1 / 29

Nap– és szélenergia felhasználásának lehetőségei

Nap– és szélenergia felhasználásának lehetőségei. Oktatási anyag, 2004 Készítette: Dr. Kun-Szabó Tibor. Szélenergia-hasznosítás. Oktatási anyag Dr. Kun-Szabó Tibor. Energiaforrások I. Nem m egújuló Szén K ő olaj Földgáz Atomenergia Fúziós energia. Megújuló Napenergia Szélenergia

trina
Download Presentation

Nap– és szélenergia felhasználásának lehetőségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nap– és szélenergia felhasználásának lehetőségei Oktatási anyag, 2004 Készítette: Dr. Kun-Szabó Tibor

  2. Szélenergia-hasznosítás Oktatási anyag Dr. Kun-Szabó Tibor

  3. Energiaforrások I. • Nem megújuló • Szén • Kőolaj • Földgáz • Atomenergia • Fúziós energia • Megújuló • Napenergia • Szélenergia • Vízenergia • Biomassza • Geotermikus

  4. Energiaforrások II. • Energiaforrásoknak a természet olyan anyagi rendszereit tekintjük, melyekből technikailag hasznosítható energia nyerhető gazdaságosan, az adott társadalmi, politikai, műszaki fejlettségi stb. körülmények között. • Gondolni kell arra, hogy - utódaink érdekében – a következőkben is kellő mennyiségű környezetbarát energiának kell biztonsággal rendelkezésre állnia.

  5. A magyar energetikai potenciál

  6. A szél keletkezése • A szél a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása. A légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. A légkör alsó rétegeiben végbemenő légmozgást viszont a Nap sugárzó energiája hozza létre. • A légmozgás során a felmelegedett levegő ritkább, ezáltal felfelé emelkedik és helyébe hidegebb levegő áramlik. A trópusi területeken a légtömegek erősebben felmelegszenek, ezért a levegő felemelkedik és a sarkok felé kezd áramlani (antipasszát szelek). A pólusok felé haladva a levegő lehűl, nyomása meg-növekszik, süllyedni kezd, végül a föld felszínén visszaáramlik az egyenlítő irányába (passzát szelek). • Azon a helyen ahol a meleg levegő fölfelé emelkedett vákuum alakul ki. A légnyomás süllyed és alacsony légnyomású terület keletkezik. Ott, viszont, ahol a levegő ismét a talaj felé süllyed, magas nyomású terület alakul ki. • Csak az állandó jellegű szelek használhatók megfelelően jelentős energiatermelésre.

  7. A szél mint energia • A szél teljes mozgási energiáját 100 TW teljesítményűre becsülik. A baj azonban az, hogy ennek csak bizonyos hányadát lehet hasznosítani. • A szél munkavégző képessége a szélsebességnek a harmadik hatványával arányos. • A gazdasági megfontolások azt mutatják, hogy a szelet elsősorban azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélsebesség évi átlaga meg-haladja a 4-5 m/s értéket. Ez többnyire csak tengerparti helyeken van így, a szárazföld belseje felé haladva a belső súrlódás erősen csökkenti a szél sebességét. • Magyarország szélcsendes zugnak számít, még ha ezt egy-egy tomboló vihar cáfolja is. Budapesten az átlagos szélsebesség 1,8 m/s, és még Mosonmagyaróváron, hazánk legszelesebb vidékén sem haladja meg az 5 m/s értéket. Nyíregyházán van 4-5 m/s, sőt ennél nagyobb szél-sebesség is, de nem tart annyi ideig , hogy ezt tartósan ki lehessen használni. Ráadásul a szél energiasűrűsége aránylag kicsi, 40-60 W/m2.

