1 / 11

Válságkezelés HR-es szemmel

Válságkezelés HR-es szemmel. A kezdetek kezdetén.

zahi
Download Presentation

Válságkezelés HR-es szemmel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Válságkezelés HR-es szemmel

  2. A kezdetek kezdetén Az amerikai jelzáloghitel-piacon kialakult válságból elinduló, ma már egyértelműen globálisnak is tekinthető pénzügyi válság a magyar munkaerőpiacon is érezteti hatását. A bizonytalan pénzügyi helyzet széleskörű gazdasági hatásai sokrétűek lehetnek, ezért szervezeti szinten is érdemes megfontolni az események munkapiaci és stratégiai következményeit. Vajon milyen kihívásokat hoz ez az új helyzet a HR menedzsment számára?

  3. Általános következmény: Elért minket is a válság… Ki így, ki úgy próbál lefaragni a költségeiből, hogy kivédje a válság hatására kieső jövedelmet.  A kis- és középvállalatok számára a dolgozók munahelyének megőrzése még nagyobb kihívás lehet, mint a multinacionális cégeknek, ugyanis ha a kiépített üzletkör lassan felszívódik, a kis cégek kénytelenek lesznek megválni dolgozóiktól, hogy csökkentsék a költségeket – legrosszabb esetben pedig csődöt jelentenek. Viszont a multinacionális cégeknek sem lesz könnyű, mivel komoly munkaerő kieséssel kell számolniuk.

  4. Elbocsátó szép üzenet Vajon veszélyben van az állásom?- Igen, sokan kérdezhetik ezt most maguktól jogosan a recesszió fényében. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy a munkanélküliség emelkedni fog, abban viszont már nem értenek egyet, hogy pontosan mennyivel. A tisztán látáshoz az is hozzátartozik, hogy statisztikák szerint az állástalanok átlagosan másfél évi keresgélésre kényszerültek az új munkahely betöltéséig.

  5. Elbocsátó szép üzenet Kik is vannak igazán veszélyben? Hát bizonyosan a „szegényt még az ág is húzza” elv fog ismét érvényesülni. A cégek elsősorban a labilis helyzetű, kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a leghamarabb. Ilyen helyzetben a cégek egész egyszerűen nem hosszabbítják meg a határozott idejű szerződéseket. Második felvonásként a szakképzetlen munkaerőt fogják elbocsátani. Gondolok itt azokra, akik betanított munkásként dolgoznak egy-egy gyártósor mellett. A hátrányos helyzetű régiókat fokozottan sújtja a válság, hiszen itt egy leépítés után sokkal nehezebb találni egy másik céget.

  6. Közepesen veszélyeztetett ágazatok Ágazat Várható elbocsátás (ezer fő) Mezőgazdaság 3-5 Bányászat 0-1 Villamos energia 2-4 Vendéglátás 3-7 Szállítás 5-12 Pénzügyi szolgáltatások 5-8 Legkevésbé veszélyeztetett ágazatok Ágazat Várható elbocsátás (ezer fő) Oktatás 2-10 Egészségügy 3-12 Közigazgatás 8-13 Egyéb közszolgált. 1-6 Egy kis statisztika

  7. A válság következményei A foglalkoztatás szintjének változása általánosságban a munkaerőpiac kínálati oldalának erősödéséhez, az elérhető pozíciókért folytatott verseny kiéleződéséhez vezet. A szervezetek szempontjából ez, az elérhető jelentkezők számának növekedésében és kvalitásaik erősödésében jelenik meg. Bár a kínálat erősödése kedvező hír a felvételt tervező szervezetek számára, fontos szem előtt tartani a változás további következményeit is. Az elérhető pozíciókért folyó verseny általánosságban tekintve csökkenti a kompenzációs igényeket. Költségcsökkentési szempontból ez jó hír,azonban a hosszú távon gondolkodók számára azonban inkább egy újabb alaposan megfontolandó döntési pont a kiválasztási folyamatban.

  8. A válság következményei Ugyanakkor a bizonytalanság ugyanis elhozza az önzés idejét: a dolgozók a cég helyett egyre inkább a saját jövőjükért aggódnak, ezért mind a motivációjuk, mind a lojalitásuk csökken, mondván, minek teljesítenének 100 százalékon egy bizonytalan lábakon álló társaságnak. Elmenni azonban véletlenül sem akarnak, hiszen válság idején "a biztonság mindenek felett" elv érvényesül. Ezeken alapvetően a felsővezetés hozzáállása, megfelelő kommunikációja javíthat, az átgondolt stratégiáról nem is beszélve, hiszen enélkül csak a túlélés biztosított, a hosszú távú jövő még nem.

  9. Újításokat követel a válság A dolgokat némileg leegyszerűsítve két dolgot érdemes kiemelnünk. Egyrészt rengeteg HR-es feladatot hoz magával a válság: az esetleges leépítések kivitelezésétől kezdve a munkakörök újradefiniálásán át, a teljesítményértékelési és javadalmazási rendszer áthangolásáig minden szóba jöhet. A válság egy teljesen új, a megváltozott gazdasági környezethez és az ehhez kapcsolódó üzleti stratégiához illeszkedő stratégia kidolgozását követelheti.

  10. Újításokat követel a válság A kiválasztás fent említett felértékelődése mellett - várhatóan a tehetségek és az alapvető üzleti folyamatokhoz kapcsolódó kimagasló szakértelemmel rendelkezők megtartása jelenti majd a legnagyobb kihívást a szervezetek számára. A megtartás kapcsán talán a legfontosabb teendő a megfelelő teljesítmény értékelés kialakítása: kik azok a kollégák, akik egyáltalán érintettek lehetnek a megtartás problémájában? Kik azok, akik belső motiváció által vezérelve "kacsintanak ki a szervezetből" és kik azok, akik szakmai potenciáljuk nyomán fejvadászok célpontjai lehetnek?

  11. Emelkedik a tét Lényeges, hogy ezekre a kihívásokra csak a megfelelő - szellemi és direkt anyagi - befektetésekkel lehet megfelelő válaszokat adni. Sok szervezetben azonban a HR még mindig az a terület, amely először szenvedi meg a költségcsökkentéseket, mely a válságra adható egyik legegyszerűbb reakció.A következő időszak legnagyobb feladata talán éppen az lesz, hogy ebben a gazdasági hullámvölgyben is bebizonyítsa a terület saját - stratégiai - létjogosultságát és jelentőségének megfelelő szerepet nyerjen a szervezetek fennmaradásának biztosításában, növekedésük elősegítésében. 

More Related