenység A Kar hozzájárulása a Kutató Egyetem minősítés megszerzéséhez Társadalmi környezet Tudásalapú ipar regionális moderálása és piacképes szolgáltatások nyújtása Értelmiségi nevelés Ismeretanyag Tananyag biztosítása Szabályozási környezet Minőségirányítási rsz. fejlesztése Lobbitevékenyság fejlesztése Az adaptáció lépései: pilot kari céltérkép kialakítása Önértékelési alap:dékáni pályázat, SWOT analízis, kari stratégia, kari akkreditációs dokumentáció, „Kiválósági Hely” kritériumok

  15. Mutatószámok megfogalmazása: • Példa: CÉL: Értelmiségi nevelés • Szakmán kívüli tevékenységet (sport, művészet…) magas szinten művelő hallgatók aránya, díjaik • Önszerveződő hallgatói rendezvények (pl.: bibliakör, sport, vagy művészeti rendezvények) száma és látogatottsága • Karitatív tevékenységet (rendszeres véradó, tűcsere program, Máltai szeretetszolgálat…) végző hallgatók aránya • Országos nem szakmai (pl.: környezet-, állatvédő szervezetek) szervezetekben munkát végző hallgatók aránya

  16. Az adaptáció lépései: forrásadatok elemzése

  17. Az adaptáció lépései: mutatószámok felépítése

  18. 2. FOLYAMATOK 3. ERŐFORRÁSOK 1. ÉRINTETTEK 3.1 Humán erőforrás 2.1 Intézmény-irányítás 1.1 Hallgatók 3.2 Ismeret-anyag 3.3 Fizikai erőforrás 1.2 Munkavállalók 2.2 Képzés 3.4 Pénzügyi erőforrás 1.3 Társadalmi környezet 2.3 Tudományos tevékenység 3.5 Szabályozási környezet Az adaptáció lépései: az egyes mutatók paraméterezése

  19. Az adaptáció lépései: az egyes mutatók megjelenítése Mutatószám-gazda Adatgazda

  20. Az adaptáció lépései: folyamatok kidolgozása

  21. Tapasztalt kihívások a megvalósítás során • Cél-kihívás: • Mérés? • Mérés és értékelés? • Fejlesztési beavatkozások rendszerezett hátterének megteremtése? • Stratégia-központú integrált vezetési keretrendszer?

  22. Tapasztalt kihívások a megvalósítás során • II. Módszertani kihívások • Mi a célja, feladata egy felsőoktatási intézménynek? • Lehet-e „állandó” szempontokat rögzíteni (esetleg állandó súllyal)? • Hol van a mérhetőség határa (mutatók száma, és kiterjedtsége)? • Milyen szerepeket lehet alkalmazni? • Mennyiben kell új folyamatokat építeni, és mennyiben lehet építeni a meglévőkre? • Hogyan lehet építeni a meglévő működési kultúrára, és mennyiben „merjük” azt módosítani?

  23. Tapasztalt kihívások a megvalósítás során • III. Információ-menedzsment kihívások: • A felsőoktatási intézmények kaotikus információ menedzsmentje • Tranzakciós rendszerek problémája • Lappangó adatok, rejtett információk • Feltételezésekre alapozott fejlesztés

  24. Tapasztalt kihívások a megvalósítás során • IV. Technológiai kihívások • A rendszer technológiai támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozottan működtethető? • Integrált rendszer, vagy tranzakciós rendszer? • Van-e ágazati szintű törekvés? • Érdemes-e a Dél-alföldi konzorciumnak e döntését összehangolnia?

  25. Tapasztalt kihívások a megvalósítás során • V. Vezetői, vezetési-kulturális kihívások • Mennyiben valós igényt elégít ki a fejlesztett rendszer? • Mennyiben előny/hátrány az átmeneti állapot? • Mely feltételek esetén dolgozik a felállított rendszer a szervezet tagjai, vagy egésze ellen?

  26. Tapasztalt kihívások a megvalósítás során • VI. Működtetési kihívások • Mennyiben lehet sikeres a bevezetés (mit is tekinthetünk sikeres bevezetésnek)? • Mennyi erőforrásunkat fogja lekötni a felállított rendszer üzemeltetése? • Akarunk, és tudunk e foglalkozni a rendszer fejlesztésének (tulajdonképpen az önmagunk kitalálásának) folytonos problémájával?

  27. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET

More Related