1 / 14

Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások

ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Gergely Kálmán Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások. Kihívások: Energiaimport függőség-ellátásbiztonság Az energiahordozók drágulása

Download Presentation

Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBANNEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVGergely KálmánKözlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

  2. Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Kihívások: • Energiaimport függőség-ellátásbiztonság • Az energiahordozók drágulása • Az éghajlatváltozás kezelése • Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE- EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES

  3. ÖSSZHANG AZ EU ENERGIAPOLITIKÁVAL • Az EU rendeletekkel,irányelvekkel, határozatokkal szabályoz • A szabályozások fő hatásterületei • ellátásbiztonság • energiatakarékosság • megújuló energiahordozók • klímavédelem • AZ IRÁNYELVEK ÁLTAL TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK SZIGORODNAK!

  4. 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelős • Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó hozzájárul az importfüggőség mérsékléséhez • CÉLOK: 2006. nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról, Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2007. jún.30-ig 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra vonatkoztatva) támogatások biztosítása kedvező jogi keretrendszer FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, tudatformálás

  5. AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ELVÁRÁSOKSZIGORÍTÁSA • 2007. január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika” CÉL: 2020-ig 20% EU szintű energiamegtakarítás, ami már az ország teljes energiafelhasználására vonatkozik • 2007 március 8-9 EURÓPAI TANÁCS „ELNÖKSÉGI KÖVETKEZTETÉSEK” megerősíti a 20%-os uniós célkitűzést

  6. A hazai energiapolitika alapelvei és az energiatakarékossághoz kapcsolódó fő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat) • Ellátásbiztonság Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás • Versenyképesség Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás • Fenntartható fejlődés Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. - ez EU szempontok szerint átdolgozásra került A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2010. január 27. ) – továbbiakban ez az EHCST

  7. NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 31 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások tudatformálás támogatások

  8. ENERGIATAKARÉKOSSÁG FŐBB JOGI SZABÁLYOZÁSI TERVEI • Épületek energetikai tanúsítványa • Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata • Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése • Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése • Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál • Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója • A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása • Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása

  9. ERGIATAKARÉKOSSÁGI TUDATFORMÁLÁSI TERVEK • Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra • Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás az UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján • Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése • Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság) • Tudatformálás – speciális fogyasztói csoportok oktatása

  10. Energiatakarékossági és megújulós támogatások • EHA (1991-től működik) folytatása a keret növelésével • NEP (SZT) pályázati rendszer • KEOP (2007 óta működik) folytatása a keret növelésével • Zöld Beruházási Rendszer (2009-ben indítva) folytatása Forrása: CO2 értékesítés Kezelője: KvVM • ZBR programok • ZBR Panel Alprogram • ZBR Energiahatékonysági Alprogram • Kidolgozás alatt a közületi alprogram • A tudatformálás által generált beruházásokhoz támogatások biztosítása

  11. NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV CÉLJAI ÉS FESZÜLTSÉGEI • Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év • Vetítés alapja: a CO2 kereskedelemmel nem érintett energiafelhasználás- 5 éves átlaga • További célkitűzés: ( Brüsszeli Európa Tan. 2007 márc. 8-9) 2020-ig 20 % • FESZÜLTSÉGEK: 2016-2020 +11 % kívánalom és már 2016-ig 394 Mrd Ft támogatási igény ( KEOP 39 Mrd Ft )

  12. MEGOLDÁSI JAVASLATOK • A következő Új Magyarország fejlesztési periódusban önálló energetikai operatív program indítása. Jelenleg a KEOP keretének mindössze 7-8%-a szolgál az energetikai beruházások (energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiahordozó-felhasz­nálás növelése) támogatására. Az Európai Uniós támogatások hatékonyabb energetikai felhasználása, a támogatási hiány kiküszöbölése érdekében elkerülhetetlen a későbbiekben az energetika súlyának növelése, szerepének teljes körű átalakítása az operatív programokon belül. A 2013-2020. tervezési időszakra – figyelembe véve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésére irányuló stratégiai elképzeléseket, valamint az uniós tagállami elvárásokat is - szaktárca kezelésével jelentős keretű önálló energetikai operatív program indítását és a pályázati rendszer hatékonyabbá tételét kell tervbe venni.

  13. FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK • Az EU ETS aukciós bevételeinek allokálása energiatakarékossági intézkedések végrehajtására Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelve szerint 2013-tól kezdődően a kibocsátási egységek a villamos energia iparban 100 %-ban, más iparágakban – eltekintve az ún. szénszivárgás által veszélyeztetett iparágaktól - 30 %-kal induló és fokozatosan növekvő mértékben aukció keretében kerülnek kiosztásra. A várhatóan rendelkezésre álló források megfelelő lehetőséget nyújthatnak a klímavédelem energiatakarékosságiintézkedéseken keresztüli finanszírozására, továbbá részben biztosíthatják a megújuló energiák hasznosítását szolgáló intézkedések végrehajtását is. • Ezek mellett szükségessé válik a ZBR és az EHA forrásainak a növelése

  14. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

More Related