  8. A szélsebesség szerepe • A szelet mozgási energiájának felhasználásával lehet hasznosítani • A meteorológiai szolgálat nem tájékoztat pontosan, mert • a szélmérés 6-10 méter magasan zajlik és azt sok minden befolyásolja (például a fák) • A szélsebességet a kívánt magasságra az alábbi képlettel számolhatjuk: • v2 = v1* (h2/h1)1/5, ahol: • v1 a talajhoz közelebbi ponton mért szélsebesség, • h2az adott magasság, • h1pedig a mérés magassága. • Ez az összefüggés csupán síkvidékre érvényes, mivel a domborzati viszonyokat nem veszi figyelembe

  9. Szélenergia hasznosítása • Szélkerekek • Kis teljesítményű, vagy mikro-szélturbinák • Nagy teljesítményű szélerőművek

  10. Szélerőmű üzemeltetése • A szélerőműveket általában két módon üzemeltetik: 1. Szigetüzemben, azaz a termelt villamos energiát saját célra, a közcélú elosztóhálózattól függetlenül hasznosítják. 2. A villamos áram a hálózatra van kapcsolva, azaz a villamos áramot közcélú elosztóhálózatba táplálják be. • A rákapcsolást úgy is ki lehet alakítani, hogy a szél-generátorral mindkét üzemmódot meg lehessen oldani. • A szélgenerátor hálózatra való csatlakoztatásánál általában az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. műszaki (generátor típus, csatlakozási pont, védelmi funkciók stb.), 2. jogi (Villamos Energia Törvény, a vonatkozó rendeletek, az áram-szolgáltató üzletszabályzata) és 3. gazdaságossági.

  11. A szélenergia tárolása • A szélenergiából szélgenerátorokkal átalakított villamos energiát akkumulátorok töltésére is lehet használni (általában 12-14 V feszültségen). A folyamatos energia- ellátás érdekében a szélgenerátor napelemekkel együtt is felszerelhető. Ebben az esetben a nap és a szél kitűnően kiegészítik egymást. Amikor süt a nap és nem fúj a szél, a napelemek biztosítják az energiát, míg a téli hónapokban vagy éjszaka a szélenergia állhat rendelkezésre. • Az akkumulátorokban tárolt energia 12-14 V-os egyenáramú hálózatot táplálhat, vagy váltakozó árammá alakítható, s így minden háztartási eszköz üzemeltethető vele. Ha több az áram, mint ami folyamatosan felhasználható, akkor a plusz mennyiség a kereskedelmi hálózatot táplálja. • Ha az akkumulátorok feltöltött állapotban vannak, és az energiára nincs szükség, a töltésszabályozó lekapcsolja a szélgenerátort az akkumulátorról. Az előállított energiát ebben az esetben hővé alakítja a rendszer, és használati melegvizet állít elő, ill. fűtési célt szolgál. • Ha a fogyasztók olyan sok áramot igényelnek, ami miatt az akkumulátor majdnem eléri a kisülési határértéket, akkor a töltésszabályozó lekapcsolja a fogyasztókat (kisülés elleni védelem). • A szélenergia tárolásának egyik kémiai módszere lehet még a hidrogén gyártása és cseppfolyós állapotban való tárolása. Ebben az esetben a szél által termelt villamos energiát használják fel a víz bontására.

  12. Szélenergia az EU-ban • Dánia: • A szélenergia biztos és jó piac • 2015-ig évente 3-400 MW termelő kapacitást telepítenek tengerre • Rendelkezik a legmodernebb erőmű-típusokkal • Támogató politika segíti a terjedését • A második legnagyobb export ágazata a szélenergia • Anglia: • Bővítése teljes egészében az államtól függ • NFFO – Program (Nem Fosszilis Üzemanyag Kötelezvény) szabályozza az üzembe helyezést és a bővítést

  13. Szélenergia az EU-ban • Svédország: • Jó kilátások • A szélenergia hasznosítás: • Csak állami segítséggel • Franciaország: • Első szélerőművet 1999. végén állították fel • Gyártók szívesen telepítenek ezen területekre

  14. Szélenergia az EU-ban • Spanyolország: • Több mint 2000 MW-ot állítanak elő • Évi 1000 MW-os fejlesztés van tervezve • Fejlődés politikailag is biztosított • Három dán gyártó alapított leányvállalatot • Két spanyol vállalat is működik • Olaszország: • 1997-ben indult • Az országnak nincs saját erőforrása, de nagyon kedvező az áramdíj

  15. Szélenergia az EU-ban • Hollandia: • 1980-as évek kezdete óta • Közepes piac • Az ország elég sűrűn lakott ahhoz, hogy jelentős kapacitás legyen gazdaságosan telepíthető • Németország: • 1999. végére 7500 db berendezés • Összes teljesítményük 4000 MW • 2000. április 1.-től új törvény • 2000-ben a kiépítés 1000 MW-tal bővült • Itt is tesztelnek és fejlesztenek szélerőműveket

