MI JUT A KERTÉSZ ESZÉBE?

2. a – nyak b – buroklevél c - tápanyag-raktározó, húsos levelek d – e - főrügy f - tönk MI JUT A KERTÉSZ ESZÉBE?

3. MIT GONDOLOK ÉN? • Olyan, mint az élet: • e – Élelemtermelés, az élet alapja • a, b, c, d – az életünk többi vetülete • f – a természethez köt bennünket és ha tönkretesszük . . .?

4. ÉLETMINŐSÉG ÉS SZOCIÁLIS TŐKE PhD. Somogyi Sándor, Emeritus prof. 24 000 Szabadka Lifka Sándor u. 29 Tel.: 024 542 265 Email: bio-nat-yu@tippnet.rs

5. A humán tőke • Vidanović (2006): • A humán tőket „a tudás, ügyességek, értékek, az emberek közötti viszonyok és más erősségek határozzák meg egy adott közösségben” • Fejlődését befolyásoljaaz állam gondoskodása: • oktatás, egészségügy, szociális fejlesztéssel • Munkahelyteremtéssel, átképzési programokkal • Milyen a gondoskodás a humán tőkéről?

6. Szociális tőke • Bourdieu (1997) megkülönböztet gazdasági, kulturális és szociális tőkét. • A szociális: “a meglevő és potenciális erőforrások kapcsolódása a létező, tartós, többé –kevésbé intézményesített hálózatokhoz, amelyek egymás ismeretén, felismerésén alapszanak”. • Fukujama (1997): „létező, vagy specifikus informális értékek, normák rendszere, amit a társadalmi csoport tagjai megosztanak és ez lehetővé teszi az együttműködést • Putnam (2000): “a szociális tőke megfelel a szociális hálókban létező kollektív értékeknek, amelyek hajlandóságot is jelentenek, hogy egymásért tegyenek.“ • Lényegében a humán komponens minőségéről és azok egymás-közötti viszonyáról van szó egy közösségben

7. A szociális tőke, mint vizsgálatok tárgya Internet találatok száma • 2008 • Socijal capital – 13 700 000 • Socijalni kapital - 70 400 • Društveni kapital - 69 100 • (A “Društveno vlasništvo” - ra • Használt kifejezés) • 2011 • 423 000 000 • 226 000 • 160 000 • Magyar nyelvű találatok • Társadalmi tőke 320 000 • Szociális tőke 985 000

8. A „társadalmi tulajdon” fogalom társadalmi tőkekénti fordítása értelmezhetetlen • A volt Jugoszláviában létezett a • “društveno vlasništvo - társadalmi tulajdon” közgazdaságilag értelmezhetetlen fogalma • A privatizációs kiirásokban - “društveni kapital” vagy “társadalmi tőke” kifejezést a valamikori társadalmi tulajdon helyett használják • A társadalmi tőke helyett a “szociális tőke” kifejezést használjuk

9. A társadalmi hálók és a szociális tőke • Minden rendszer elemei erősebb, vagy gyengébb kapcsolatokkal kapcsolódnak egymáshoz és a rendszer környezetében létező elemekkel. • E kapcsolatok hálót képeznek • Csermely szerint (2005-a, b) az emberi közösségek is, tagjaikkal, intézményeikkel és szervezeteikkel hálós struktúrát képeznek

10. A közösségek – hálók fejlődése

11. Mi a közösség? •  Parsons szerint a közösség az a társadalmi formáció, ahol: • - a tevékenységek lejátszódnak, • - mindenki közös normák és viselkedési szabályok alapján lép kapcsolatba másokkal

12. Mi a társadalmi háló? • Pierre Bourdieu (1998) a modern francia vallásszociológiai kutatások meghatározó alakja szerint: • A háló tulajdonképpen a személyi és kollektiv befektetési stratégiák eredménye, amelyek tudatosan vagy ösztönszerűen olyan társadalmi kapcsolatok épitésére orientálódnak, amelyek előbb, vagy később hasznosságot eredményeznek • Szerintem a civil szervezetek is a hasznosságot, de a KÖZÖSSÉGI hasznosságot célozzák

