Áruforgalom és gazdálkodás II.

1. Kereskedelem Szakmacsoport Áruforgalom és gazdálkodás II. Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében A készletezés

2. Az áruforgalmi folyamat elemei  • a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása • a szállítók kiválasztása • az áruk megrendelése • az áru átvétele • az ellenérték kiegyenlítése Kereskedelem Szakmacsoport

3. Kereskedelem Szakmacsoport A készletezés  Árubeszerzés: az értékesítéshez szükséges árumennyiség biztosítása.  Árukészlet: a forgalom lebonyolításához szükséges árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos • technikai műveletek és • gazdálkodási feladatok összessége.

4. Kereskedelem Szakmacsoport A készletezés technikai műveletei = árutárolás. Milyen műveletekből áll? • beérkezett áruk elhelyezése • áruk kezelése • áruk védelme

5. A beérkezett áruk elhelyezése eladótérben Hol? raktárban Kereskedelem Szakmacsoport

6. A beérkezett áruk elhelyezése Kereskedelem Szakmacsoport Hogyan? • áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása • készletek áttekinthetőek • kedvező helykihasználás • árumozgatáshoz elegendő hely • biztonságos munkakörülmények

7. Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése Áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása A termékek tulajdonságainak figyelembevételével: • elkülönítve (élelmiszer – vegyi áru) • hőmérséklet (hús, tejtermék stb.) • páratartalom (papír) biztosítása Nem megfelelő tárolás  minőségi károsodás  veszteség (selejt v. árengedmény)

8. Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése Áttekinthető raktári rend Miért fontos? • a kereskedők könnyebben eligazodnak  gyorsabb árukihelyezés (minőségmegőrzési idő!) Hogyan? • a csomagolás felirata jól látható

9. Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése Kedvező helykihasználás Tárolási módok: - tömbtárolás (rakodólap, konténer): azonos, nagy tömegű áruk - soros tárolás (állványok): mély választékú áruk. Minden árucsomag könnyen elérhető. Cél: adott helyen a lehető legtöbb áru áruk elkülönüljenek jó megközelíthetőség

10. Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése Az árumozgatás zavartalanságának biztosítása Hogyan? • árumozgató gépek (kézikocsi, béka, targonca stb.) elférjenek a közlekedési utakon • a közlekedési utak ne keresztezzék egymást • az áru útja a lehető legrövidebb legyen

11. Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése Biztonságos munkakörülmények • áruk stabil rögzítése • biztonságos létra • ékszerek használata tilos! • csúszásmentes cipő, stb.

12. Kereskedelem Szakmacsoport Az áruk kezelése • gyorsan romló áruk átválogatása • eltarthatósági idő figyelemmel kísérése • áruk tisztántartása

13. Kereskedelem Szakmacsoport Az áruk védelme Mi ellen? • betörés, lopás, tűz, állati kártevők Tűzveszélyességi osztályok: A (fokozottan tűz- és robb.vesz.), B (tűz- és robb.vesz.), C (tűzvesz.), D (mérsékelten tűzv.) E (nem tűzv.)  poroltó, no cigi

14. Kereskedelem Szakmacsoport A készletgazdálkodás Cél: se több, se kevesebb készletet ne tartsunk annál, mint amennyit a zavartalan forgalom lebonyolítása igényel. = optimális készlet nagy készlet > optimális > kis készlet problémák

15. Kereskedelem Szakmacsoport Készlettípusok • kurrens készletek: keresett, gyorsan értékesíthető • inkurrens készlet: nehezen eladható, kevésbé keresett

16. A készletek számbavétele és nyilvántartása Kereskedelem Szakmacsoport Mennyiségben és értékben megállapítható • időtartamra (átlagkészlet) vagy • időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.

17. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek számbavétele és nyilvántartása Mennyiségben és értékben megállapítható • időtartamra (átlagkészlet) vagy • időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.

18. Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport • Nyitókészlet (NyK): az időszak elején megállapított készletnagyság • Zárókészlet (ZK): az időszak végén mért készletnagyság  • Ezek átlaga: átlagkészlet (K)

19. Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

20. Az átlagkészlet Ha az időszakon belül több időpont készletadatát ismerjük, kronologikus átlagot számítunk  pontosabb eredményhez jutunk

21. Az átlagkészlet Kereskedelem Szakmacsoport Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, május 1-jén 1.480.000.- Ft, június 1-jén 1.420.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

22. Kereskedelem Szakmacsoport Az átlagkészlet Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, május 1-jén 1.480.000.- Ft, június 1-jén 1.420.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:

23. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból • Áruforgalmi mérleg Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet

24. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Az egyenlet átrendezésével kiszámolható: • Nyitókészlet: NyK = E + ZK – B • Zárókészlet: ZK = NyK + B - E • Beszerzés: B = E + ZK – NyK • Eladás: E = NyK + B –ZK A mértékegység lehet mennyiség (kg, l, stb.), vagy érték (Ft, €).

25. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Pl.: Ha egy élelmiszerboltban március 1-jén 200 kg kristálycukor volt készleten, a hónap folyamán beszereztek 500 kg-ot és értékesítettek 450 kg-ot, akkor a március 30-i zárókészlet: 200 kg + 500 kg – 450 kg = 250 kg

26. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból  Értékben: beszerzési ár VAGY eladási ár Pl.: Egy bolt márc. 1-jei készlete étolajból: Vénusz 80 liter Floriol 120 liter Beszerzés: Vénusz 400 liter Floriol 620 liter Értékesítés: Vénusz 440 liter Floriol 600 liter

27. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Beszerzési ár: Vénusz 220 Ft/l Floriol 240 Ft/l Eladási ár: Vénusz 248 Ft/l Floriol 268 Ft/l Milyen értékű étolajkészlettel rendelkezik a bolt márc. 31-én • beszerzési áron • eladási áron?

28. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból ZK = NyK + B – E • Beszerzési áron: Vénusz (80 l + 400 l – 440 l) x 220 Ft = 40 l x 220 Ft = 8800 Ft Floriol (120 l + 620 l – 600 l) x 240 Ft = 140 l x 240 Ft = 33.600 Ft Összes zárókészlet beszerzési áron: 8800 + 33.600 = 42.400.- Ft

29. A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból • Eladási áron: Vénusz 40 l x 248 Ft = 9.920 Ft Floriol 140 l x 268 Ft = 37.520. Ft Összes zárókészlet eladási áron: 9.920 + 37.520 = 47.440.- Ft  Könyv (könyvelés) szerinti érték

30. A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport Leltározás: a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével  tényleges érték  megállapítható, hogy van-e eltérés a tényleges és a könyv szerinti érték között. - tényleges<könyv szerinti  leltárhiány - tényleges>könyv szerinti  leltártöbblet

31. A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport A leltározás folyamata: • Előkészítés • Lebonyolítás • A leltáreredmény megállapítása • A leltárfelelősség megállapítása • A leltárkülönbözetek elszámolása

32. A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport 1. Előkészítés • leltározást végző személyek kijelölése • határidők kitűzése

33. A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport 2. Lebonyolítás = az áruk megszámolása, mérése (vonalkód-leolvasóval) • Leltárfelvételi ív: • időpont • árucikk megnevezése, azonosító száma (VTSZ), mennyiségi egysége • megszámolt / mért mennyiség • beszerzési ár / fogyasztói ár • leltárérték (mennyiség x ár)

34. A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport • Leltározási jegyzőkönyv: • a leltározás kezdetének és befejezésének időpontja • a leltározásban résztvevők neve, aláírása • a leltározás bizonylatainak sorszáma, neve

35. A készletek nagyságának megállapítása leltározással 3. A leltáreredmény megállapítása Leltárhiány okai: romlás, lopás, súlyvesztés, gondtalan tárolás. Forgalmazási veszteség: áruk jellegétől, értékesítés módjától, körülményeitől függ. (Magas romlási veszteség pl.: zöldségek, gyorsan romló áruk; önkiszolgáló értékesítésnél magas lopás; eladótér átláthatósága csökkenti a veszteséget) Leltártöbblet okai: vásárlók megkárosítása, nyilvántartás pontatlansága

36. A készletek nagyságának megállapítása leltározással Kereskedelem Szakmacsoport 4. A leltárfelelősség megállapítása A forgalmazási veszteségen felüli részt a leltárhiányért felelős dolgozók kötelesek megtéríteni.

37. Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással 5. A leltárkülönbözetek elszámolása Ha a leltárkészlet eltér a könyv szerinti készlettől, a nyilvántartásokat a tényleges készlet szerinti adatokra kell módosítani.

38. A készlet és a forgalom összefüggése Kereskedelem Szakmacsoport A készletek forgási sebessége a készletek és a forgalom viszonyát fejezi ki. • forgási sebesség fordulatokban: adott időszak forgalma hányszorosa az átlagos készlet értékének = a készletet hányszor kellett pótolni az adott időszak forgalmának lebonyolításához.

39. Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése • forgási sebesség napokban: az átlagkészlet hány napi átlagos forgalomnak felel meg = átlagosan hány nap telik el a készlet beszerzésétől annak értékesítéséig.

40. Kereskedelem Szakmacsoport A készlet és a forgalom összefüggése • K = átlagkészlet • n = az időszak napjainak száma. Éves adatoknál 360 nap, havi adatoknál 30 nap. • E = forgalom (eladás)