  16. Magyarország lehetőségei

  17. Környezeti hatások • Szennyezőanyag-kibocsátások elkerülése • Globális felmelegedést okozó anyagok kibocsátásának elkerülése • Savasodást előidéző anyagok kibocsátásának elkerülése • Földterület használat • Vizuális benyomás • Zaj • Elektromágneses zavarás • Madarak

  18. Széltornyok • Csak szélfúvásos területekre érdemes telepíteni • Mivel a szél nem folyamatosan fúj • Erőssége állandóan változik • A szélturbinák nem szolgáltatnak egyenletesen áramot • Teljesítményük változó • Ingadozásokat akkumulátorok segítségével ki lehet küszöbölni • Jobb megoldás a szélturbinák elektromos hálózathoz való csatlakoztatása

  19. Széltornyok I. • Leginkább a „Dán Koncepció” szerint épülnek • a rotor három lapátból áll • dinamikai szempontból kiegyensúlyozott, mivel a tartószerkezetre a lehető legcsekélyebb dinamikus terhelés jut • melyet a lapátkerék • hajlító, • csavaró és • lengéstani terhelése okoz • A három lapát üvegszállal erősített poliészterből készül

  20. Széltornyok II. • A különböző cégek lapátjai eltérnek egymástól • Minden lapátot tesztelnek: • statikailag • aerodinamikailag • Vannak, akik a lapáttollba fűtést építenek: • jégképződést megakadályozása • jéghullások következtében bekövetkező balesetek megakadályozása végett

  21. Széltornyok III. • Állvány • Gondola • Generátor • Nyomatékváltó rendszer • Főtengely • Kuplung (tengelykapcsoló) • Pozícionáló motor • Vezérlőegység • Fék • Szélerősségmérő és • Széliránymérő • Rotor (forgórész)

  22. A szélmotor felépítése

  23. A szélerőművek biztonságtechnikája Biztonsági előírások Tűzvédelmi rendszabályok Biztonsági rendszabályok és utasítások Biztonsági rendszerek Lefékezés nagy szélsebességről Vész-leállító gomb Rázkódásérzékelő és rezgésellenőrző műszer Leállítás hálózat kimaradása esetén

  24. A terület kiválasztásának szempontjai • Szélviszonyok • Felszíni adottságok • Természeti adottságok • Területrendezési szempontok • Hálózati csatlakozás szempontjai • Létesítés gazdaságossága, előzetes üzleti terv

  25. Szélviszonyok Környezeti adottságok Természeti adottságok Területrendezési szempontok Hatósági beleegyezés Hálózati csatlakozás szempontjai Logisztikai szempontok Létesítés gazdaságossága Egyéb szempontok

  26. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának álláspontja • Védett természeti értékek megóvása • Nemzetközi tapasztalatok adaptálásának nehézségei • Az alapkőzet teherbírása • A tájba illesztés nehézségei • Zaj, és infrahangok • Együttműködési készség

  27. Néhány elektronikus forrás • www.nyf.hu 2003.12.13. • www.kornyezetunk.hu 2003.12.17. • www.tabulas.hu 2003.12.19. • http://www.winfo.hu/ 2000.10.25. • www.omsz.hu 2003.12.10. • http://www.bfnpi.hu/kepeslap/kepeslap.asp 2003.12.19. • http://www.pannongeodezia.hu/ 2003.12.19.

  28. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti a Környezetmérnöki Tanszék hallgatóit (Albert Orsolya, Asztalos Anita, Herczeg Judit és Sörös Gábor) a tervezési gyakorlatok készítése során elvégzett szakirodalmazási munkájukért, Zalavári Istvánt, az i-qudrat Kft. igazgatóját az elkészítés során nyújtott gyakorlati segítségéért, amelyek eredményei ebben az oktatási anyagban megjelenhettek. Köszönet illeti Kiss Ferenceta NYTF-ról, akinek az összeállítását itt részben felhasználtuk. Dr. Kun-Szabó Tibor egyetemi docens

  29. Köszönöm a figyelmet!

More Related