13. A szociális tőke keletkezése és fejlődése • A szociális tőke keletkezésének és fejlődésének alapja a kapcsolatok • Kell, hogy létezzen: • -valamilyen motiváció • -kezdeményezés • -kapcsolatok fenntartása adott közösségben • A jól működő közösségekben mindég van néhány olyan személy akik a közösségi élet motorjai

14. A legfontosabb tényezők amelyek biztositják a közösségek és a szociális tőke kialakulását (1) • Informális normák, amelyek segitik az együttműködést a legegyszerűbb kölcsönösségi érzéstől egészen a komplex tanitásokig, mint amilyen pl. A keresztényi tanitás • A bizalom létezése, ami megakadályozza a közösség atomizálását • Információáramlás a gyengébb hálózati kapcsolatokon is, mert az teszi lehetővé annak megismerését is, ami a szűkebb környezetünkön kivül történik • Koordináció és együttműködés a közös értékek megvalósitásáért

15. A legfontosabb tényezők amelyek biztositják a közösségek és a szociális tőke kialakulását (2) • A kapcsolatok kontinuitása • A motivációk, vagyis azon előnyök ismerete, amelyek csak egy közösség tagjaként valósithatók meg • Összefogási készség, egymásiránti bizalom épitése a kapcsolatok kialakitása érdekében • Energia, személyi és csoportos erőbefektetés a kapcsolatok kialakitásába és működtetésébe

16. Az államhatalom viszonyulása a civil szervezetekhez, közösségekhez • Az államhatalomnak a kisebb közösségek fejlesztésére kell orientálódnia • Ez feltételezi az olyan központi hatalmat amely a decentralizáció hive és nem az atomizált társadalomé, ahol könnyen biztositja a dominálását • Sajnos, ebben a kérdésben messze vagyunk az elfogadható állapottól, mert a központositás kifejezetten erős és jeleit sem tapasztaljuk az autonómiák elfogadásának Szerbiában

17. Mire lenne szükség? • A települések, mikrorégiók akcióképességére • A polgárok és civil szervezetek kulcsszerepére • Az állam tudatosan közelitse a kis közösségeket • Szerepet kapjanak a képzett tanácsadók • A közösségek helyi erőforrásokra alapozzanak • A helyi szükségleteknek megfelelően • A helyi polgárság részvételével, érdekelté tételével a helyi jellegű akciókban és megoldásokban

18. Civil szervezetek, közösségek, szociális tőke és a vidékfejlesztés • Döntő a helyi közösségek és egyesek tevékenység orientáltsága, mert döntő fontosságú alapját képezik a szociális tőke, mint erőforrás működésbe hozásának • Fontos érzékelni az eltérést a fejlődés és fejlesztés között: • Egy közösség fejlődése olyan folyamat amely a természetes tulajdonságain alapszik és fejlődik valamilyen irányba • A fejlesztés a humán tényező és fejlesztési tényezők tudatos tevékenységét jelenti vagy magában a közösségben, vagy a környezetből, azzal a céllal, hogy a folyamatokat meggyorsitsa, az akadályokat elháritsa, vagy megváltoztassa a fejlődés irányát • Bírja a civil szféra befolyásolni e folyamatokat

19. A vidék és az erőforrások mennyisége, minősége • A legfontosabb erőforrások: • Emberi erőforrás, közösség és a szociális tőke • Természeti erőforrások • Terület és területi erőforrások • Települések • Egyéb erőforrások • A környezeti és egyéb anyagi erőforrások a fejlődés feltételeit jelzik • Az emberi erőforrás, szaktudás, intelektuális kapacitások, egyesek és a közösség erőforrás és közösségfejlesztő irányultsága jelenti a jobb életminőség megteremtésének alapját

20. Korábbi kutatásaink az életminőség, boldogság,jó közérzet témakörében

21. HDI (Human development index – Emberi – közösségi fejlettségi index) Szerbiában • Képzettségi Várható élettart. GDP HDI • index index index • 1999 0,850 0,773 0,563 0,729 • 2002 0,885 0,780 0,651 0,772 • Vált. % 4 1 16 6 • Hely 62 73 92 74 • 2006 96,4 % 73,4 év 9468 $ 0,821 • Hely 41 59 74 65 • 2010 96,4 % 74,4 év 10449 0,735 • 60

22. Néhány kommentár (1) • A 0,8 tól magasabb indexet tekintik a fejlett országok csoportjának • Szerbia a 0. 772 indexével a közepesen fejlettek felső részében helyezkedett el • A későbbi adatok előrelépést mutatnak • Mi fejlődtünk, vagy mások kerültek rosszabb helyzetbe? • Az írástudók statisztikája és a várható élettartam jó • Ugyanakkor a sajtó több mint 1 millió írástudatlant emleget • (Churchill- Csak annak a statisztikának hiszek, amelyet én hazudok) • A gazdasági helyzet ?

23. Néhány kommentár (2) • A Vajdaság és szűkebb Szerbia HDI indexe közötti eltérés nem szignifikáns és nem támasztja alá a vélekedést, hogy Vajdaság képezi Szerbia legfejlettebb részét • A gazdasági krízis megviselte Vajdaságot is – talán még jobban, mint az ország más részeit • Ez is azt támasztja alá, hogy a gazdasági fejlődésre és külön a vidékre kell koncentrálnunk

24. 2. Táblázat Elégedettségi indexek (Satisfaction index)

25. Kutatási feladat megfogalmazása 2008 végén • A szociológiai, filozófiai és egészségügyi megközelítés is feltételezi az objektív és szubjektív tényezők létezését • Az életminőség szubjektív elemeivel, az elégedettséggel, elégedetlenséggel foglalkozunk • Az amerikai modell lekérdezési technikája, tiszteletben tartva a kérdőívek szociológiai megalapozásának alapelveit • Az életkörülmények az emberek szubjektív tapasztalatán keresztül hatnak az elégedettségre és a boldogságra • Elsősorban a szubjektív tapasztalatokról kérdeztünk

26. 3. táblázat Egymás közötti viszonyok minősítése (Relationship between citizens)

27. 4. táblázat Bizalom minősítése (Confidence rating)

28. 5. táblázat Vannak - e félelmei? (Are there any fears?)

29. 6. táblázat Megelégedettség a társadalmi és életfeltételekkel (%) (Satisfaction of the social and life conditions)

30. 7. táblázat Az állam legfontosabb feladatai a megkérdezettek szerint (Most important tasks of the state)

31. 8. táblázat Mi aggasztó, a megkérdezettek számára (What is worrying )

32. 9. táblázat A politikai elégedettség (Political satisfaction)

33. Záradékok (1) • A titói időkben viszonylag jól élt a jugoszláv lakosság • A Vajdaság egy fejlettebb régió volt, amelyet a szerbiai válság jobban sújtott • A magyarság lakta régiók elmaradottabb, kevesebb fejlődési potenciállal rendelkező vidéknek számítanak • A lakástulajdonosok részaránya viszonylag magas • A háztartások felszereltsége közepes színvonalú • A havi összjövedelem mutatói elégtelenek • A megkérdezettek több mint a felének elvárásainak megfelelő munkájuk van

34. Záradékok (2) 33% nincs munkája, ami magasabb a Szerbiaitól (30%). • Az életfeltételek nem kielégítők (az ingatlantulajdonlás ellenére sem) • Gyakori válaszlehetőségek a munkahelyváltás, kényszervállalkozások beindítása, elköltözés, továbbtanulás, stb. • Közepes elégedettség a közbiztonsággal, közművekkel • Elégedettség a demokráciával, a rendőrséggel, életszínvonallal • A vajdaságiakat a pénzhiány, munkanélküliség és egészségügyi problémák aggasztják. • A válaszadók közepesen elégedettek a helyi önkormányzattal, polgármesterrel, vajdasági kormánnyal, sokan az ország elnökével is, de elégedetlenek a rendőrséggel, majd legkevésbé a szerbiai parlamenttel és a kormánnyal.

35. Köszönöm a figyelmet